Geológus és kóborló farkas

- Egyes, újabban nyilvánosságot látott szakvélemények szerint, ha az emberiség a mostanihoz hasonlóan folytatja tovább ipari tevékenységét, tíz év múlva a következmények visszafordíthatatlanná válnak.

- Azt hiszem, dátumot nem lehet megjelölni. Példaként említhetném László Ervin zongoraművész, filozófus - aki egyike a Római Klub megalakítóinak - elméletét. Az emberiség jövőjéről globális kérdéseket vet fel, úgymint: mikor fogynak el az energiahordozók, s a mostani életvitelnek milyen klimatikus következményei vannak? László Ervin legújabb, Káoszpont című kötetében úgy kalkulált, hogyha az emberiség nem csökkenti az energiatermelést, s ezáltal nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás a légkörben, szerinte 2012-re, azaz öt év múlva visszafordíthatatlanná válnak a természeti következmények. Ismert fizikai törvény, hogy a légkörbe került szén-dioxid-molekulák ugyan beeresztik a napsugarakat, de azt a hőt, amit a Nap a földfelszínen gerjeszt, már vissza nem engedik. Ez az üvegházhatás lényege. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a Föld egy fóliasátor alatt lenne. Az bizonyos, hogy a szén-dioxid légkörbe kerülésével létrejön egy felmelegedési folyamat. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ebben a felmelegedésben mekkora szerepe van az embernek. Lehet, hogy 50, de lehet, hogy 20 vagy 80 százalékos. Az ember mérni tudja, hogy mennyivel lett melegebb a légkör, de hogy ebben a folyamatban mekkora a természet spontán szerepe, ezt sajnos nem tudni. Vannak olyan környezetvédők, akik talán egy kicsit dramatizálják a helyzetet, s azt mondják, tíz év múlva itt a vég. Valószínű, hogy ez túlzás. Az bizonyos, hogy valamit tenni kell, mert ez az állapot hosszú távon tarthatatlan. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy vannak olyan olajlobbik, amelyek kézben tartják a világgazdaságot. Hatalmuk ellen sokat nem lehet tenni.

- Előadásában említette, hogyha tegyük fel, mindenütt csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, kivéve a milliárdos lakosú Kínában és Indiában, akkor már nem hatékony a prevenció.

- Nem, de etikai kérdések is femerülnek. Mi milyen alapon lassítsuk egy kínai vagy egy indiai ember gazdagodását? A magasabb életszínvonal óhatatlanul nagyobb energiafelhasználás-sal jár. Természetes, hogy az az indiai paraszt, aki eddig csak jakzsírmécsest égetett a hegyi falujában, szeretné, ha neki is lenne világítása, televíziója, mosógépe. Ha példaként közel egymilliárd ember szeretne úgy élni, mint mi, akkor az elképesztő energiafelhasználással és nagymértékű szén-dioxid-kibocsátásal jár. Ezek hatásai a légköri szennyezést felgyorsítják. Mást is említenék. A Föld kőolajmennyiségének csaknem negyedét az Egyesült Államok használja fel. Stratégiai okokból az USA a saját kőolajmezeit aranytartalékként őrzi, azaz összfogyasztásának körülbelül nyolc-tíz százalékát termeli csak ki a saját területéről, a többit megveszi. Tény, hogy a világ könnyen kitermelhető kőolajkészletének több mint fele a Közel-Keleten található. A nemzetközi összecsapások hátterében is kimondatlanul az olaj áll. Éppen a nagy olajlobbik és energialobbik ködösített információi miatt sem lehet hiteles képet kapni arról, hogy ezek a felmelegedéssel kapcsolatos negatív tendenciák, hol és mikor hatnak majd. Az olajtermelők fiókjaiban rengeteg alternatív lehetőség kidolgozott tervezete található, de addig, amíg a piac mást diktál, ezeket a dokumentumokat pihentetik. A lobbiknak a kommunikációra is olyan nagy a befolyásuk, a hatalmuk, hogy a drámai és riasztó negatív trendeknek, híreknek nem nagyon engednek nyilvánosságot adni. Lehet, hogy túlzok, de nekem meggyőződésem, hogy a manipulált adatok érdekében lefizetnek intézményeket.

- Említette, hogy Szombathelyre ausztriai síeléséből érkezett. A szabadidő mellett mennyit jár, s forgat külföldön?

