2023.07.19. 13:41
Pop-up mese az Öregtoronyban - ahol sziklák és könyvek nyílnak - fotók
Ha kőszegi Köz-Játék Fesztivál, akkor nem lehet kihagyni a gyerekudvart, amelyet ezúttal is az Öregtoronynál (Zwinger) rendezett be a várszínház, a törvényt rejtő véletleneknek köszönhetően összehozva a bölcs gyerekkort a bölcs (?) öregkorral. Kedden ott voltunk, amikor a szombathelyi Mesebolt Bábszínház öt nagykönyve közül kinyílt az egyik: gyerekeknek és öregeknek is élmény.
Fotó: Unger Tamás
A Mesebolt Bábszínház Királyok könyve sorozatának darabjai ritkán kerülnek a szélesebb nyilvánosság elé, hiszen alapvetően tanteremszínházi előadásnak (lásd még! „oktatási segédanyag”) készültek. Úgy felelnek meg a tanteremszínházi követelményeknek, hogy gyakorlatilag szinte bárhol eljátszhatók. Egy-egy epizódhoz nem kell más, mint egy (az) asztal, a soron következő mágikus könyv helye – hogy a játékmester föllapozhassa és kiröppenhessen belőle a történet. A sorozat rendezője Kovács Géza, tervezője Trifusz Péter, szerzője a történelmet-mitológiát mindig biztos kézzel újratöltő Szálinger Balázs, a zene az Aranyalma Párosé (Vaskó Zsolt, Gebri Bernadett), a játékmesterek a Mesebolt bábszínészei.
Jó volna egyszer egyvégtében
Öt könyv, öt epizód: Történetek a honfoglalásról, aztán Szent Istvánról, Szent Lászlóról, III. Béláról és Kun Lászlóról. Érdekes lenne egyszer egyvégtében megnézni az öt részt: sokat tanulnánk – és jól szórakoznánk. Hiszen ezek a kis történetek a nagy történelemről – miközben közvetítik a kanonizált tényeket, eseményeket, életutakat – tele vannak humorral, élettel.
Pop-up mese az Öregtoronyban
Fotók: Unger TamásTörténetek Szent Lászlóról
Kedden késő délután a Történetek Szent Lászlóról című fejezetet üti föl a Királyok könyvében Gyurkovics Zsófia, aki Zsófiként mutatkozik be a közönségnek, megteremtve a közvetlenséget. És van itt még valaki: Balázs – Ruisz Balázs, a bábszínház hangtechnikusa –, aki a történelem levegőjét teremti meg az elindított muzsikával. És mert a jelek arra utalnak, hogy valaki jó adagot löttyinthet a nyakunkba az égi dézsákból, úgy döntenek, hogy a Zwinger tenyérnyi udvarából beköltöztetik az előadást a toronyba. (Mint kiderül: jól teszik.) És bár az udvar kiválóan alkalmas helyszín, Szent Lászlónak direkt jó helye van a történelmet árasztó masszív köfalak között.
Hamupipőke, Hófehérke, Csipkerózsika
És amikor Gyurkovics Zsófi kinyitja a nagy könyvet, és elkezdődik a Lengyelországban gyerekeskedő, kalandok után nagy és bölcs királlyá váló, mert jókor érkező, jó döntéseket hozó Szent László története, nem csak a nyíló virágként kibomló – trónust, palotát, lovat, a nagy könyv lapjai közé visszabújni nem akaródzó pletykálkodó asszonyakat, kettéváló sziklát rejtő – könyv trükkös működésén ámulunk el (itt egy fejvesztett rohanás nem nagy gond).
Féltve őrzött gyerekkori könyveinkre gondolunk, utánanézve kiderül: néhányból van egészen új kiadás. Csipkerózsika, Hamupipőke, Jancsi és Juliska, Hófehérke – mind a pop-up könyvek atyja, a cseh építész-képzőművész-könyvtervező, Vojtech Kubasta (1914 – 1992) keze alól került ki.
A fordulatos Trónok harca elbújhat
Az Árpád-ház ideje, ez „a három-négy évszázad amellett, hogy különleges időszak volt a magyarság fennmaradása és európai beilleszkedése szempontjából, tele van páratlanul izgalmas történetekkel. Kár lenne ezeket veszni hagyni és mindörökre elfelejteni. A világszerte ismert Trónok harca című filmsorozat fordulatos cselekménye elbújhat az Árpád-ház folyamatos trón- és testvérharcai mögött” – mondja a Királyok könyve ajánlója, hozzátéve, hogy „ez az időszak ugyanúgy szól a feltétlen istenhitről is, csodákról, hősiességről, a jó folyamatos kereséséről, egy kis nép hihetetlen megtapadásáról Európa peremén”. (Erről meg eszünkbe juthat a HOPPart és a várszínház 2016-os Spiró-bemutatója, az Árpád-ház. Az is de jó volt!) De most – most van! A Köz-Játék Fesztiválon gyerekudvara a Zwingernél csütörtökön, pénteken és szombaton még nyitva tart. (Utóirat: Zsófi, megfejtettük a Szent László-keresztrejtvényt.)