A szerencsés celliek – A Soltis Lajos Színház a kolostor udvarán tart premiert

Miközben a pandémiás időkben folyamatosan az online térben hívott időutazásra a Soltis Lajos Színház (láthattunk régebbi és újabb elő­adásokat, föltűnt a japán grimaszdémontól, Bekkankótól kezdve a Ketrecbál homokban rekedt vajdasági szereplőiig sok celli színházi hős), most végre „igazi színház” készül. Bár így ez sem egészen igaz, hiszen két, gyerekeknek szóló bemutató közben mégiscsak színre került (Jancsi bajban van, Kvirtek és kvartok), és alig várja, hogy minél többen megnézhessék.

Ami pedig a felnőtt közönséget illeti: a júniusi szabadtéri bemutató próbái már zajlanak a Koptik Odó utcai színházban (ki tudja, talán maga Koptik Odó is föltűnik majd a színen, volt már hasonlóra példa). Hiszen várostörténeti bohózat készül: abból az alkalomból, hogy éppen húsz éve talált otthonra Celldömölkön a Sitkei Színkör, amely aztán hamarosan Soltis Lajos Színházzá lényegült át. Az előadás rendezője Benkó Bence, a szöveget Fábián Péter írja, Harangozó Miklós Mária tenyerén című, celli történeteket feldolgozó novelláskötetét használva ugródeszkának.

A Szerencsés Mária – „avagy való igaz csudálatos história ama dömölki Koptik Odó apátról, ki Szűz Mária segedelmével egy dunántúli kis mocsárból szép keresztény várost emelt vala”. Benkó Bencét és Fábián Pétert – a független színtér jeles szereplőit – már a celldömölki közönségnek sem kell bemutatni. Az utóbbi években például Szigligeti Ede színdarabjait töltötték meg újra élettel, humorral és bölcsességgel.

Egyik specialitásuk, hogy bárhol dolgozzanak, mindig a hely szellemét engedik ki a palackból. Ehhez meg Amosz Oz mondása illik: csak az lehet univerzális, ami erősen lokális (Csehov nagyon orosz, Márquez nagyon kolumbiai stb.) Na, a Szerencsés Mária nagyon helyi lesz – és persze univerzális. Bemutató: június 19-én a celli belvárosban, a bencés kolostor udvarán. Szerencsés celliek.

Kiemelt képünkön: Próbapillanat a Koptik Odó utcában. A játéktér közepén Fábián Péter