Bárcsak egy bár volna a sportház – Ülve mulattunk a Budapest Bár koncertjén

Elhozta egy átmulatott budapesti éjszaka hangulatát

Az est valójában egy zenés-táncos rendezvény volt, de mivel koncertnek hirdették és eképpen rendezték be a terepet, mindenki illedelmesen ülve maradt, a forróvérűek az ülőgumóikon ütemesen billegve, kézzel-lábbal dobolva kísérték a táncra inspiráló zenét. Bárcsak egy bár volna, legalább alkalmilag, a sportház, a küzdőtéren asztalokkal, székekkel, bent is kiszolgáló büfével, tánctérrel, hogy kellemes, könnyed kortyolgatással lehessen átitatódni a zenével, és időnként táncra perdülni, mert ami összetartozik, annak jó együtt lenni.  A jelenlévők biztosan kihasználták volna a lehetőséget, a kétórás, végig zenei izgalomban tartó, táncra inspiráló muzsika nemcsak elhozta egy átmulatott budapesti éjszaka hangulatát, de teremtett volna átmulatható estét Szombathelyen is. Nem látszott volna, hogy „nem jött el mindenki”, az látszott volna, hogy mindenki eljött, aki akart magának egy jó bulit a bomba rumbától az őrületes brazil bossa nováig.  A töltés megvolt hozzá.

Jubileumot követő after party

A Budapest Bár tavalyi, 10. jubileumi, tíz koncertes sorozata után „after party”-nak nevezi az idei tíz állomásos turnéját. Az „Itt van a város” címmel  Farkas Róbert és csapata a régi nagy slágereket játssza újra, és közben bemutatják legújabb, főváros ihlette dalaikat is. A bár zenekarban Farkas Róbert a prímás és a gitáros, Farkas Mihály hevül a cimbalomnál, Ökrös Károly (aki állítólag szabadidejében csuklós buszokat szaggat) tépi a harmonikát, ha kell zongorál, Farkas Richárd bőgőzik, Kisvári Ferenc dobol, és képes végighumorizálni egy szünetre való időt, ízelítőt adva nyilvános csajozásból is. A színpadra felhívott szombathelyi lány valószínűleg soha nem felejti el ezt a fellépését: az volt a feladat, hogy szólaltasson meg legalább két hangot, hogy lássuk, milyen nehezen lesz a hangokból zene, de semmi baj, mert a Budapest Bár a kész CD-t is elhozta, egyszerűen meg lehetett venni. (Azt nem tudjuk, hogy a lány végül odaírta-e a telefonszámát a zongorabillentyűkre, ahogy erre megkérték.)

Kiváló vendégénekesek

És akik a kedvünkre valókat énekelték a Csini babától az Akácos úton át a Lövölde térig: Behumi Dóri, Németh Juci, Keleti András, Kollár-Klemencz László, Mező Misi és Szűcs Krisztián. Vigyázat: a Pokol bárban Német Juci főz: a szombathelyiek lábosát keverve azt mondogatja: „Nem jó, nem jó, fiatal fiúk kellenek, kell bele az íz, kell a tűz…” Nevettünk, és csodálni valóan fegyelmezetten ezt mind ülve kibírtuk.