Engedelmességben, békében

gy pár gumicsizmával és egy biciklivel indult első szolgálati helyére, Letenyére 1957-ben a hegyhátszentpéteri születésű újmisés. Horváth Lajos az ötven év alatt összesen tíz diszpozíciót kapott, de mindig az engedelmesség és béke alapelvét követte, soha nem ellenkezett. Bár minden váltás megviselte lelkileg, tudta, hogy Isten kegyelme már a következő állomáshelyén várja.

- A háború után pár évig az egyházmegyének volt egy hivatástisztázó kezdeményezése - emlékezik papi hivatásának előzményeire. - Az Opus Vocationis azokat a középiskolás fiúkat segítette, akikben bontakozott a papi hivatás. Soraikból kerültek ki a kisszeminárium, majd a teológiai főiskola növendékei. Ennek a később felszámolt rendszernek is köszönhető, hogy az idén 11-en ünneplünk aranymisét az egyházmegyében.

Horváth Lajos atya életében máig a kőszegi megbízatások, a Szentgotthárdon eltöltött tizenhat év és az utolsó szőllősi évtized a leginkább meghatározó.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- A háború után pár évig az egyházmegyének volt egy hivatástisztázó kezdeményezése - emlékezik papi hivatásának előzményeire. - Az Opus Vocationis azokat a középiskolás fiúkat segítette, akikben bontakozott a papi hivatás. Soraikból kerültek ki a kisszeminárium, majd a teológiai főiskola növendékei. Ennek a később felszámolt rendszernek is köszönhető, hogy az idén 11-en ünneplünk aranymisét az egyházmegyében.

Horváth Lajos atya életében máig a kőszegi megbízatások, a Szentgotthárdon eltöltött tizenhat év és az utolsó szőllősi évtized a leginkább meghatározó.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- A háború után pár évig az egyházmegyének volt egy hivatástisztázó kezdeményezése - emlékezik papi hivatásának előzményeire. - Az Opus Vocationis azokat a középiskolás fiúkat segítette, akikben bontakozott a papi hivatás. Soraikból kerültek ki a kisszeminárium, majd a teológiai főiskola növendékei. Ennek a később felszámolt rendszernek is köszönhető, hogy az idén 11-en ünneplünk aranymisét az egyházmegyében.

Horváth Lajos atya életében máig a kőszegi megbízatások, a Szentgotthárdon eltöltött tizenhat év és az utolsó szőllősi évtized a leginkább meghatározó.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Horváth Lajos atya életében máig a kőszegi megbízatások, a Szentgotthárdon eltöltött tizenhat év és az utolsó szőllősi évtized a leginkább meghatározó.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Horváth Lajos atya életében máig a kőszegi megbízatások, a Szentgotthárdon eltöltött tizenhat év és az utolsó szőllősi évtized a leginkább meghatározó.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- Kőszegre - mondja, - három ízben is visszatértem, de már bencés diákként megfogott a hely szelleme. Kőszeg egységes, összetartó, paptisztelő város volt, sok iskolával, domonkos nővérekkel, missziós atyákkal, neves plébános elődökkel. Vonzó légköre volt, szerettem ott élni. Örömmel fogadtam, amikor Letenye után a püspököm Kőszegre diszponált hitoktatónak és káplánnak. Jó volt a közösségi élet, zenekar, énekkar működött. Nem is nézte jó szemmel a hatalom, egy szép napon Rábagyarmaton találtam magam.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Lajos atya Zalaszentgyörgyön kapta első plébánosi kinevezését, ahol plébániát épített, majd innen hat év után Szentgotthárdra került, ahol a barokk templom renoválása, új orgonájának szentelése fűződik a nevéhez. 1990-ben jött el a harmadik kőszegi felvonás , ám ez nem tartott sokáig. Fájó szívvel, de a fogadott engedelemesség szem előtt tartásával jött el 1997-ben, mivel dr. Konkoly István megyés püspök megkérte, segítsen az irodai munkában. A központi szolgálat mellett tanított is, és rábízták a szőllősi plébániát.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- Kőszegen a Jézus Szíve-templomot renováltam, s erre idejöttem egy leromlott állapotú, dohos volt iskolaépületbe. Mindjárt az első szentmisémen bejelentettem, hogy templomot építünk. Gyűjtést kezdtünk, megkerestem a nyugati segélyszervezeteket. 2000 pünkösd hétfőjén tettük le az alapkövet, s 2005 januárjában felszenteltük az új szőllősi templomot. Az első fázisban a templom épült meg, a másodikban a torony, s most épül a plébánia.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Az egyházközségnek hat eladott ingatlan árát sikerült a templomépítés javára fordítania. Segített az egyházmegyei hatóság, külföldi segélyszervezetek, a Miniszterelnöki Hivatal, adakoztak a hívek és több egyéni adományozó. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, volt, hogy kölcsönhöz kellett folyamodni, de megérte. A közösségi célokra is alkalmas altemplommal ellátott templom felszentelése óta többszörösére nőtt a szentmisére járó hívek száma, s esküvőt is lényegesen többet tartanak itt. Lajos atyának meggyőződése, hogy az istentiszteletnek a méltó környezet is fontos része. A hívőt az imádság csak az áhitat és az őt körülvevő hely varázsa révén tudja felemelni Istenhez, így elengedhetetlen az igényes, élményt adó templom.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

Lajos atya hetvennégy éves, nem tudhatja, a most épülő új plébánia kapuján egyáltalán beléphet-e majd. Erről azonban így vélekedik: Úgy imádkozzál, mintha rögtön meghalnál, s úgy dolgozzál, mintha örökké élnél.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.

- A nagypapa is ültet fát, majd az unokák esznek róla. Utolsó percig dolgozom, talán majd az utókor imáiba foglal érte.