Hogyan éljük túl korunkat?

Freund Tamás szerint kritikus helyzetben van az emberiség. Sokakhoz hasonlóan úgy véli: a ma emberére jellemző önzés és elmagányosodás napjaink zsákutcája, civilizációnk óriási kihívása. Egyfajta aberráció, amelynek közös gyökerei vannak: az információrobbanás és a globalizáció. Az agykutató szerint agyunk ezeket jelentős környezetváltozásként érzékeli. Olyan adaptációs nyomásként, amely lerontja a kulturális hagyományok és ezzel az emberi örökség átadásának hatékonyságát.

Különféleképpen éljük meg ezt a helyzetet, ezt a kort.

A magunk körül látható típusok közül néhány jellemzőt emelt ki Freund Tamás. A távolságtartó: próbálja kizárni életéből az információrobbanás és a globalizáció hatásait; például van mobiltelefonja, de nem adja meg a számát, kizárólag hívásra használja. A menekülő: aki a lila ködbe, a drog vagy az alkohol mámorába menekül. A legelterjedtebb típus azonban a habzsoló: órákat ül a számítógép előtt, habzsolja az információkat, mégis sikertelennek érzi magát, folyamatos kudarcélményt él meg, fáradt és lehangolt.

A következmény?

- Soha annyi szorongásos, pánikbeteg ember nem volt, mint napjainkban - hangsúlyozta Freund Tamás.

A professzor ezután arról beszélt, hogy a rossz hatásfokú információátadás a biológiai rendszerekben torzulásokhoz vezet. Ez megjelenik a társadalmi fejlődésben is generációról generációra. Az értékválság önzéshez és elmagányosodáshoz vezet. Freund Tamás szerint az értékválság következményei közé tartozik például a vallási szekták megjelenése, és a terrorizmus is.

- Az önzés és elmagányosodás közös tőről fakad, s látható, hogy a különféle gazdasági érdekcsoportok erre hogyan játszanak rá - magyarázta a tudós. - Ideális fogyasztó a céljaitól, szociális környezetétől megfosztott, magányosan szorongó ember. A fogyasztást ugyanis csak akkor lehet növelni, ha egyre inkább elmagányosodott, ideális fogyasztókká nevelt emberekből áll a társadalom.

Mi áll mindezzel szemben?

Az agykutató szerint az, hogy az ember - genetikailag meghatározott módon - társas lény. Nem tud tartósan a közösségéből kiszakítva élni.

De ezt persze tudják a globalizáció haszonélvezői is. Kitalálták már, hogyan lehet életben tartani , azaz élethelyzetükben megtartani ezeket az elmagányosodott embereket. Újabb és újabb stratégiákat találnak ki erre a különböző gazdasági rendszerek.

Freund Tamás az ötletek között említette a tablettázott való életet . A valóságshow-kat, a szelleminek nem nevezhető vetélkedőket, avagy a bugyuta, nívótlan dél-amerikai családsorozatokat.

- Ezeket adagolják, s ezek valóban életben hagyják őket, de egyben meg is akadályozzák a kitörést ebből az elmagányosodott helyzetből. Óriási veszélyek ezek, amelyeket tudatosítani kell - hallottuk.

A már említett globalizációs tendenciák, párosulva az ideális fogyasztói tömegek kinevelésére történő nemzetközi erőfeszítésekkel, elindítottak egy másik evolúciós folyamatot: ez az úgynevezett leépítő evolúció. Ez olyan jelenség, amely az állatvilág számos parazitájánál megfigyelhető.

- A jelenséget Konrad Lorenz Nobel-díjas biológus sacculinizációnak nevezte, egy Sacculina nevű rákfajról, amely a leépítő evolúció egyik legdrasztikusabb fokát példázza - magyarázta Freund Tamás. - Ennek a rákfajnak a lárvája kitűnő érzékszervekkel, idegrendszerrel és mozgásképességgel rendelkezik, egészen addig, míg meg nem találja gazdaállatát, egy másik rákfajt. Ennek testén megtapadva abba táplálékszívó tömlőket növeszt, miközben elveszíti mozgásképességét, leépíti érzékszerveit, idegrendszerét, és teste átalakul egyetlen nagy nemi miriggyé. A leépítő evolúció működése a kulturális fejlődés szintjén is tetten érhető.

Mivé degenerálódik az ember egy-egy számítógépes játék, valóvilág-show, dél-amerikai sorozat (azaz tablettás kiszerelésű való élet) televíziós közvetítésének élvezete mellett? Következményeként leépíti szociális kapcsolatrendszerét, fizikumát, kreatív gondolkodó képességét, s teljesen ki lesz szolgáltatva az agymosó médiának. A reklámokon csüggve csak a fogyasztásra gondol, mint legfőbb örömszerzési forrásra.

A társadalom parazita egyedeivé válnak.

- Kopp Mária kiválóan megfogalmazta, hogy a médiából ömlik ránk az egyén sikerességének mindenekfelettisége, és az önértékelés egyetlen meghatározója: a fogyasztás. Mi az, amit az illető megengedhet magának, mi az, amit nem. Ez alapján fogja elvégezni az önértékelést. Egyre nagyobb rétegek elszegényednek, egyre nagyobb rétegek válnak teljesen lelki beteggé, és bélyegzik magukat abszolút sikertelennek. Sőt, életképtelennek. Ebből fakadnak a pszichiátriai, neurológiai betegségek - fejtette ki Freund Tamás.

Mi az ellenszere ennek a rendkívül káros folyamatnak?

- Például önök, az a közösség, amiben együtt vannak, figyelnek egymásra, véleményt cserélnek - szólt szombathelyi hallgatóságához, meghívóihoz, az Egészségügyiek Batthyány Társasága tagjaihoz. - Teljes mellszélességgel támogatom a kisközösségek megalakulását, mert az önzésből a legmegfelelőbbnek, legreálisabbnak tűnő kiút az, ha kis közösségekből újjáépítjük a társadalmat. Ezek lehetnek egyházi, szakmai, politikai közösségek. A lényeg az, hogy kis közösség legyen, amely közösen megvallott értékekért, eszmékért fogalmazza meg önmagát. A létszám azért legyen kicsi, hogy a közösség tagjai folyamatosan monitorozni, figyelni tudják, hogy ki hogyan viszonyul a közösen megvallott értékekhez. Így válik lehetővé, hogy aki nem együttműködő, kiszelektálódjon. Csak így biztosítható, hogy igazi közösségi emberekké váljunk és fejlődjünk. Az ilyen kis közösségekből lehet felépíteni a nemzetet, a lélekben nemesedett emberekből.

A professzor azt is hangsúlyozta: a globalizációt nem gonosz erőként kell felfogni, hiszen mi is élünk a gazdasági rendszer minden előnyével. De látni kell a hátulütőjét is. A tudatos kontroll - megelőzés és túlélés.