2023.07.15. 07:05
Mesélő podcast: Kitonich János 17. századi jogtudós szombathelyi működése
Az 1560-ban a horvátországi Kosztajnicán született Kitonich János családja Rudolf császártól 1590-ben kapott nemességet. Ő maga a török elől menekülve, testvérével együtt érkezett Szombathelyre és 1591-ben a szombathelyi püspöki iskola vezetője volt. A jogi végzettségű horvát kisnemest, a győri püspök szombathelyi várnaggyá nevezte ki, és ő urát képviselve aktívan vett részt Vasvármegye közéletében. Kitonich nevével rendszeresen találkozunk Szombathely város közgyűléseinek jegyzőkönyveiben is. Verőczey Máté szombathelyi tanácsos Erzsébet nevű leányát vette feleségül. Arra a kérdésre, hogy Kitonich Jánosnak hol állhatott szombathelyi háza, nem könnyű választ adni.
Feltételezhető, hogy a győri püspök szombathelyi iskolájának tanáraként az iskola épületében, szombathelyi várnagyi tisztségébe való beiktatása után pedig a püspökvárban lakott. 1593-ban, amikor Kőszeg városától „épülő házához 12 gerendát kért”, levelét a ”Föl” (ma Kőszegi) utcában keltezte. Házáról ezt követően csak egy 1603-as jogi vita során keletkezett aktában hallunk. Ebben az olvasható, hogy a vitatott épület „Kitonich János „Forró” (ma Kossuth Lajos) utcai házának szomszédságában állt. Bocskai István alakulatai 1605 nyarán már Vasvármegye területén harcoltak és a Némethy Gergely által vezetett hajdúcsapatok elől Kitonich, Szombathely tanácsával együtt elmenekült.
Jogtudósi szakértelmét mutatja, hogy 1606-ban, a horvát nemzet képviseletében ő írta alá a császár Bocskai Istvánnal megkötött békeszerződésének okmányát. Küldetéséről a horvát országgyűlésen tartott beszámolót ahol érdemeiért a Varasd vármegyei Tihovec és Okovec birtokokat kapta. Kitonichot az uralkodó 1609-ben királyi jogügyi igazgatóvá, majd koronaügyésszé nevezte ki.
A jogtudós a pervezetés gyakorlatáról írott, Nagyszombatban 1619-ben megjelent „Directio methodica…” című, több kiadást megért opusával a magyar perrendtartás kézikönyvét alkotta meg. Ezt a művet magyarul Kászoni János fordításában „Rövid igazgatás” címmel adták ki. A Werbőczy István Hármaskönyvében található ellentmondásokról írott több kiadásban megjelent jogtudomány kézikönyvét 1848-ban Kassay Adolf fordította magyarra. A szombathelyi kötődésű jogtudós műveit a hazai bírósági gyakorlatban évszázadokon át használták.
vaol.hu podcast
- Mesélő podcast: Gyerekeik fogságba estek, Sopron polgármesteréhez fordultak a vasi asszonyok
- A hét legizgalmasabb, legérdekesebb vasi híreit csokorba gyűjtöttük
- Szabadtéri színpad a Kálvária-domb alatt - Mi lett a sorsa?
- Podcastünkben az elmúlt hét legfontosabb hírei Vas vármegyéből
- Mesélő podcast a családfakutatásról: hogy kezdjünk neki?