A negyedik hely szép, de nem végeredmény – A halogyiak játékos-edzőjével beszélgettünk

A kis őrségi falu együttese, a Halogy SE-Boldizsár-Trans a 2018-as feljutása után az első évben a hetedik pozícióban végzett a másodosztályban. A magunk mögött hagyott, 2019/20-as bajnokságban pedig a harmadik helytől mindössze egy pontra lemaradva, a negyedik pozícióban zárta a koronavírus-járvány miatt öt fordulóval a bajnokság vége előtt lefújt NB I-es tekebajnokságot. Dicséretes, hogy a vasiak a lejátszott 17 bajnokijuk közül 11-et megnyertek. A halogyiak számára tehát nagyon rosszkor jött a járvány – hiszen esélyük volt arra, hogy még előbbre lépjenek a tabellán.

– Szívem szerint folytattam volna a bajnokságot, ugyanakkor el lehetett fogadni a szövetség döntését és érvelését – mondta Németh László, a halogyiak játékos-edzője. – Az viszont, hogy így nem hirdettek végeredményt, szerintem rendben van. Hiányérzetem amiatt akad, hogy mivel csak öt forduló volt hátra, és jó pozícióban álltunk, akár nagyon-nagyon jó évet zárhattunk volna. Egy pontra voltunk a dobogótól, ráadásul a hátralévő fordulókban nagy keresztbeverések is kinéztek, amelyekből jól is kijöhettünk volna.

A saját kezünkben is volt a sorsunk, fogadtuk volna a harmadik Herendet és az első Balogunyomot, utaztunk volna a két verhető zalai csapat otthonába, az utolsó meccsen pedig a második Csákánydoroszló vendégei lettünk volna. Azt mondom, könnyen a dobogón végezhettünk volna, és akár a második hely sem volt elérhetetlen. De már felesleges számolgatni. Így is nagyon elégedett vagyok a csapattal, felülmúltuk a várakozásokat. A tavalyi volt az első évünk az NB I-ben, most a második esztendőben pedig már a negyedik helyen végeztünk – még ha hivatalosan nem is hirdettek végeredményt. Az ezt megelőző bajnokságban még furcsa volt, hogy az NB I-ben már nem 100, hanem 120 gurítás van, idén ezt megszoktuk, miként hazai pályánkat, a szentgotthárdit is.

Hazai környezetben és vendégségben is jól teljesítettünk. Sokat fejlődött a csapat, senkit sem szeretnék a többiek fölé emelni, mindig akadt négy-öt húzóember a meccseken. Ami a jövőt illeti, Kolosits Dániel és Varga Zoltán kiöregedtek az ifjúsági csapatból, tőlük elköszönünk. Így Velekei Martin mellé még szükségünk lesz egy ifjúsági játékosra, ami nem egyszerű feladat, mert sajnos kevés fiatalt érdekel manapság a teke. Szeretnénk megerősíteni a felnőttcsapatot, van is egy meghatározó játékos, akit kinéztünk, remélem, sikerül megegyeznünk vele. Egyelőre nem tudjuk, mikor kezdjük a felkészülést, minden attól függ, mikorra írja ki a szövetség a következő bajnokság rajtját.