Nincs határ, csak távolság - Viszákon megkezdődött a KAPSZ tizenöt évén átívelő programsorozat - fotók

A házigazda, Szarvas József a rendezvény címével hívta fel a figyelmet a fő mondanivalóra, miszerint: Határ nincs, csak távolság. – Ha mi, akik itt vagyunk, mindnyájan ös - szeadjuk, amit képviselünk – legyen szó bármely művészeti ágról vagy tevékenységről –, akkor a kultúránk megmarad. Ha nem tesszük, akkor el fog múlni. Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy nem találunk egymáshoz kapaszkodó mondatot és gondolatot. A pajtaszínház a kezdetek óta arra törekszik, hogy beszélgetéseket indítson és lehetőséget teremtsen a kultúra visszatanulására. Én ebben a tevékenységben megtaláltam az örömet, a célt, és ami a legfontosabb, megtaláltam az értelmet – mondta az esemény megnyitóján a színművész. 

A program keretében Ambrus Lajos Viszákon is bemutathatta Nagy Almáskönyvét, majd két kiállítás nyílt. Az egyik a tatai grafikusművész, Lévai Ádám nevéhez köthető, aki régi jó barátja Szarvas Józsefnek, ráadásul nem is az idei volt az első látogatása a színművész viszáki birtokán. A grafikus önálló kiállítással érkezett, a Kaszás Attila Pajtaszínház toldásában, a „hűvösteremben” állította ki fatáblákra készült Ima-sorozatát. – Az évek alatt a viszákiakkal baráti kapcsolatom alakult ki, szeretek ide jönni, mert különleges világ ez. Itt láthatjuk csak igazán, hogy a falusi ember mindent meg tud csinálni, mert az élet rákényszerítette, szemben a városiakkal. Magam is mindenben segítek, amiben kell, színpadot építek, főzök – mondta. Lévai Ádám mellett a másik kiállító Tóth Csaba volt, akinek egyedi alkotásait nem kell bemutatni a Vas vármegyei közönségnek. 

Atlasz Gábor festőművész így fogalmazott képei kapcsán: Tóth Csaba szín nélkül fest színesen, képei szomorúak, ugyanakkor az alkotó egyfajta szellemi és lelki klímát is teremt festményeivel. Zenével sem maradt adós a vendégeknek a házigazda, a 10. Színházi Olimpia keretében a délután folyamán fellépett az Őrségi Baráti Kar és a Boglya zenekar. A háromnapos kultúrprogram előestéjén – szerdán – Szarvas József és tanítványai nyulat sütöttek krumpliágyon, sárgarépával megbolondítva. Egy falat sem maradt belőle, hiába, a vidéki levegőn még jobb az étvágy. A nyitónapon Pungor Gézáné Évike, Kanyóné Csapó Anikó és Horváth Lászlóné Ilus két tepsi almás lepénnyel lepték meg a művész urat és vendégeit, majd négy és fél kiló lisztből sütöttek huszonöt perecet, természetesen kemencében. Így lett kerek a történet.