Az oladi Szent Sír-kápolna

Amikor készült, Mezgár József volt a plébános, a patrocíniumra (a latin oltalom, védelem szóból) minden bizonnyal ő tett javaslatot az egyház elöljáróinak, s az ábrázolt témákat is ő határozhatta meg. A templom maga a Szentháromság tiszteletére épült – ami nem számít ritkaságnak. A kápolnával kapcsoltban kicsit már más a helyzet. Ha a hírekben a Szent Sír-templomról hallunk, akkor szinte biztos, hogy a jeruzsálemi templomról van szó, arról a helyről, ahol Krisztus meghalt és feltámadott. A Szent Sír tisztelete már a kora középkortól kezdve ismert, kultuszának legfőbb terjesztői a Szentföldet felkereső zarándokok voltak. Szent Sírkápolnák – bár nem gyakoriak – Magyarországon is vannak. Tulajdonképpen a X. századtól kezdve egészen a legutóbbi időkig minden korban épültek ilyenek. A számuk azt követően kezdett el gyarapodni egy kicsit, amikor Jeruzsálem a keresztény utazók számára megközelíthetetlenné vált. A legtöbbször kálváriához (keresztúthoz) kapcsolódnak, de vannak helyek, ahol templomhoz. Ez utóbbiak közé tartozik Olad is. 

Ha a kápolnában képeket és szobrokat is elhelyeztek, akkor azok a Jézus kereszthalála és feltámadása közötti időszakot mutatják be. Az egyes részelemek elnevezései nem egységesek, de a középpontban szinte mindig a meghalt Krisztust látjuk. Szűkebb értelemben a kápolna az a sziklasír, ahol a keresztről levett Jézus testét elhelyezték. Oladon egy tágabb értelmezéssel találkozunk, itt a főhelyre a fájdalmas anya szobra került ölében a halott gyermekkel. A falképeken a keresztút, Krisztus kereszthalála, az ítéletnap és a feltámadás jelenetei szerepelnek. Hozzá kell tennünk, hogy az oladi ábrázolásokon ma már nem könnyű eligazodni, a képek „besötétültek”, s a nagy méretű mennyezetkép is túl közel van ahhoz, hogy az egészet áttekintsük. A lehetőségek az építkezéskor is korlátozottak voltak. A teret ketté kellett osztani, az alsó szintre került a kápolna, a felső szintre a csigalépcsőn megközelíthető oratórium. A „technikai nehézségek” nem csökkentik az alkotások művészi értékét. 

A kápolnát építtető Mezgár József 1881-ben Szigetváron született vasutascsaládban, papi szolgálatát Tótszentmártonban kezdte, majd – több közbeeső állomás után – Nagylengyelen és Kercán folytatta. 1926-ban került Oladra, s 14 éven át volt a falu plébánosa. Ő építette a falu kultúrházát, ő közreműködött abban, hogy 1937-ben szalézi nővérek letelepedjenek a faluban. (Ők néhány év után máshová költöztek.) Nagy hatással volt rá öccse, Mezgár Lajos teológiai tanár, szociális kérdésekkel – többek között munkáspasztorációval is – foglalkozó író, lapszerkesztő. A képek témája összefüggésben lehet egyre súlyosbodó betegségével is. 

Ezt a kapcsolatot jelzi a Pietà-szobor mögötti üvegablak felirata is: „Imádkozzunk Mezgár József plébánosért.” 1937 után már nehezen tudta ellátni hivatalát, gyakran kellett helyettesíteni. Utolsó hónapjait Székesfehérváron töltötte a testvérénél. 1941-ben ott halt meg, de Szombathelyen, a szalézi templom kriptájában temették el. Az oladi kápolna az ő emlékét is őrzi. A falképeket az egyházművészetben és az ikonográfiában jártas Steffek Albin készítette. Ő 1883-ban Szombathelyen született, de apja Morvaországból származott. Élete sok megpróbáltatással járt, termékeny művész volt. Munkái nemcsak a Nyugat-Dunántúlon, hanem az ország más pontjain is megtalálhatók. Ő festette többek között a mátraverebélyi kegytemplom képeit is. 1937-ben halt meg. A két festett üvegablak az alsóausztriai Retzből származó, de Budapesten megtelepedő Palka József (1860–1952) üvegfestő műhelyében készült.