vaol.hu podcast

2023.07.15. 07:05

Mesélő podcast: Kitonich János 17. századi jogtudós szombathelyi működése

Feiszt György

Az 1560-ban a horvátországi Kosztajnicán született Kitonich János családja Rudolf császártól 1590-ben kapott nemességet. Ő maga a török elől menekülve, testvérével együtt érkezett Szombathelyre és 1591-ben  a szombathelyi püspöki iskola vezetője volt. A jogi végzettségű horvát kisnemest,  a győri püspök szombathelyi várnaggyá nevezte ki, és ő urát képviselve aktívan vett részt  Vasvármegye közéletében. Kitonich nevével rendszeresen találkozunk Szombathely város közgyűléseinek jegyzőkönyveiben is.   Verőczey Máté szombathelyi tanácsos Erzsébet nevű leányát vette feleségül. Arra  a kérdésre, hogy Kitonich Jánosnak hol állhatott szombathelyi háza, nem könnyű választ adni. 

Feltételezhető, hogy a győri püspök szombathelyi iskolájának tanáraként az iskola épületében, szombathelyi várnagyi tisztségébe való beiktatása után pedig a püspökvárban lakott. 1593-ban, amikor Kőszeg városától  „épülő házához 12 gerendát kért”, levelét   a ”Föl” (ma Kőszegi) utcában keltezte. Házáról ezt követően csak egy 1603-as jogi vita  során keletkezett aktában hallunk. Ebben az olvasható, hogy a vitatott épület „Kitonich János „Forró” (ma Kossuth Lajos) utcai házának szomszédságában állt. Bocskai István alakulatai 1605 nyarán már Vasvármegye területén harcoltak és a Némethy Gergely által vezetett hajdúcsapatok elől Kitonich, Szombathely tanácsával együtt elmenekült. 

 

Jogtudósi szakértelmét mutatja, hogy 1606-ban, a horvát nemzet képviseletében  ő írta alá a császár Bocskai Istvánnal megkötött békeszerződésének okmányát.  Küldetéséről a horvát országgyűlésen tartott beszámolót ahol érdemeiért  a Varasd vármegyei Tihovec és Okovec birtokokat kapta.  Kitonichot az uralkodó 1609-ben királyi jogügyi igazgatóvá, majd koronaügyésszé nevezte ki. 

A jogtudós a pervezetés gyakorlatáról írott, Nagyszombatban  1619-ben megjelent „Directio methodica…” című, több kiadást megért  opusával a magyar perrendtartás kézikönyvét alkotta meg. Ezt a művet magyarul Kászoni János fordításában „Rövid igazgatás” címmel adták ki. A Werbőczy István Hármaskönyvében található ellentmondásokról írott több kiadásban megjelent jogtudomány kézikönyvét  1848-ban Kassay Adolf fordította magyarra. A  szombathelyi kötődésű jogtudós műveit a  hazai bírósági gyakorlatban évszázadokon át használták. 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában