Vízre épült a kisváros

Teklits István 1964. július elsején foglalta el a hivatalát, s még egy éve sem volt tanácselnök, máris egy nagy kihívással kellett szembenéznie. Az 1965-ös nagy árvíz elleni védekezés, illetve az azt követő újjáépítés embert próbáló feladat volt. A helyreállítás során Bükön több mint száz új ház épült, illetve sok ház újult meg. Így később voltak akik már inkább aranyvízként emlegették a történteket.

Nem sokkal Teklits István tanácselnökségének kezdete előtt nyílott meg a büki fürdő. Az egykori tanácselnök azonban még emlékszik arra is, amikor az olajkutató fúrások nyomán feltört a meleg víz, s az elöntötte a mezőt, ezért a falu munkára képes lakosságát felszólították árokásásra. Ő akkor még a talajjavítónál dolgozott, ezért ebben a munkában nem tudott résztvenni, s kétnapi napszámot ajánlott föl ellentételezésül. Alig lépett hivatalába, máris az országgyűlési képviselők vasi csoportját kellett tájékoztatni a fürdő helyzetéről. Az országgyűlési képviselők, csakúgy a megyei tanács vezetői nem csak ekkor, hanem később is kiemelt figyelmet fordítottak a fürdőre, s ez megnyilvánult a létesítmény folyamatos fejlesztésében.

Ebben a helyzetben a községi tanács kiemelt feladata volt az infrastruktúra és a közművek fejlesztése. 1969-ben épült fel az egészségház és a posta. A vezetékes vízhálózatot 1971. augusztus 20-án avatták fel. A település 1983-ban nyerte el a nagyközségi címet. Teklits István elmondta, hogy ennek akkor talán szigorúbb feltételei voltak, mint ma a városi rang megszerzésének. Ezért nagyon sokat tettek a büki emberek, akik ehhez társadalmi munkájukkal járultak hozzá. A nagyközség gazdasági életében fontos lépés volt a hűtőtároló megépítése, a telephely később Nestlé bázisa lett. Lakótelepet építettek, s a fürdőnek is szerepe volt abban, hogy a telkek is gyorsan fogytak. Ezt követően a település fürdő felőli részén alakítottak ki építési területeket. Ezekhez a bükiek, illetve a településen dolgozók kedvezményesen juthattak hozzá. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése során két körzetet alakítottak ki, s jelentős fejlődésen ment keresztül a fürdő gyógyászati ellátása is. Teklits István tanácselnöksége idején épült fel Bükön az ország első üdülőszövetkezeti rendszerben működő szállodája, megnyitotta kapuit a SZOT szálló, valamint a svéd szállóként emlegett Danubius Hotel. Új éttermek nyíltak, s a nagyközségben is mind több embernek kínált megélhetést, vagy jövedelemkiegészítést az idegenforgalom. A tanácselnök fejlesztési politikájában azt az elvet követte, aki Bükön akar beruházni, annak azt lehetővé kell tenni. Felemlegette azt az esetet, amikor az egyik büfés vállalkozó úgy döntött, hogy az itt megszerzett jövedelméből magánkempinget épít. A megyénél ezt nem nézték jó szemmel, ám a fejlesztés megvalósult. Ezen kívül is voltak esetek, amikor bár voltak fenntartások, fölvállalták a beruházás kockázatát. Ami Bükön felépült, az itt maradt, vélekedik a nyugdíjas tanácselnök. A rendszerváltáskor Teklits István nyugdíjba vonult, s egy csaknem összkomfortos települést adhatott át utódjának, házszomszédjának, dr. Szele Ferencnek. Csak folytatnunk kellett a dolgokat, mondja dr. Szele Ferenc, aki két cikluson keresztül - 1990-től 1998-ig irányította polgármesterként a nagyközséget. Szakmájában mai is aktív, szaktanácsadással, pályázatok készítésével foglalkozik, ám a közélettől távol tartja magát. 1974-től dolgozott a megyei tanácson, amelyet az utolsó időszakban, a nyugdíjba vonuló dr. Bors Zoltán után tanácselnökként vezetett. Bár már korábban tervezte, hogy visszatér eredeti szakmájába a mezőgazdaságba. Az önkormányzati választások előtt a bükiek megkeresték, s felkérték, hogy vállalja el a polgármesterséget. Ennek eleget tett, de csak azzal a feltétellel, hogy nem főállásban, hanem Bábolnai Állami Gazdaságban végzett munkája mellett polgármesterkedik. Igyekezett összehangolni a teendőit, hogy mindkét pozíciójában képes legyen megfelelően helytállni. A péntek viszont mindig a nagyközségé volt, ekkor tartotta fogadónapját.

Az induláskor négy pontban fogalmazta meg programját. Az első és az egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy a nagyközséget városias szerkezetűvé tegye, megalapozva ezzel a városi fejlődést. Fontos feladatának tekintette a Büki Gyógyfürdő Vállalat gazdasági társasággá alakítását, az ezzel kapcsolatos tulajdonviszonyok tisztázását. Kiemelt kérdésnek tartotta a nagyközség és a fürdő kiegyensúlyozott fejlesztését. S fontos eleme volt a programjának a település gazdaságának több lábra állítása. Ez utóbbi sikerességét mutatja, hogy manapság már több a Bükre bejáró, mint ahányan máshova járnak dolgozni. Mindezek jegyében az önkormányzat megbízásából a kilencvenes évek elején az ELTE Városfejlesztési Tanszéke kidolgozta Bük várossá fejlesztési programját. Ám nem kívántak a lakosság ellenében dönteni, hanem megkérdezték a bükieket arról, szeretnék-e ha város lenne a település. A többség erre akkor nemet mondott. Ugyanis nem kívánták elveszíteni a falusi vendéglátóknak járó kedvezményeket. Ugyanakkor azt elfogadták, hogy a városias jelleg irányába fejlődjön a település.

A nagyközség földgáz-beruházását még a tanácsi vezetés készítette elő, ám a végrehajtás már az új önkormányzat feladata lett. Hogy ez akkor megvalósulhatott, abban dr. Szele Ferencnek mint megyei tanácselnök-helyettesnek is volt némi szerepe. Annak idején Petőháza és Bük versengett akkor a lehetőségért. Az akkori Vas megyei elnöknek volt némi petőházi irányultsága, ám a helyettesének végül sikerült kilobbiznia a büki beruházást.

Kiemelt jelentősége volt a nagyközség úthálózata rendbetételének, a körforgalom kialakításának, a közvilágítás, az intézményhálózat korszerűsítésének. 1995 óta van vendéglátóipari és kereskedelmi képzés a helyi általános iskolában. A közismereti tantárgyakat az iskola tanárai, a szakmai részt pedig a Danubius Hotel jól felkészült szakemberei oktatják. Jól bevált ez a rendszer, mondja a nyugdíjas polgármester.

1993-ban megtörtént a fürdő részvénytársasággá alakítása, ezzel új alapokra helyezték a működést. Bükön mindig nagy szerepe volt a sportnak. Újjászervezték a BTK-t, a focicsapat a megye II-ből indulva csaknem az NB I-ig jutott. Négy szakosztállyal működik az egyesület. Korszerű focipályát, új tornacsarnokot építettek, felújították a művelődési házat. Ezzel teljesen új arculatot kapott az Eötvös utca. S ha sikerül itt felépíteni az új városházát, akkor itt egy igazi városközpont alakulhat ki. Beindították a helyiek és a vendégek szórakoztatását szolgáló, a régi hagyományokra is építő Büki Ünnepi Napok programsorozatát, amely azóta hagyománnyá vált.

Dr. Szele Ferencnek nincs hiányérzete a nyolcéves polgármesterkedése után, bár mint mondja, bőven van még teendő. Úgy gondolja Büköt jobban be kellene kapcsolni az országos főúthálózatba, hibának tartja a vasút elhanyagolását. Bük most már valóban megérett a városi rangra, ám mint fürdővárosnak az eddigieknél jobban kellene nyitnia Európa felé, értékelte a jelenlegi helyzetet dr. Szele Ferenc.

1998 óta Horváth Lajos a település polgármestere. Részéről nem volt előzmények nélküli ez a szerepvállalás, mivel 1972 és 1990 között már dolgozott a tanácson. Mint mondja, ennek ellenére is kissé meglepte, amikor 1998-ban megkeresték, hogy induljon el a polgármesteri választásokon. Némi gondolkozás után elfogadta a felkérést. Azóta már két újabb sikeres választáson van túl úgy, hogy ezeken már nem is volt vetélytársa.

A nagyközség önkormányzata 1999 és 2006 között több mint kétmilliárd forintot fordított fejlesztésre, összegezte az elmult két ciklus eredményeit Horváth Lajos. Bük speciális helyzetben van, hiszen a fejlesztések során nemcsak a lakosság igényeire kell tekintettel lennie, hanem arra is, hogy a településre látogató vendégek is jól érezzék magukat. Ennek jegyében épült meg az elmúlt időszakban a kerékpárút, a település egész területén, illetve a fürdőn út-és járdaépítések, illetve felújítások történtek. Ennek során kiemelt figyelmet fordítottak a csapadékvíz-elvezetés megoldására is. 2000-ben készült el a mentőállomás, s az elmúlt időszakban különféle támogatások igénybevételével jelentős forrásokat költöttek a mezőgazdasági utak fejlesztésére. 2002-2003-ban épült meg a települést és a fürdőt összekötő új út, az Európa út, amely további fejlesztések előtt nyitotta meg a lehetőséget. Korszerűsítették a közvilágítást, a víz-és csatornahálózatot, a szennyvíztisztítóban iszapsűrítőt létesítettek. Nagy összegeket költött az önkormányzat területvásárlásokra, amelyek jó része a Bük-Bő-Gór határában levő árvízi szükségtározó szabadidős tóvá fejlesztését érintik. Mindezek mellett nem hanyagolták el az önkormányzati intézmények korszerűsítését, valamint felszerelésük, eszközállományuk folyamatos fejlesztését.

Az elkövetkező időszak tennivalóival kapcsolatban a polgármester kifejtette: nem maradhatnak le a fürdőtől, hiszen ez a kettő együtt képez egy szerves egységet. Nem véletlenül készült közös fejlesztési terv sem. Az aktuális feladatok között szólt Horváth Lajos az Eötvös utcától a jelenlegi polgármesteri hivatalig terjedő térség városközponttá fejlesztéséről. Ha lesz rá pénz, építenek egy új városházát, ám ezt nem tartja annyira sürgető feladatnak a polgármester.

Lakható, biztonságos kisváros a cél, amelyet igazi otthonuknak éreznek az itt lakók, s ahova szívesen térnek vissza a településre látogatók, határozta meg az elkövetkező időszak fejlesztéseinek irányvonalát Horváth Lajos, Bük város polgármestere.