Kodály Zoltán szombathelyi rokonsága

Kodály Zoltán apai nagyanyja, Kodál Nándorné 1901-ben Szombathelyen halt meg. Nincs tévedés, a család eredetileg valóban Kodálként írta a nevét. Nem itt látta meg a napvilágot, miután megözvegyült, költözött a városba. Lányával, Jalovetzky Vilmosné Kodál Matilddal (Kodály Zoltán nagynénjével), illetve annak családjával az Óperint utca 16/a szám alatt lakott. Az épület a Wälder-ház szomszédságában volt, már nincs meg, a helyén egy újabb ház áll. 

Kodálné, lánykori nevén Magdalena Hell, Csehországban született, s valószínűleg az anyanyelve is cseh volt. Onnan származott a férje, Ferdinand Kodal is. (A Ferdinand névből Magyarországon később Nándor lett.) Ifjú korukban Brünnben (Brno) éltek, ott születtek, s haltak meg nagyobb gyerekeik is. A családi legenda szerint – így tudta Kodály Zoltán – az ősök között Flandriából származó takácsok is voltak. Erre vonatkozóan azonban nincsenek dokumentumokkal alátámasztható adatok, valószínűleg néhány generációval korábban lehetett. A brünni kapcsolat még az 1870-es – 80-as években is élt, aztán lassan elhalványult. A Kodal / Kodály család története nem teljesen egyedi. A Monarchia idején Csehország területéről sokan kerültek Magyarországra, akik aztán itt telepedtek le, s egy idő után magyarrá váltak.

A cseh nagyszülők természetesen beszéltek németül is, egyrészt azért, mert Brünn akkor még kétnyelvű város, másrészt azért, mert Ferdinand Kodal a monarchia hivatásos katonája volt. A házaspár 1850 körül költözött Pestre, majd később a következő állomásra, Győrbe kerültek. Ferdinand 1873-ban ott halt meg. Magyarországon született gyermekeik közül ketten apácák lettek, s azzal együtt a pedagógusi hivatást választották. Vilma (szerzetesi nevén: Xavéria) az orsolyiták győri iskolájának volt az igazgatónője, Emília (szerzetesi nevén: Ferdinanda) pedig ott tanított. Frigyes vasutasnak állt, Matild és Júlia pedig vasúti alkalmazottakhoz mentek feleségül. 

Vasutasnak lenni, akkor biztos megélhetést jelentett, de ez a foglalkozás akkor még gyakori költözéssel járt együtt. Ebből következett, Kodály Frigyes fia, Zoltán 1882-ben Kecskeméten született, de a következő évben Szobra költöztek. Mikor elemi iskolás lett, Galánta volt a lakhelyük, a gimnáziumot pedig már Nagyszombaton végezte. Diákként többször is felkereste Szombathelyen élő nagyanyát és keresztszüleit. Volt, hogy több napot töltött náluk, s egy későbbi visszaemlékezése szerint az is előfordult, hogy gyalog ment el megnézni a jáki templomot.

A Kodály és a Jalovetzky családok összetett rokoni kapcsolatban álltak egymással. Jalovetzky Vilmosnak Kodál Matild volt a házastársa, húgának, Paulinának pedig Kodály Frigyes (Kodály Zoltán édesapja). Vilmos vasúti ellenőrként került Szombathelyre, neve a korabeli sajtóban érdekvédelmi megbízottként is fel – felbukkan. Öt gyermeket neveltek, akik iskolai tanulmányaikat még itt, nálunk kezdték el, vagy folytatták. Az egyikük, Jalovetzky Vilma, aki Szombathelyen a „leánypolgáriba” járt, jelentősebb karriert futott be. Zenetanár és énekművész lett, Kodály Zoltán is tanította. Önálló dalestjeinek jelentős sikere volt, külföldön is fellépett.  A család valamikor 1905 után Pestre költözött, így az ifjú Kodály szombathelyi rokonlátogatásai is véget értek. Később már mint zenetudós és zeneszerző tért vissza többször is a városba.

Ferdinand Kodalt és Magdalena Hellt tekinthetjük a magyarországi Kodály família megalapítóinak. Amikor Magdalena meghalt, a nevét már Hell Magdolnaként jegyezték be a halotti anyakönyvbe. Itt temették el, a lelki üdvéért a ferenceseknél és Győrben az orsolyiták templomában mondtak szentmisét.

Maga Kodály Zoltán tartósan sohasem lakott Szombathelyen, de volt egy időszak, amikor nagyon közeli rokonai éltek itt.