Repült a kultúrház a kórusmuzsikában - Fiatalok, sőt gyerekek is énekelnek a 30 éves csepregi Vegyeskarban - fotók

A látvány és a hangzás mögött is rendkívül sok munka volt, Kancsó Zoltánné Ibolya magas minőségű, felejthetetlen élmény nyújtását tűzte ki célul a harmincéves fennállás megünneplésére. A Csepregi Vegyeskar Egyesület 1990-ben alakult. A jubileumot a maga idejében a koronavírus járvány miatt nem lehetett megtartani, a vegyeskar tagjai akkor próbálni sem tudtak, de amint lehetett, nekiálltak kidolgozni a műsort.  Az első részt Szent István király emlékének és tiszteletére szentelték: pillanatképek elevenedtek meg a Honfoglalástól Szent László koráig, a kórustagok talpig fehérbe öltözötten adták elő a műveket, sok mozgással, „rockoperás” színpadi megjelenéssel. 

Az ifjabb generáció jelenléte a kórusban szembetűnő és hangsúlyos, Kancsó Zoltánné valamit nagyon jól csinál, hogy ennyi fiatal veszi körül. Nem csak pedagógiai módszerei, zenei igényessége vonzó, hanem az is, hogy teret ad a formabontó elképzeléseknek, így sikerült elrugaszkodni attól a gyakorlattól, hogy a vegyeskar szólamai egy helyben állva énekeljenek másfél órát kottával a kezükben.  A  koreográfiák, a kellékek, a díszítés megálmodói  Radics Eliza, Komlósi Klaudia és Drázsnyák-Kancsó Eszter voltak.  A műsor második részében klasszikus kórusirodalom gyöngyszemeiből hallhattunk válogatást, ehhez a vegyeskar hölgytagjai átöltöztek: az ünnepi alkalomra varratott, fehér selyemszalaggal övezett, sötétkék csipkeruhába. A nagy harmóniák ölelő szépségében együtt zenélt velük Mészárosné Lengyel Szabina, Radányi Károly és a Mirage Salon zenekar. 

Megszólalt az angol barokk zeneszerző Purcell: Jöjjetek művészet gyermekei című műve, egy-egy részlet az olasz romantika kiválóságaitól: Verdi: Nabucco, és Puccini: Turandot című operájából. A közkedvelt „Nessun Dorma” az igaz szerelem szenvedélyes ábrázolása, amint a szöveg szól: „Csókom töri meg az áldott csendet, amíg ölellek.” „Sápadj el holdfény, távozzál nagy éjjel, mire hajnal virrad, enyém a győzelem.”  A hangversenyen megemlékeztek az elhunyt kórustagokról: Németh Imréről, Pusker Jánosról, Kemény Lászlóról, Keszőcze Istvánról, Gulyásné Szabó Terézről, Suborits Máriáról, Horváth Emilné Pannikáról, akik immár az égi kórusban énekelnek velük, és megtisztelték őket a „Hamuként és könnyként” című dal magyar nyelvű előadásával, aminek szövegét Drázsnyák-Kancsó Eszter fordította angolból, sokan dicsérték. Utána elhangzott Nyberg Ave Mariája, majd Koltay Gergely: Amíg élünk című dala. 

A vegyeskar 32 évének izgalmas sokszínűsége az óriási repertoárban és annak változatosságában rejlik. Kórusmuzsikájuk egyik fő szelete a hagyományőrzés szempontjából is oly jelentős népdalfeldolgozások csoportja, melyeket mindig vígan és nagy lendülettel énekeltek. A jubileumi hangversenyen sem volt ez másképp, Karai: Ugrótánc című népdalfeldolgozása hévvel pattogott végig a zongorán és a hallgatóság jókedvén. Kancsó Zoltánné a hangversenyen megszólalva megosztotta a titkát, amit szakmai fórumokon is megkérdeznek tőle: mi az, ami lehetővé teszi, hogy a Csepregi Vegyeskar Egyesületnek mindig van utánpótlása, miközben a magyarországi kórusok elöregedése figyelhető meg. 

-Csupán annyi, hogy megelőzve a korszellemet, kitoltam a klasszikus kórusirodalom határait. A magyar kóruséneklés a szívügyem. Már évekkel ezelőtt országszerte mutatkoztak a jelek, hogy kopik a kodályi értékrend, és az ének-zene oktatás, ami gyermekeink lelki fejlődéséhez elengedhetetlen, mélypontra került. Úgy éreztem, eljött az idő a cselekvésre. Ezért bekerült a repertoárba a fiatal kórustagok inspirációja nyomán a színházi életből ismert musical műfaja, és az igényes könnyűzene darabjai. Ennek hatása a zökkenőmentes generációváltásban, taglétszámban, energiában, közönségünk állandóságában mutatkozik meg, aminek nagyon örülünk, és amit szívből köszönünk. A célom, hogy átmentsük az örökségünket történelmi, zenei múltunkból, a néphagyományból, és a színházi műfajokból is – mondta a karnagy.   

A vegyeskar ezután az ABBA együttes két világhírű dalát, a Thank you for the Music-ot és a Dancing Qeen-t adta elő zongorakísérettel, és a Europe nagy slágerével, a négyszólamra átdolgozott, grandiózus Végső visszaszámlálással zárt.  A kultúrház repült a megemelkedett hangulatban, születésnapi tortát szeltek fel, és köszönetet mondtak mindenkinek, aki kitartásával, áldozatos munkájával így vagy úgy segítette a Csepregi Vegyeskar életét.