„A pedagógia egy egész nemzet felemelésére alkalmas” – Brunszvik Teréz öröksége a vasvári Békeházban

– A pedagógia egy egész nemzet felemelésére alkalmas – hangzik el a darabban, és talán így fogalmazhatnánk meg legjobban a grófnő hitvallását is. Brunszvik Terézre a 19. századi nők sorsa várt volna – édesanyja mindenáron férjhez akarta adni, a vagyont tekintette az egyetlen értéknek az életben –, de Brunszvik Teréz megkérdőjelezte a társadalom és a környezete által kijelölt utat és inkább önálló útra lépett.

Brunszvik Teréz más volt

Tényleg előrébb való a társadalmi rang, mint a lélek vagy az erkölcs? Biztos az anyagi haszon a legfontosabb az életben, vajon boldoggá teheti az embert? Nem fontosabb a nevelés – az, hogy emberek maradjunk?

Brunszvik Teréz az utóbiban hitt és rengeteget tett a gyerekekért – a társadalomért. Tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában unokahúgával, Teleki Blankával. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi óvoda – akkori nevén kisdedóvó – megalapítása, élete során tizenegy óvodát indított útjára.

Az elhivatott megmutatja a grófnő nehézségeit a cél felé történő menetelés közben: nem volt elég pénze a megnyitásához, ezért egyesületet hozott létre, vallotta, hogy minden gyermekből – társadalmi rangtól és anyagi helyzettől függetlenül – kihozható a legjobb, ha legalább kétéves kortól megkapja azt a nevelést – azokat a személyiségfejlesztő eszközöket – amit a kisdedóvókban mindenki megkaphatott.

Brunvszik Teréz személyiségét remekül visszaadja a szerző, Büki Attila címválasztása: Az elhivatott. Ezek szerint álmodozó volt, érzékeny volt és világot megváltó tervei voltak. Különcnek és bolondnak tartották, mert nem áll be a sorba, mert más életet képzelt el, mint amit a társadalom elvárt tőle. És milyen jól tette! Életét a nők nevelésének szentelte és a magyar pedagógia rengeteget köszönhet neki.

A Brunszvik grófnő szerepében Varga-Bodó Anita egyedül is életet varázsolt a térbe a bemutatón, levelezőpartnerei – például Wesselényi Miklós – hangján a színi egylet tagjai szólaltak meg.

Az előadás után lehetőség nyílt beszélgetni Büki Attilával, a darab szerzőjével, és Gergye Rezső rendezővel is a Békeházban.