Hétvége

2008.08.30. 02:28

Platina paróka és imakönyv

Ez is a népművészet egy fajtája. A pop art az elvont absztrakt expresszionizmus után vissza akart találni a közönséghez. Visszanyúlt az időben oda, amikor az emberek még értették a jeleket, jelentéseket. Így találkozott a vallással, a kereszténységgel.

Merklin Tímea

- A pop art az áruval, a fogyasztással foglalkozik, a médiával, a sztárokkal, és ezekkel kapcsolatban vallásos szimbólumokhoz nyúl - mondja Gálig Zoltán.

- Eszemben volt Umberto Eco Az új középkor című tanulmánya, amely egy olyan pop art kiállítást említ, ahol nem az esztétikum a fontos, hanem a furcsaság, és nem múzeumnak, hanem kincstárnak nevezik a gyűjtőhelyet. Ez volt a kiindulópontom.

A modern művészetben gyakran beszélünk szakralitásról, de ez nem mindig a konkrét valláshoz kötődik, hanem a hithez. A pop art egész pontosan a kereszténységhez. Akik az árukat előállítják, azok is alkalmaznak évszázados vallási szimbólumokat. Például a Bloody Mary nem más, mint vodka paradicsommal. Blo- ody Mary (I. Mária ) véreskezűnek mondott angol királynő volt, aki a római katolikus vallást akarta visszaállítani Angliában. Ehhez képest Virgin Mary (Szűz Mária) az a koktél, amiben nincs alkohol.

Sister Corita Kent több száz pop art képet festett. Az apáca beceneve ez volt: Pop nővér . Reklámszövegeket, slágerszövegeket írt a képeire; közben a régi kódex-művészetet elevenítette fel. Például A legzamatosabb paradicsom című képén kibontja azt a jelentést, hogy a koktél Máriával azonosítható. Vagy: plakátszerű az a kép a 40-es évekből, ahol az istenként tisztelt designert, Raymond Loewy-t dicsfényként veszik körül az általa tervezett tárgyak.

A szakralitás világába emeli a Coca Colát Westermann. Fehéret az egyszerűnek című képén (1959-60) kóláspalackok jelennek meg a kereszten. Hasonló Robert Rauschenberg gesztusa, aki a kólásüvegeket úgy jeleníti meg, mintha középkori oltárok ereklyéi lennének a szárnyas oltár fülkéjében.

Kevesen tudják, hogy az amerikai popkultúra ikonja, a homoszexualitását nyíltan felvállaló 20. századi összművész , Andy Warhol mélységesen vallásos volt. Lakásbelsője egészen más volt, mint a képei. Cipőreklámokat rajzolt, áruházi kirakatokat rendezett, lapoknak dolgozott, 49 filmet készített; elképesztő frizurákat és ruhákat hordott - mindig képekben fejezte ki magát. London legforgalmasabb utcáin jelent meg ötven plakátja: Marilyn Monroe, Mao Ce-tung, Mona Lisa, Mick Jagger, Liza Minnelli és más művei közt az önarcképe.

1952-től (24 éves korától) ismét az édesanyjával lakott. Műtermét - amely transzvesztiták, homoszexuálisok és az underground élet meghatározó személyiségeinek találkahelye is volt - Ezüstgyárnak nevezték, mert alufóliával volt borítva belülről minden fal. Amikor a pop art pápája 1987-ben meghalt, holttestét bronz érckoporsóba tették, aranylemez-borítású sínekkel díszítve, belül fehér kárpittal. Fekete kasmír öltönyt adtak rá, platina parókát és napszemüveget. Kezébe egy kis imakönyvet tettek és egy vörös rózsát. Sírjánál a lelkész egy rövid imát mondott, megszentelte a koporsót, és annak leeresztése előtt Paige Powell egy Interview magazint, egy Interview-os pólót és egy Estée Lauder Beautiful parfümöt helyezett rá.

Dr. Gálig Zoltán a pop art és a vallás témájú előadásába beépítette azt a fotót is, amely Andy Warhol lakásának belsejét mutatja: házioltárszerűen elhelyezett szentképek a falon, előtte egy asztalka, amelyen Krisztus keresztje áll. - Warhol nyolcvan éve, 1928-ban született Pittsburgh-ben. Szigorú görög-katolikus nevelésben részesült, de ezt titkolta, csak halála után derült ki a nyilvánosság számára. Ez legkonkrétabban az Arany Marilyn Monroe című portrén mutatkozik meg, ahol az arany (a Mennyei Jeruzsálemmel) az ábrázolt személy számára az öröklétet szimbolizálja. Warhol életében csak a jótékony tevékenysége volt közismert. Például rendszeresen ételt osztott a népkonyhákon a szegényeknek - meséli Gálig Zoltán. - A halála előtti évben, 1986-ban felkérték, hogy állítson ki Milánóban, nem messze attól a kolostortól, ahol Leonardo Utolsó vacsorája van. Ez arra ihlette Warholt, hogy maga is Utolsó vacsora-képeket készítsen, és ezeken sok vallásos szimbólumot használt. Nem az eredeti festményre rajzolt rá, hanem annak egy rajzolt változatára. Ezen jelenít meg kereskedelmi reklámokat, logó- kat, amelyeket vallásos értelemben is le lehet fordítani. A General Electric jele Istent jelképezi. Ez volna az Atya, a képen eredetileg megjelenő Jézus mellett. A Dove szappan a megtisztulás, a tisztaság jelképe lehet. A márkanév, rajta a galambbal, a Szentlélek szimbóluma. Így jelenik meg a Szentháromság, a kép bal oldalán egy tényleges háromszöggel, és az 59 cent felirattal, ami azt is jelenti: minden eladó. Érdekesség, hogy a cent kiejtve hasonlít a magyar szent szóhoz is, és hogy Andy Warhol pont 59 évet élt. (Azt persze 1986-ban nem tudhatta, hogy egy év múlva egy rutin epeműtétbe belehal.)

Ez a Warhol-kép talán az egyik legszebb bizonyítéka annak, hogy másképpen működnek a képek, ha társítva vannak, ha a hagyományos ábrázolások új viszonyba kerülnek. Van Warholnak olyan képe, ahol Krisztust egy body bilderrel együtt ábrázolja, akinek Sylvester Stallone-teste van, de Warhol-feje - ezzel a felirattal: Legyél valaki egy testtel!

Warhol Marilyn Monroe-t szentként tisztelte. A modern világban a szenteket sztárok helyettesítik. Portréjának sokszorosításával ugyanazt a hatást kívánta elérni, mint az ikonosztázok. Peter Phillips bevallottan az itáliai trecento mintáit követte, amikor a táblaképeinek kompozíciós elveit alkalmazta. Egy képen több kép - így fogalmazott. Csak itt nem szentek, hanem filmsztárok és táncosnők voltak a szereplők.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!