Mire ment el az adófizetők pénze?

A magyar közélet régóta hangos az állami és a fővárosi önkormányzati cégeknél megkérdőjelezhető hasznosságú tanulmányokra kifiz tett tíz- és százmillióktól, ám Szombathelyen csak az utóbbi hónapokban hallatszanak olyan hangok a közgyűlésben, hogy megérne egy misét a helyi nagyprojektek előkészítésére elköltött forintok vizsgálata. Talán ebben közrejátszott az is, hogy nemrég megírtuk: a város vagyonhasznosító cége, a Szova Zrt. több megvalósíthatósági tanulmányt is megrendelt, és ki is fizetett értük több mint bruttó 69 millió forintot. (A tanulmányokat a Szova Zrt. uniós pályázathoz felhasználni még nem tudta.) Ez a pénz ötödrésze annak, amit az önkormányzat 2006 óta tanulmányokra és a nagyprojektek előkészítésére költött: itt a végösszeg bruttó 350 millió forintra rúg.

Az elmúlt hetekben a városvezetésen kívül a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke, Molnár Miklós is kért adatokat az illetékes osztály vezetőjétől. Úgy tudjuk, gyakorlatilag hasonló nagyságrendű az összeg, amelynek elkötéséről a kimutatás szól. (30 millió forint a különbség, az egyik projekt önrészének státusa miatt alakult ki a különbözet.)

A városvezetők a minap sajtótájékoztatón rukkoltak elő ezzel az adattal, és bejelentették: jól használták fel a pénzt, mivel Szombathely és térsége a különböző pályázatokon eddig 10,5 milliárdot nyert el. Azt is hozzátették: a következő években, pályázati forrásból, várhatóan további 9,2 milliárd forint érkezhet a megyeszékhelyre. Ám ha ala- posabban megnézzük, mikor és mire költötték el a 350 milliót, már nem ennyire szép a menyasszony.

Ma már történelem, hogy 2006-ban, az önkormányzati választások után megalakult közgyűlésben az MDF képviselője, az egykori fideszes polgármester, dr. Szabó Gábor alpolgármesteri posztot kapott. Ezzel együtt ígéretet: mint fejlesztésekért felelős alpolgármester 500 millió forint fölött diszponálhat, a nagyprojektek előkészítésére fordíthatja ezt a pénzt. Az már másik történet, hogy a maradék 150 milliót a közgyűlés elvonta, így a város a következő pályázati fordulókra nem tud felkészülni.

Lássuk a nagyprojekteket. A sikersztorik közé sorolható az Iseum rekonstrukciója (a megvalósíthatósági tanulmánya 7,3 millióba került), a Kámoni Arborétum két ütemben megvalósuló fejlesztése (8 millió), az Integrált Városfejlesztési Stratégia ötlete (8,7 millió) és a város komplex kerékpárútrendszere (8,9 millió). Vannak még ezeken kívül a város által anyagilag is támogatott, sikeres projektek: a GYSEV vasútfejlesztése (Csaba utcai felüljáró) és a lukácsházi víztározó.

Néhány projekt viszont végül az asztalfiók mélyén landolt. Ezek között két ötlet viszi a prímet, mindkét esetben duplikálódtak a megvalósíthatósági tanulmányok. Egy időben sokat hallottunk a rómaifürdő-projektről, vagyis a termálfürdő fejlesztésének második üteméről. A városnak a Dr. Rubovszky Turisztikai Bt. 8,4 millióért adott tanulmányt - ami a városliget komplex fejlesztési lehetőségét is részletezi -, és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő Vasi-víz Zrt. is megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett BHF Európa Kft.-vel, ám a fürdőfejlesztés azóta sem aktuális Szombathelyen.

Ennél cifrább, már több mint 20 milliót elnyelő ügy a vásárcsarnok esete. A városnak a Pannon Projekt Kft. 7,9 millióért szállította a megvalósíthatósági tanulmányt, az Oregon Mérnöki Iroda pedig 9,3 millióért a műszaki megvalósíthatósági tanulmányt. És a már említett Szova Zrt. 69 mil- liós kifizetése az egyik, többmilliós tétele egy másik tanulmány, amely a piac átalakításának lehetőségét taglalja.

