2022.01.19. 09:00
A biztos bennmaradás a Sárvári Kinizsi célja
Az utolsó helyről várja a folytatást a Sárvári Kinizsi-Kékgolyó NB I.-es tekecsapata.
Farkas Imre, a vasiak játékos-edzője
Fotó: Pajor András
Nem sikerült valami fényesen a Sárvári Kinizsi-Kékgolyó NB I.-es tekecsapatának őszi szezonja. Ahhoz képest, hogy a 2020–21-es bajnokságot az előkelő ötödik helyen zárták a Rába-partiak, ősszel 11 forduló alatt két győzelmet és kilenc vereséget gyűjtöttek be, négy pontjukkal a bajnoki táblázat utolsó helyén tanyáznak.
– Mivel akkor még nem készült el a Sárvár Arénában a minden igényt kielégítő pályánk, az első hat fordulót idegenben játszottuk – mondta Farkas Imre, a Sárvári Kinizsi-Kékgolyó játékos-edzője. – Ráadásul emiatt a nyári felkészülésünk sem sikerült, hiszen a korábbi hazai pályánkon, Répcelakon már nem edzettünk, a régi, sárvári kétsávos pályán tudtunk gyakorolni. Szóval korlátozottak voltak az edzéslehetőségeink. Emellett a koronavírus minket sem kímélt, több játékosunk is kidőlt. És akkor még nem beszéltem arról, hogy egyik legjobb játékosunk, Rozmán Szabolcs nyáron eligazolt. Úgy vettem észre, hogy távozásával a többiek önbizalma kicsit megcsappant. Meggyőződésem, ha ezek az úgymond nehezítő körülmények nincsenek, a hetedik hely környékére odaérhettünk volna. És persze az új pályát is meg kellett szoknia a gárdának. A csapat fele már azokat az eredményeket hozza, amelyeket korábban Répcelakon, viszont a gárda másik része még nem szokta meg az új pályánkat.
- A csapategységgel nem volt gond, viszont hiányoztak a kiemelkedő teljesítmények. Akadtak jó meccseink. Noha Oroszlányban 7:1-re kikaptunk, remek meccset vívtunk, tíz gurítással a vége előtt még 4:4 volt az állás. Aztán idegenben, Dorogon a Nyergesújfalu ellen a sárvárihoz hasonló pályán játszottunk, és szép győzelmet arattunk. Azon a meccsen mindenki kitett magáért. Büszkék lehetünk a Sárvár Arénában a pályaavatónkra, félszáz szurkoló buzdítása mellett óriási meccsen egy fával legyőztük a Herendet. Negatívum a bábolnai mérkőzésünk, a hazaiak pályacsúcsot dobtak, míg mi negatív rekordot. Háromszázötven fával kaptunk ki. A Halogy elleni idegenbeli mérkőzésünk vízválasztó volt olyan szempontból, ha nyertünk volna, megindulhattunk volna felfelé, a vereség viszont törést okozott. – Január 3-án kezdtük az edzéseket – folytatta Farkas.
– A Bábolnával vívtunk egy hasznos felkészülési meccset, ugyan 6:2-re kikaptunk, de láttam biztató dolgokat. Többen is részt vettünk a megyei egyéni bajnokságon – edzésben vagyunk. Az első hat mérkőzésünket hazai pályán vívjuk, úgyhogy bizakodóak vagyunk, a biztos bennmaradás, a kilencedik-tizedik hely a cél. Egyik játékosunk még nem épült fel koronavírus-fertőzéséből, nekem porckorongsérvem van – de ez nem hátráltat a játékban.