2024.02.29. 17:34
Rejtélyes örökség: két Munkácsy-portré került a sárvári múzeumba - fotók
Hamarosan két Munkácsy-festmény is bekerül a Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításába. A két gyermeket, Kövi Etelkát és Kövi Alfonzot ábrázoló portrék örökség útján, Belgiumból kerültek Sárvárra.

Takács-Reichardt Gabriella történész
Fotó: Unger Tamás
A Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársai maguk is meglepődtek, amikor 2021-ben megérkezett postaládájukba az értesítés egy belgiumi közjegyzői irodától, miszerint rájuk hagytak két Munkácsy-portrét.
Rejtélyes örökség
Fotók: Unger Tamás- A képeket Munkácsy Mihály 1866-ban készítette Steiner – 1868 után Kövi – Etelkáról és Alfonzról. A festő rokonságban állt a gyermekekkel, ugyanis Munkácsy a szülei halálát követően nagybátyjához, Reök Istvánhoz került Békéscsabára, aki testvére, Reök Sarolta segítségét kérte az ifjú Munkácsy nevelésében. Munkácsy így került közelebbi viszonyba Reök Sarolta férjével, Steiner Jakabbal, aki a gyermekek édesapja volt. Sarolta egy támadást követően szívinfarktusban elhalálozott. Ezt követően az ekkor még gyermektelen Steiner Jakab elköltözött Törökbálintra, ahol a későbbiekben megnősült, ebből a házasságából származott Etelka és Alfonz – tudtuk meg Takács-Reichardt Gabriellától, a Nádasdy Ferenc Múzeum történészétől.
- Alfonzról tudjuk, a portré elkészültekor nyolc éves volt, később a Központi Statisztikai Hivatalban statisztikusként dolgozott és 1900 szeptemberében hunyt el negyvenkét évesen. Etelka születési dátuma ezidáig ismeretlen, viszont a későbbi életútját ismerjük, több alkalommal megjelent a korabeli lapokban mint nyoszolyólány. Később hozzáment Szentgyörgyi Lajos honvédelmi minisztériumi tisztségviselőhöz és az ő házasságukból született meg Szentgyörgyi Etelka, aki 1920-ban hozzáment a korszak nagy bélyeggyűjtőjeként ismert Rampacher Pálhoz. Az ő házasságukból született az a hölgy, Rampacher Anikó, aki végül a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ajándékozta a két portrét. Anikó egy belga úriemberhez ment hozzá és ott is telepedtek le. Egészen 2021-ig, a nő haláláig az ő tulajdonában voltak a festmények – mondta el a történész, majd hozzátette: a múzeum dolgozói elsőként egy cseppet hitetlenkedtek a képek eredetisége kapcsán, hiszen 1866-ban Munkácsy még a Lieb vezetéknevet viselte, ám a szakirodalomból kiderült számukra: először a portrékon megjelenő gyermekek családja kezdte el őt Munkácsyként emlegetni – ez és a Munkácsy-szakértővel való egyeztetés által végül világossá vált: ténylegesen valódi Munkácsy-képek érkeztek Sárvárra. Az, hogy végül miért pont ide kerültek a portrék, máig is rejtély. A múzeumban úgy tudják, Rampacher Anikó tíz évvel ezelőtt járt Sárváron, amikor megtekintette a Nádasdy-vár huszár kiállítását is. A városhoz egyébként semmilyen szál nem fűzi.
A képek különlegessége, hogy Munkácsy korai korszakából származnak, Alfonz portréja mindez idáig egyetlen alkalommal, 1902-ben a Szépművészeti Múzeumban egy orvostörténeti kiállításon volt kiállítva, Etelka portréját azonban még nem láthatta szélesebb közönség.
A két gyermek egyelőre a Nádasdy Ferenc Múzeum raktárában vár a restaurálásra, tavasz végén, nyár elején kerülnek be az állandó kiállításba – ekkorra egy, a festőművész korai munkáiból összeállított kiállítást is szeretnének megvalósítani a múzeum munkatársai