Sikeres klub- és sportvezető

2020.06.04. 20:00

Nagy Gábor életében főszerepet játszik a sport – a labdarúgás és a kosárlabda

Nagy Gábor a Vas megyei amatőr labdarúgás közismert, egyben elismert szereplője – játékosként, edzőként, klubvezetőként is szép sikereket ért el.

Tóth Gábor

Fotós: © Szendi Péter

Fotós: © Szendi Péter

Nagy Gábort nem kell bemutatni Vas megye futballtársadalmának. Jelenleg a megyei II. osztályban szereplő Körmend VSE elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség Vas Megyei Igazgatóságának munkáját pedig a társadalmi elnökség tagjaként segíti.

Nagy Gábor boldogan irányítja a horvátnádaljai amatőr futballcsapatot
Fotó: Szendi Péter

– A sport, főleg a futball és természetesen a kosárlabda szeretete a kezdetektől fontos szerepet játszott a családban – árulta el Nagy Gábor. – Gyerekként édesapámmal jártunk focimeccsekre. A Körmend és a Haladás mérkőzésein rendre ott voltunk, de szorgalmasan látogattuk Budapesten a kettős rangadókat. A Kölcsey iskola diákjaként, Papp István edzősége alatt kezdtem el szervezett keretek között futballozni. Aztán a Körmend serdülőcsapatába kerültem – jellemző az akkori viszonyokra, hogy rengeteg gyerek futballozott, csak serdülő korosztályban négy csapata volt a Körmendnek. Ma már sajnos nem ez a helyzet. Végigjártam a szamárlétrát, következett az ifjúsági csapat, majd 18 évesen eljött a nagy nap: Marton Ferenc látott bennem tehetséget, így 1981-ben bemutatkozhattam az NB III-ban. Roppant erős csapat volt akkor a Rába partján, az állandó játéklehetőség miatt Magyarszecsődre igazoltam, majd bevonultam katonának. Hazatérve a Csákánydoroszló játékosa lettem, ahol remek, ütőképes társaság jött össze, stabil megyei I. osztályú gárdává nőttük ki magunkat. Aztán komoly balesetet szenvedtem, egy súlyos vaslap esett rá a lábaimra, mindkettő eltörött, hosszú időt töltöttem gipszben, ágyban fekve – ezzel véget is ért az ígéretesen induló labdarúgó-pályafutásom. Amit nehéz volt elfogadni, de végül feldolgoztam a helyzetet. Maradni akartam a labdarúgás mellett, így elvégeztem a segédedzői képzést. Aztán 24 évesen már a Csákány edzője voltam – az osztály legfiatalabb trénereként irányítottam a csapatot, szépen szerepeltünk. A már említett Papp Pista bácsi hívására tértem vissza Körmendre, az ificsapat edzője lettem – közel tíz évig tevékenykedtem a körmendi utánpótlásban. Rengeteg olyan futballista pallérozódott a kezeim között, aki később az NB II-es, NB III-as Körmend vagy a Haladás színeiben szerepelt. Sőt, 2000-től 2002-ig a Körmendi FC elnöke voltam – újjá kellett építeni a klubot. Továbbá a 2000-es évek közepétől tíz éven keresztül a körmendi városi televízióban is dolgoztam, a hírműsorokkal és a sportmagazinnal foglalkoztam.

– De aztán a labdarúgás kis időre háttérbe szorult, ugyanis – főként Bebes István ajánlására, buzdítására – politikai pályára léptem – folytatta Nagy Gábor. – 1998-tól-2006-ig a városi képviselő-testület tagja voltam Körmenden. Továbbá 1998-óta a megyei közgyűlés tagja vagyok. Mindig csapatjátékos voltam, mindig örömmel tevékenykedtem a közösségért – megtisztelő feladat a térségemért fáradozni. Aztán a futball ismét rám talált: Körmend-Horvátnádalja városrész csapata, a Körmend VSE megyei II. osztályú együttese keresett fel, én pedig elvállaltam az elnöki posztot. Nem kell szégyenkeznem, az elmúlt majdnem tíz évben sikerült felvirágoztatni a klubot. És most nem is elsősorban az eredményekre gondolok – pedig kétszer voltunk bajnokok, egyszer döntőt játszottunk a megyei Magyar Kupában –, hanem a létesítményben bekövetkezett változásokra. A sikeres TAO-pályázatainknak köszönhetően kiépült az öntözőrendszer, a villanyvilágítás, korlátot kapott a pálya, fel lett újítva az öltöző, rengeteg olyan eszközt szereztünk be, ami nélkül ma már nehezen tud működni egy futballklub. Több támogatót is a csapat mellé állítottam, és sikerült egy komoly értéket képviselő, összetartó közösséget létrehoznunk Horvátnádalján. Nekem sem derogál kimosni a felszerelést, megfogni a seprűt, a lapátot. Egy ilyen klub irányítása manapság nem egyszerű, rengeteg adminisztrációs munkát igényel, sok futkosást, és természetesen fontos a személyes kapcsolattartás a beruházókkal, a támogatókkal, a közösség tagjaival. Csak az tudja, miről beszélek, aki ebben él, aki képes például feláldozni szabadidejét, aki elfogadja, hogy ezért nem jár köszönet. Ugyanakkor a Horvátnádalján töltött időm minden percét élvezem – és még sokáig szeretnék fáradozni a klubért, a közösségünkért. Nagyon örülök, hogy bekerültem az MLSZ Vas Megyei Igazgatóság elnökségébe – ahol igyekszem a csapatok érdekeit képviselni. Sok a nehézség az amatőr csapatok háza táján, sokan keresnek meg különböző problémákkal, akinek tudok, annak természetesen segítek.

– Mint mondtam, a kosárlabda is kiemelt szerepet játszik a családban – folytatta az 57 esztendős Nagy Gábor. – Én még láttam Körmend-meccseket a kastélyban. Alapító tagja voltam a Red Devils szurkoló csoportosulásnak. 1999-ben pedig engem delegált a város a klub elnökségébe – vészterhes időszakban kellett rendet rakni. De például a feleségemet is a körmendi kosárlabdának köszönhetem: egy zalaegerszegi meccsre autóztunk éppen a szurkolókkal, amikor megismerkedtünk. Egyébként a fiaim is megfertőződtek a sport szeretetével: a foci mellett Máté a körmendi utánpótlásban kosarazott, Martin pedig NB I-ben pingpongozott, most az NB II-ben szereplő SZAK sportolója. Természetesen hoz­zá kell tennem: a család támogatása nélkül ennyi fronton nem tudnék helyt állni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában