Sóska, pálinka, vízilabda: Bajomi Nagy György a Weöres Sándor Színházból

- Hogyan kezdődött? Hogyan emlékszel azokra a (h)ősi időkre?

- Egy júliusi éjféltájban fölhívott Széles Laci - aki nekem osztálytársam volt a szentesi gimnáziumban, egy padban is ültünk; kicsi a világ, ugye? -, hogy Szombathelyen rendez. Annyit mondott még, hogy két szombathelyi srác játszik az előadásban, akiket én nem ismerek, de jó gyerekek, úgyhogy hajrá. Így kezdődött az én szombathelyi kalandom.

- Padlástérben próbáltatok, színházi körülmények enyhén szólva nem léteztek.

A dolognak ez a része egyáltalán nem érdekelt. Különben is elég laza pali vagyok; nem tudom, hogy ez jó hír-e... Vagy inkább azt mondom, hogy jó a természetem, általában kedvelnek ott, ahol dolgozom. Szombathelyre akkor Széles Laci miatt jöttem - a színművészetire is együtt jártunk, bár ő ott már kettővel fölöttem, mert engem harmadjára vettek föl -, szóval azt gondoltam, ha ő ezt elvállalta, akkor biztos van értelme. És hát lett: mert a Sóska, sültkrumpli nekem is az egyik kedvenc előadásom - meg a darab is nagyon jó -, Szappan az egyik legkedvesebb szerepem. Gyorsan megszerettem Dömét és Krisztiánt; láttam, hogy hihetetlenül akarják, hogy sokan segítik őket. A ruhákat például az a Dobos Laci hozta, aki a Farm Bt.-ben most velünk játszik. Volt egy csomó pozitív energia a levegőben. Életem egyik legmelegebb nyara volt, arra emlékszem. Fönn próbáltunk, ráadásul gyakran télikabátban - a darab télen, november körül játszódik -, ötven fokban az azért elég huncut dolog. Egyszer Széles Laci fogott halakat, betettük a hűtőbe (mert volt hűtőnk is), de valahogy leolvadt. Az a halszag nem jött ki többé a hűtőből, gondolhatod.

- Nekem a Szappan partjelző - játszhatja bárki - mindig te leszel a Sóska, sült-krumpliban. Tényleg olyan, mint a szappan: mindig odébbcsúszik. Behízelgő és nagy intrikus - azok a sorsokat eldöntő, apró gonoszságok... Hogyan csinálod?

- Nem tudom. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Esetleg olyan közhelyeket, hogy az emberben minden benne van: minden jó meg rossz. Széles Laci mindenesetre afelé vitt, hogy borzalmasan merész váltásokkal dolgozzam, olyanokkal, amelyeket tulajdonképpen ritkán merünk megengedni magunknak színpadon. És működött. Meg hihetetlenül jó partnerek voltak a fiúk, tényleg. Ha van áldott, kegyelmi pillanatban létrejött előadás, ez biztosan az volt. Nem véletlen azért, hogy itt vagyok. Az meg külön szép, hogy Csonka Szilvi is tagja a szombathelyi társulatnak: vele azon a Sóska, sültkrumpli-s nyáron kötöttem életre szóló barátságot. Ő még főiskolás volt akkor, eljött nyári munkára, Széles Laci mellé asszisztensnek. Tényleg igazi barátok lettünk; igen, mindent a világon meg tudunk beszélni.

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Egy júliusi éjféltájban fölhívott Széles Laci - aki nekem osztálytársam volt a szentesi gimnáziumban, egy padban is ültünk; kicsi a világ, ugye? -, hogy Szombathelyen rendez. Annyit mondott még, hogy két szombathelyi srác játszik az előadásban, akiket én nem ismerek, de jó gyerekek, úgyhogy hajrá. Így kezdődött az én szombathelyi kalandom.

- Padlástérben próbáltatok, színházi körülmények enyhén szólva nem léteztek.

A dolognak ez a része egyáltalán nem érdekelt. Különben is elég laza pali vagyok; nem tudom, hogy ez jó hír-e... Vagy inkább azt mondom, hogy jó a természetem, általában kedvelnek ott, ahol dolgozom. Szombathelyre akkor Széles Laci miatt jöttem - a színművészetire is együtt jártunk, bár ő ott már kettővel fölöttem, mert engem harmadjára vettek föl -, szóval azt gondoltam, ha ő ezt elvállalta, akkor biztos van értelme. És hát lett: mert a Sóska, sültkrumpli nekem is az egyik kedvenc előadásom - meg a darab is nagyon jó -, Szappan az egyik legkedvesebb szerepem. Gyorsan megszerettem Dömét és Krisztiánt; láttam, hogy hihetetlenül akarják, hogy sokan segítik őket. A ruhákat például az a Dobos Laci hozta, aki a Farm Bt.-ben most velünk játszik. Volt egy csomó pozitív energia a levegőben. Életem egyik legmelegebb nyara volt, arra emlékszem. Fönn próbáltunk, ráadásul gyakran télikabátban - a darab télen, november körül játszódik -, ötven fokban az azért elég huncut dolog. Egyszer Széles Laci fogott halakat, betettük a hűtőbe (mert volt hűtőnk is), de valahogy leolvadt. Az a halszag nem jött ki többé a hűtőből, gondolhatod.

- Nekem a Szappan partjelző - játszhatja bárki - mindig te leszel a Sóska, sült-krumpliban. Tényleg olyan, mint a szappan: mindig odébbcsúszik. Behízelgő és nagy intrikus - azok a sorsokat eldöntő, apró gonoszságok... Hogyan csinálod?

- Nem tudom. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Esetleg olyan közhelyeket, hogy az emberben minden benne van: minden jó meg rossz. Széles Laci mindenesetre afelé vitt, hogy borzalmasan merész váltásokkal dolgozzam, olyanokkal, amelyeket tulajdonképpen ritkán merünk megengedni magunknak színpadon. És működött. Meg hihetetlenül jó partnerek voltak a fiúk, tényleg. Ha van áldott, kegyelmi pillanatban létrejött előadás, ez biztosan az volt. Nem véletlen azért, hogy itt vagyok. Az meg külön szép, hogy Csonka Szilvi is tagja a szombathelyi társulatnak: vele azon a Sóska, sültkrumpli-s nyáron kötöttem életre szóló barátságot. Ő még főiskolás volt akkor, eljött nyári munkára, Széles Laci mellé asszisztensnek. Tényleg igazi barátok lettünk; igen, mindent a világon meg tudunk beszélni.

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Padlástérben próbáltatok, színházi körülmények enyhén szólva nem léteztek.

A dolognak ez a része egyáltalán nem érdekelt. Különben is elég laza pali vagyok; nem tudom, hogy ez jó hír-e... Vagy inkább azt mondom, hogy jó a természetem, általában kedvelnek ott, ahol dolgozom. Szombathelyre akkor Széles Laci miatt jöttem - a színművészetire is együtt jártunk, bár ő ott már kettővel fölöttem, mert engem harmadjára vettek föl -, szóval azt gondoltam, ha ő ezt elvállalta, akkor biztos van értelme. És hát lett: mert a Sóska, sültkrumpli nekem is az egyik kedvenc előadásom - meg a darab is nagyon jó -, Szappan az egyik legkedvesebb szerepem. Gyorsan megszerettem Dömét és Krisztiánt; láttam, hogy hihetetlenül akarják, hogy sokan segítik őket. A ruhákat például az a Dobos Laci hozta, aki a Farm Bt.-ben most velünk játszik. Volt egy csomó pozitív energia a levegőben. Életem egyik legmelegebb nyara volt, arra emlékszem. Fönn próbáltunk, ráadásul gyakran télikabátban - a darab télen, november körül játszódik -, ötven fokban az azért elég huncut dolog. Egyszer Széles Laci fogott halakat, betettük a hűtőbe (mert volt hűtőnk is), de valahogy leolvadt. Az a halszag nem jött ki többé a hűtőből, gondolhatod.

- Nekem a Szappan partjelző - játszhatja bárki - mindig te leszel a Sóska, sült-krumpliban. Tényleg olyan, mint a szappan: mindig odébbcsúszik. Behízelgő és nagy intrikus - azok a sorsokat eldöntő, apró gonoszságok... Hogyan csinálod?

- Nem tudom. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Esetleg olyan közhelyeket, hogy az emberben minden benne van: minden jó meg rossz. Széles Laci mindenesetre afelé vitt, hogy borzalmasan merész váltásokkal dolgozzam, olyanokkal, amelyeket tulajdonképpen ritkán merünk megengedni magunknak színpadon. És működött. Meg hihetetlenül jó partnerek voltak a fiúk, tényleg. Ha van áldott, kegyelmi pillanatban létrejött előadás, ez biztosan az volt. Nem véletlen azért, hogy itt vagyok. Az meg külön szép, hogy Csonka Szilvi is tagja a szombathelyi társulatnak: vele azon a Sóska, sültkrumpli-s nyáron kötöttem életre szóló barátságot. Ő még főiskolás volt akkor, eljött nyári munkára, Széles Laci mellé asszisztensnek. Tényleg igazi barátok lettünk; igen, mindent a világon meg tudunk beszélni.

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Nekem a Szappan partjelző - játszhatja bárki - mindig te leszel a Sóska, sült-krumpliban. Tényleg olyan, mint a szappan: mindig odébbcsúszik. Behízelgő és nagy intrikus - azok a sorsokat eldöntő, apró gonoszságok... Hogyan csinálod?

- Nem tudom. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Esetleg olyan közhelyeket, hogy az emberben minden benne van: minden jó meg rossz. Széles Laci mindenesetre afelé vitt, hogy borzalmasan merész váltásokkal dolgozzam, olyanokkal, amelyeket tulajdonképpen ritkán merünk megengedni magunknak színpadon. És működött. Meg hihetetlenül jó partnerek voltak a fiúk, tényleg. Ha van áldott, kegyelmi pillanatban létrejött előadás, ez biztosan az volt. Nem véletlen azért, hogy itt vagyok. Az meg külön szép, hogy Csonka Szilvi is tagja a szombathelyi társulatnak: vele azon a Sóska, sültkrumpli-s nyáron kötöttem életre szóló barátságot. Ő még főiskolás volt akkor, eljött nyári munkára, Széles Laci mellé asszisztensnek. Tényleg igazi barátok lettünk; igen, mindent a világon meg tudunk beszélni.

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Nem tudom. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Esetleg olyan közhelyeket, hogy az emberben minden benne van: minden jó meg rossz. Széles Laci mindenesetre afelé vitt, hogy borzalmasan merész váltásokkal dolgozzam, olyanokkal, amelyeket tulajdonképpen ritkán merünk megengedni magunknak színpadon. És működött. Meg hihetetlenül jó partnerek voltak a fiúk, tényleg. Ha van áldott, kegyelmi pillanatban létrejött előadás, ez biztosan az volt. Nem véletlen azért, hogy itt vagyok. Az meg külön szép, hogy Csonka Szilvi is tagja a szombathelyi társulatnak: vele azon a Sóska, sültkrumpli-s nyáron kötöttem életre szóló barátságot. Ő még főiskolás volt akkor, eljött nyári munkára, Széles Laci mellé asszisztensnek. Tényleg igazi barátok lettünk; igen, mindent a világon meg tudunk beszélni.

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- A Sóskával pedig ma is bármikor színpadra álltok, ha úgy adódik; ugye?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Persze, szeretnénk is. Szerintem Tamásnak se lenne ellenére.

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Nyilván az sem mellékes körülmény az életed alakulásában, hogy Jordán Tamáshoz szintén régi kapcsolat fűz.

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Egyáltalán nem mellékes: ő hívott a szombathelyi társulathoz. Ott kezdődött, hogy a főiskolán harmadikban rendezett nálunk. Aztán meghívott a Nemzetibe játszani, vendégnek. De megint a Sóská...-hoz vezetnek a szálak: itt, Szombathelyen éppen újítottuk föl az előadást - és egyszer csak egy próbán megjelent Tamás. Még nem lehetett pontosan tudni, mi lesz, hogy lesz; de már akkor jelezte: ha megalakul a színház, számít rám.

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

- Elhangzott már a bűvös szó, Szentes . Aki ott születik, abból színész lesz?

Nagy szerencsém volt, az biztos. Bácskai Miska bácsi - aki Várkonyi Zoltánnal együtt létrehozta a drámatagozatos gimnáziumot - szenzációs ember; hála jó istennek a mai napig megvan, néha találkozunk is nyáron, amikor hazamegyek. Rengetegen köszönhetik neki a pályájukat, irgalmatlan mennyiségű színész indult el Szentesről. Az én gimnáziumi osztályomból például hatan vagyunk színészek.

- Mikor mondtad ki, hogy színész akarok lenni ?

- Talán ott kezdődött, hogy versmondó fiú voltam az iskolában. És persze Petrocelli miatt ügyvéd akartam lenni; amikor meg a Kántor nyomoz ment a tévében, akkor rendőr... Nyilván azért jelentkeztem a drámai-irodalmi osztályba, mert érdekelt ez a pálya, de sokáig nem dőlt el, hogy valójában mit is szeretnék.

- Sport kontra színház?

- Vízilabdáztam, az se ment rosszul, úgyhogy furcsa kettősség volt bennem: maradjak vízilabdás vagy ne; mi legyen. Már éppen ott tartottam, hogy mégse adom be a jelentkezési lapomat a főiskolára, maradok inkább a vízilabdánál - Szentesen szerződést ígértek -, amikor történt valami. Két nappal a jelentkezési határidő előtt felment az osztály Pestre, a Katona József Színházba megnézni az Übü királyt. Annyira tetszett nekem, hogy úgy jöttem ki a színházból: mégse akarok ebből kimaradni. Másnap beadtam a jelentkezési lapomat. Lehet, hogy később mindenképpen visszakanyarodtam volna a színházhoz, de ha akkor nem látom az Übü királyt, azt az évet kihagyom, az tuti. Jelentkeztem, nem vettek föl, úgyhogy két évig a Nemzeti Színházban voltam stúdiós, mielőtt bekerültem a főiskolára. Tóth Ildi például osztálytársam volt a Nemzeti stúdiójában.