A végkifejlet ismert: a közgyűlés napirendjéről lekerült az intézmény beolvasztása a Szova Zrt.-be, a csarnok rekonstrukcióját pedig már korábban elvetették: az egymilliárdos átépítéshez további egymilliárd kell(ene) a parkolóházra, a közlekedési beruházásokra.

Ugyancsak pénz híján áll az Északi ipari zóna bővítése című projekt. A Geoview Sistem Kft. 7,9 millióért írt tanulmányt, a Szova Zrt. vett is területet, ám a cégnek momentán nincs 400 milliója az ingatlan fejlesztésére. (A gondot az okozza, hogy 30 százalé- kos támogatású pályázatot nyert a Szova Zrt., igaz, a 100 milliós támogatás újra megpályázható.

Ugyancsak pénz híján áll az Északi ipari zóna bővítése című projekt. A Geoview Sistem Kft. 7,9 millióért írt tanulmányt, a Szova Zrt. vett is területet, ám a cégnek momentán nincs 400 milliója az ingatlan fejlesztésére. (A gondot az okozza, hogy 30 százalé- kos támogatású pályázatot nyert a Szova Zrt., igaz, a 100 milliós támogatás újra megpályázható.

Az Agora-központ pályázatának hányatott sorsa egy másik írás tárgya is lehetne, viszont tény, eddig egyszer 8,6 milliót, később újabb 7,4 milliót adott ki a város a koncepciók elkészítésére.

Még néhány eset az elmúlt időszakban kifizetett, és eddig meg nem valósuló tanulmányokból. A KRESZ-park és víztorony ügye (9,4 millió), a történelmi-régészeti városrész kialakítása (6 millió), a volt szovjet laktanya fejlesztése (8,7 millió).

A fenti adatokat dr. Szabó Gábor alpolgármester is jól ismeri. Ő hatékonynak ítéli meg a megvalósíthatósági tanulmányokra költött forintok hasznosulását. A városvezető szerint bizonyos esetekben éppen a tanulmányokból derült ki, hogy egy-egy ötlet nem megvalósítható. Példaként említi a történelmi-régészeti sétautat, ahol az Isis tömbbelső-parkolót kellene feláldozni, helyébe mélygarázst építeni, ami milliárdos beruházás lenne. A laktanya esete más történet: a pályázatot, amire felkészült a város, végül nem hirdették meg.

A városvezető a már elnyert 10,5 milliárd mellé újabb 9,2 milliárd érkezését jósolja, a projektek megvalósítása 2010 után várható.

A regionális hulladékgazdálkodási programunk előkészítésére 24 milliót áldoztunk, és várhatóan 6,5 milliárdot nyerünk el a szemétlerakók rekultivációja révén, további fejlesztésére pedig 1,2 milliárdot. Ezenkívül a regionális digitális önkormányzati központokra kiírt pályázaton is remélünk 1,5 milliárd forintot.

Dr. Szabó Gábor egy sokszor elhangzó kérdésre is választ adott: miként lehetséges, hogy éppen a nettó 8 milliós közbeszerzési határ közelébe esnek a tanulmányok díjai?

Takarékosságra és egyszerűségre törekedtünk, hiszen a közbeszerzési eljárással jelentősen nő az átfutási határidő. S még valami: csomagokba sem lehetett összevonni az egyes projekteket, hiszen a tanulmányok más és más témakörben születtek. A tisztaság viszont így is garantált: az önkormányzat versenyszabályzata értelmében kezdetben három, majd öt ajánlat közül választottuk ki a győztest, nincsenek visszatérő cégnevek a listán. A szerződésekben pedig kikö-töttük: a pályázóknak gondozniuk kell a tanulmányukat, amennyiben később megvalósul az adott projekt.

Akárhogyan is alakul a nagyprojektek sorsa Szombathelyen, borítékolható, hogy a választások közeledtével ismét a reflektorfénybe kerülnek a tanulmányokra költött százmilliók. Melyekből egymilliót azért fizetne ki a város, hogy egy cég a tanulmányokat tanulmányozza: egy bt. feladata azt vizsgálni, hogy a kész dokumentumok megfelelnek-e a szigorú formai követelményeknek.