- Most nagyon jó helyről érkeztem. Mindenki azt hiszi, hogy sokat csavargok a világban, mert ahol éppen jártam, arról tévé- vagy rádióműsorban számolnak be. Én egy alkalmazott vagyok a tv2-nél, s harminc szabadnapom van. A forgatásokat a szabadidőmben végzem. Közszolgálatokért felelős tanácsadóként dolgozom. A feladatom az, hogy a közszolgálati műsorok készítőivel, a műhelyek tagjaival megbeszéljem példaként az egészségmegőrzés prioritásait, figyelembe vegyem a vallási felekezetek közötti arányokat, s életmód-magazinoknál is tanácsokat adjak.

- Egyik emlékezetes filmje az Emberekevők unokái kö-zött című, amelyben Új-Guinea egyik olyan törzsét mutat-ja be, ahol az 1960-as években is volt kannibalizmus.

- Jó pár olyan helyszínen jártam, ahova ha még egyszer visszamennék, már soha nem lehetne ugyanazt lefilmezni. Az Emberevők unokái között című filmet Új-Guinea észak-nyugati részén forgattuk. Ez a terület - amelynek neve Irian Jaya - Indonéziához tartozik. Az őserdőben, 1500 méter magasan meztelenül járnak az emberek. Az autonóm területre, amely valamikor holland gyarmat volt, nem vezet út. A hegyi pápuák 1938-ig nem láttak fehér embert, s az 1960-as években még létezett a kannibalizmus. Az út alatt sikerült bejutnom az egyik törzs halotti torjára, amely nem idegenforgalmi esemény volt. A forgatás miatt az öreg harcosok a tűz mellett, lopótökből készült péniszvédőben, kifejezetten ellenségesen néztek ránk. De mindennek megvolt a hitelessége. Akkoriban a pápua csoportoknak túszejtő akcióik is voltak, így az indonéz hatóság nem igazán engedte meg, hogy külföldiek erre a területre lépjenek. Nehezen lehetett elintézni, hogy té- vés csoportként kijuthassunk. Azonban sikerült egy indonéz fiúval felvenni a kapcsolatot, aki fogadott fia volt az egyik pápua klán vezetőjének. Ő intézte el, hogy részesei legyünk annak a halotti tornak, amelyen a 300 éves múmiát is kiültették a tűz köré, mint díszvendéget. Megjegyzem, mostanság is meghatározó élmények értek. Nemrég jöttem meg egy karibi útról. Régóta, s annyira izgatott ez a kivéte- les természeti adottságokkal megáldott vidék, hogy magam fizettem az utazás összes költségét. Hajóval mentünk, voltunk Martinique-on, Antigue-én, St. Martinon, a Virgin-szigeteken és a Dominikai Köztársaságoz tartozó szigeteken, így Tortolán is. Tavasszal egy társasággal me- gyek Dél-Afrikába. Velük voltam tavaly Nepálban is.

- A karibi útról készül film?

- Ehhez természetesen támogatás kell. Már megmontíroztam a felvételeket, meg van vágva egy félórás film. Nyilván, szöveget nem írtam hozzá, mert ha az egy közszolgálati tévébe kerülne, akkor ortodox ismeretterjesztő hangvételben mutatnám be a látottakat. De ha a Spektrumba készülne, fordulatokkal tűzdelném meg.

- Van olyan hely, ahova most visszavágyik?

- Gyerekkoromban mindig szívesen voltam indián. A törzsi nevem Kóborló Farkas volt. Talán a gyerekkori élményekből adódóan, de van néhány amerikai nemzeti park, amelyet nagyon szeretek. A legkedveltebb számomra a Yosemite vagy a Yellowstone Park. De csak akkor, ha kevés a turista. Ekkor lehet érezni igazán azt a magányérzetet, amely a gyerekkori indián élmények előhívásához szükséges. Egypárszor kifogtam, hogy felmentem a mamutfenyők erdejébe november végén, december elején, s rajtam kívül, az egész nemzeti parkban nem volt senki sem.

- Romantikus lélek kell a munkájához?

- Nem hiszek az asztrológiában, de állítólag tipikus Ikrek vagyok. Az életemhez hozzátartozik a valamilyen szintű exhibicionizmus, éppen emiatt is szeretek előadásokat tartani, tévében szerepelni. Emellett nagyon jól meg tudok lenni egyedül is.