Adorján Andor újságíró Szombathelyen született - érdemes megismerkednünk vele

"...nekem Franciaország... a sorsom és végzetem" - Adorján Andor élete és munkássága címmel, szombathelyi támogatással adta közre Tüskés Anna a szombathelyi születésű - mára szűkebb hazájában teljesen elfeledett - újságíró, író, műfordító válogatott leveleit. A BEDK-ban kedden délután volt a bemutató.

Vaol.hu

Dr. habil. Tüskés Annát, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársát
dr. habil. Fűzfa Balázs irodalomtörténész kérdezte. Mint kiderült, érdemes megismernünk Adorján Andor pályáját, életét. Adorján Andor író, műfordító, újságíró (Szombathely 1883. május 27. – Eaubonne 1966. március 15.) Lackenbacher Andor néven született. Az elemi iskolát Szombathelyen végezte. A család az 1890-es évek elején Budapestre költözött. Jogot és bölcsészetet hallgatott a fővárosban, majd a párizsi Sorbonne-on. 1905 és 1910 között a Pesti Napló tudósítója, majd 1910-től 1919-ig az Est munkatársa volt. 1911-ben adták ki első fordításkötetét. Társszerzőként közreműködött a Nagy francia forradalom és Napóleon című három kötetes történelmi munkában is. 1912-1917 között kilenc további kötete jelent meg.

Rendszeresen publikált a Nyugat-ban azután is, hogy 1919-ben Párizsba költözött. Saját hírügynökségét alapított 1921-ben. Hírlapíróként számos francia, német és svéd újság és folyóirat munkatársa. A magyar irodalom és a magyar kultúra franciaországi népszerűsítője volt. Franciára fordította Molnár Ferenc jelentősebb munkáit, amelyek közül a Pál utcai fiúk és a Liliom több kiadást is megért. A második világháború után Magyarországon már nem volt lehetősége publikálni. A Párizs melletti Eaubonne temetőjében nyugszik.