2022.09.30. 12:10
"A világhírű ismeretlen író" – Kristóf Ágotáról Szombathelyen, a Kutatók éjszakáján
Az ELTE SEK Kutatók éjszakája-programjában ma 17 órától Czetter Ibolya és Sümegi István beszél Kristóf Ágotáról, "a világhírű ismeretlen íróról". C épület, nagyelőadó. Nem kell regisztrálni!
Kristóf Ágota/Agota Kristof (1935 - 2011)
Fotó: VN
Ahogy az ajánló mondja: "Agota Kristof (eredeti nevén Kristóf Ágota) Kőszegen és Szombathelyen töltötte élete meghatározó éveit, majd 1956-ban Svájcba emigrált. A nyolcvanas években írt regényei világsikert hoztak a számára; alighanem ő a legtöbb nyelvre lefordított magyar író. Nekünk, szombathelyieknek és kőszegieknek nem csupán azért illene őt ismernünk, mert egykor közülünk indult el, hanem azért is, mert egyes regényei a két említett városban játszódnak: Kristóf Ágota ahhoz hasonlóan írta bele Kőszeget és Szombathelyt a világirodalomba, ahogyan James Joyce Dublint. A két előadó az írónő életművét feldolgozó nagyobb kutatócsoport tagjai."
Kristóf Ágota 1935. október 30-án született Csikvándon, 2011. július 27-én halt meg Svájcban (Neuchatel). Saját akarata szerint Kőszegen, gyerekkora (örök, titkos és nyilvánvaló) városában nyugszik.
Egyfelől tipikus 20. századi – kelet-közép-európai? – történet az övé. Másfelől – vagy pont ezért – nehezen hozzáférhető. Amiről nem lehet beszélni, arról nem hallgatni, hanem írni kell – ezt tette Kristóf Ágota is. Befogadóként azonban valószínűleg van egy pont, amikor a szervezet jelez: túl nehéz. Pedig a szöveg már absztrakció. Pedig Agota Kristof/Kristóf Ágota, a “frankofón író” (franciául írta nagy műveit, magyarul mind fordítás) mondatai annyira tiszták, világosak, áttetszők. Vagy ellenkezőleg: a Kristóf Ágota-szöveg olyan sűrű, mint a legáthatolhatatlanabb bozót. Királyfi legyen a talpán, aki eljut Csipkerózsikához. És akkor jön a hallgatás.
Vagy mégsem. Kőszegi sírjához kezdettől kijárnak a várszínház munkatársai. A szombathelyi KDG falán emléktábla jelzi: itt érettségizett. Van Kristóf Ágota-emlékkönyv. Van Kristóf Ágota-életrajz, Czetter Ibolya tollából. Volt konferencia. Van Kristóf Ágota-műhely. Győrffy Gábornak köszönhetően volt tavasszal Kristóf Ágota-séta Kőszegen. Sőt: az a séta van – csak meg kell ismételni (föltétlenül Kiss Jánossal). Hogy ne Kőszeg rejtett kincse legyen a Kristóf Ágota-életmű. (Élet és mű kapcsolata – a nagy és nyitott kérdés.)
A Tegnap című Agota Kristof-kisregény elbeszélője Takács M. József fordításában azt mondja:
“Végigmentem a folyosón.
Az ajtó nyitva állt. Ez az ajtó mindig nyitva állt, és én még sohasem próbáltam kilépni rajta.
Miért?”
