Reneszánszát éli Szombathelyen a gombfoci - Benkő Jánossal beszélgettünk

Az 1970-80-as években a gyerekek – főként a fiúk – körében óriási népszerűségnek örvendett a gombfoci. Szinte nem is volt abban az időben olyan kissrác, akinek ne lett volna otthon 2-3 csapata. Persze akadtak olyanok is, akiknél több tucat gárda várt bevetésre. Utóbbiak közé tartozott Benkő János is, aki örömmel emlékezett vissza gyermekkorára.

- Számomra ez már egy 45-50 éve tartó szerelem. Annak idején még apukám mutatta meg nekem azt, hogy miként is lehet gombokat pöckölgetve játszani. Aztán csináltunk hozzá két kaput és a konyhaasztalon egyedül fogtam bele az új játékom elsajátításába. Egy idő után megpróbáltam az igazi labdarúgást átültetni a gombfociba és egyre inkább belemerültem az egészbe. Egyre több gombra volt szükségem, melyeket anyukám, nagymamám fiókjából bányásztam elő. Elkezdtem válogatni közülük: az inggombokból lettek a labdák, a nagyobbakból pedig a játékosok. Előbbiekből rengetegre volt szükség, mert rendre ellövöldöztem őket. Aztán már a ruházati áruházakba kellett eljárnom, hogy beszerezzem a szükséges „eszközparkot”. A méretük alapján lettek védők, avagy támadók. Idővel aztán jöttek a társak és egy 3x3 méteres teraszon alakítottuk ki apukám közreműködésével a pályát, ami még villanyvilágítással is el volt látva – kezdte a visszatekintést a Vasi Gombfoci Egyesület elnök-játékosa. Hozzátette: a műanyagból készült csapatok megjelenése egészen más mederbe terelte a történéseket.

- Ezeken az új gombokon már voltak fényképek és természetesen a csapatok is konkretizálva voltak. Nálunk leginkább osztrák és magyar gárdák kerültek a piacra. Például a Vasas, az MTK, a Fradi, avagy a Haladás. Így pedig már nem a Major Peti játszott a Benkő Jani ellen, hanem a Vasas meccselt a Fradival. Délutánonként hatalmas derbik voltak, persze veszekedésekkel is tarkítva. Volt egy-egy szitációban olyan, aki gólt látott, és volt aki nem. Persze nagyon gyorsan kibékültünk és folytattuk a játékot. Igen komoly, tartós barátságok köttettek a gombfoci által – fogalmazott Benkő János, aki elmondása szerint annak idején az összes zsebpénzét csapatok megvásárlására költötte. Így nem csoda, hogy a végén már közel 100 gárda állt a rendelkezésére, melyek közül hol a Bayer Leverkusen, hol a PSV Eindhoven, hol a Juventus volt a kedvence. Aztán a tanulmányai miatt egy időre alábbhagyott a gombfoci iránti szenvedélye, ami az egyetemi évei alatt éledt újjá.

- Talán másodéves lehettem, amikor az ötödévesek megszerveztek egy gombfoci bajnokságot, amiben én is elindulhattam, még pedig az AC Milánnal és lényegében verhetetlennek bizonyultam. Egyébként abban az időben, az 1990-es években nagyon komoly gombfoci élet volt Budapesten, sok klubbal, rengeteg játékossal. Ők akkor már a gombfoci verseny változatát, a szektorlabdát játszották. Ez is közrejátszott abban, hogy én is vettem egy szabálykönyvet, amivel egy ideig nem nagyon tudtam mit kezdeni. Így ismét egy szünet következett a dologban – mondta Benkő János, aki 2015-ben már Szombathelyen kapott ismét rá a gombfoci ízére. Ekkor a 70 esztendős dr. Gráfik Imre a Vasi Skanzenben szervezett egy kiállítást, ahol két-három asztalt is felállítottak. Az eseményen 10-12 érdeklődő jelent meg, akik közül többen korábban már játszottak szektorlabda bajnokságokban.

- Ezt követően döntöttünk úgy Illés Petivel, hogy keresünk egy olyan helyet, ahol jó körülmények között tudunk játszani. Így esett a választásunk a Herényiek Házára. Aztán a hírünket hallva jöttek a többiek: például a Nottingham Forest nagy szerelmese, Horváth Tüsi Sanyi is. Szép lassan 8-10 ember alkotta a köreinket, köztük az a Szirmai Endre, aki a Kecskeméttel bajnoki címet is szerzett. Tőle rengeteget tanultunk. A játékostársakból aztán barátok lettek, remek közösség formálódott. Ennek hatására pedig 2015. január 15-én tíz taggal - Horváth József, Bereczki László, Szádfi Kristóf, Garamvölgyi József, dr. Illés Péter, Benkő János, Horváth Sándor, Angler Lajos, Meskó Krisztián, Hicz András – megalakult a Vasi Gombfoci Egyesület – emlékezett vissza a klub elnök-játékosa. Ettől kezdve aztán felgyorsultak az események. Az egylet rögtön nevezett az NB III.-as bajnokságba, amelyben előbb 4-5. helyezést ért el, majd sikerült feljutásra jogosító pozícióban végezniük. Aztán már Szirmai Endrével és Debreczy Istvánnal kiegészülve megnyerték az NB II.-es pontvadászatot és feljutottak az élvonalba, ahol egy 6. helyezéssel kezdtek.

- Sajnos a koronavírus-járvány elvette tőlünk a bajnoki cím esélyét. Most a négyfordulós bajnokságban egy kör után a harmadik helyen állunk. Gyöngyösfaluban lesz a következő forduló, ahol a másik kilenc együttest fogadjuk. Természetesen szeretnénk valamennyi gárdát legyőzni. Ehhez persze mind a négy pályán remekül kell majd teljesítenünk a segítőkkel együtt. Amúgy már korábban voltunk bronzérmesek, így csak az arany lehet a cél. Ennek pedig egyértelműen van realitása, mert nálunk játszik a jelenlegi magyar ranglistavezető, valamint három világbajnokot is tudhatunk a sorainkban. Most igazoltuk a Szathmáry Karcsit, aki igen nagy erősítést jelent. A ranglistapontok alapján mi vagyunk a legerősebbek. Amennyiben csapatként sikerül működnünk, akkor meglehet az áhított első helyezés – zárta szavait Benkő János. Hozzátette: jelenleg az NB I.-es mellett egy NB II.-es csapatuk is van. Ráadásul a szektorlabda mellett Szombathelyen már a 3 érintéses gombfocit is művelik a Vasi Mustangok színeiben. Új tagokra viszont folyamatosan szükségük lenne. Aki pedig kedvet érez ehhez a játékhoz, avagy sportághoz, az keresse meg őket szerdánként, vagy szombatonként a Gyöngyösfalui Közösségi Házban. De a Facebookon is megtalálható a Vasi Gombfoci Egyesület, melynek telefonszáma: 06/70-360-1519

Podcast: