Üzenet a boldog Árkádiából - Kazinczy Ferenc is felkereste a titokzatos emlékkövet Körmenden - fotók

A Rába-zsilipnél, fák árnyékában, buja zöld növényzet borításában áll a Gessner-emlékkő. Kalauzunk Pintér György, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársa, nélküle nem találnánk meg az alkotást, amelyet a Várkert 1780-as évekbeli átalakítása idején helyeztek el a park déli részén a korszakban divatos svájci költő, Salomon Gessner tiszteletére. -A rokokóból a szentimentalizmus felé hajló, a "boldog Árkádia" idealizált paraszti és pásztoréletét, és ezzel a táj és a természet szépségét hirdető Gessnernek jelentős hatása volt az akkori magyar irodalomra, így a 18-19. század fordulójának műveltségére is. 

Verseit húsz nyelvre lefordították, magyarra nem kisebb költők, mint Csokonai és Kazinczy - ezt már Móricz Péter múzeumvezető, történésztől tudjuk meg. A körmendi emlékkő arra enged következtetni, hogy Batthyány Lajos herceg is levelezésben állt Gessnerrel. Vélhetően ennek nyomán készült el az emlékkő is, amelyet maga Kazinczy is felkeresett, sőt írt is róla. Az emlékkő - töredékes állapotban - ma is látható a körmendi Batthyány kastélyhoz tartozó kertben, a tó szomszédságában. Eldugott helyen van, de érdemes felkutatni, mert ez is egy szelet történelem.