- Miért jó - neked személyesen - színésznek lenni?

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Talán ott kezdődött, hogy versmondó fiú voltam az iskolában. És persze Petrocelli miatt ügyvéd akartam lenni; amikor meg a Kántor nyomoz ment a tévében, akkor rendőr... Nyilván azért jelentkeztem a drámai-irodalmi osztályba, mert érdekelt ez a pálya, de sokáig nem dőlt el, hogy valójában mit is szeretnék.

- Sport kontra színház?

- Vízilabdáztam, az se ment rosszul, úgyhogy furcsa kettősség volt bennem: maradjak vízilabdás vagy ne; mi legyen. Már éppen ott tartottam, hogy mégse adom be a jelentkezési lapomat a főiskolára, maradok inkább a vízilabdánál - Szentesen szerződést ígértek -, amikor történt valami. Két nappal a jelentkezési határidő előtt felment az osztály Pestre, a Katona József Színházba megnézni az Übü királyt. Annyira tetszett nekem, hogy úgy jöttem ki a színházból: mégse akarok ebből kimaradni. Másnap beadtam a jelentkezési lapomat. Lehet, hogy később mindenképpen visszakanyarodtam volna a színházhoz, de ha akkor nem látom az Übü királyt, azt az évet kihagyom, az tuti. Jelentkeztem, nem vettek föl, úgyhogy két évig a Nemzeti Színházban voltam stúdiós, mielőtt bekerültem a főiskolára. Tóth Ildi például osztálytársam volt a Nemzeti stúdiójában.

- Miért jó - neked személyesen - színésznek lenni?

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Sport kontra színház?

- Vízilabdáztam, az se ment rosszul, úgyhogy furcsa kettősség volt bennem: maradjak vízilabdás vagy ne; mi legyen. Már éppen ott tartottam, hogy mégse adom be a jelentkezési lapomat a főiskolára, maradok inkább a vízilabdánál - Szentesen szerződést ígértek -, amikor történt valami. Két nappal a jelentkezési határidő előtt felment az osztály Pestre, a Katona József Színházba megnézni az Übü királyt. Annyira tetszett nekem, hogy úgy jöttem ki a színházból: mégse akarok ebből kimaradni. Másnap beadtam a jelentkezési lapomat. Lehet, hogy később mindenképpen visszakanyarodtam volna a színházhoz, de ha akkor nem látom az Übü királyt, azt az évet kihagyom, az tuti. Jelentkeztem, nem vettek föl, úgyhogy két évig a Nemzeti Színházban voltam stúdiós, mielőtt bekerültem a főiskolára. Tóth Ildi például osztálytársam volt a Nemzeti stúdiójában.

- Miért jó - neked személyesen - színésznek lenni?

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Vízilabdáztam, az se ment rosszul, úgyhogy furcsa kettősség volt bennem: maradjak vízilabdás vagy ne; mi legyen. Már éppen ott tartottam, hogy mégse adom be a jelentkezési lapomat a főiskolára, maradok inkább a vízilabdánál - Szentesen szerződést ígértek -, amikor történt valami. Két nappal a jelentkezési határidő előtt felment az osztály Pestre, a Katona József Színházba megnézni az Übü királyt. Annyira tetszett nekem, hogy úgy jöttem ki a színházból: mégse akarok ebből kimaradni. Másnap beadtam a jelentkezési lapomat. Lehet, hogy később mindenképpen visszakanyarodtam volna a színházhoz, de ha akkor nem látom az Übü királyt, azt az évet kihagyom, az tuti. Jelentkeztem, nem vettek föl, úgyhogy két évig a Nemzeti Színházban voltam stúdiós, mielőtt bekerültem a főiskolára. Tóth Ildi például osztálytársam volt a Nemzeti stúdiójában.

- Miért jó - neked személyesen - színésznek lenni?

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Miért jó - neked személyesen - színésznek lenni?

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Azért, mert nem kell fölnőni. Kábítószer tulajdonképpen: kiszállsz a napi valóságból, és folyamatosan úgy csinálsz, mintha nem te lennél. A játék felszabadít. Meg arra nagyon jó a színház - erre az évek során rájöttem -, hogy minél többet megismerjek magamból.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Lehet, hogy nincs igazam, de a Farm Bt. nagyfőnökében a Szappan-figurához hasonló vonásokat vélek felfedezni. Ahogy abból a kedves és nyílt fickóból kibújik a rossz, a zsarnok.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- Azt beszéltük Dömével, hogy akkor lehet érdekes az előadás, ha nagy benne a váltás. Minél szimpatikusabb vagy az elején, annál nagyobb a sokkhatás. Döme azt mondta, semmiképpen ne játsszuk el előre a végét, hogy hohó, már látom, hogy csak úgy csinál, mintha része lenne az egésznek, de ő már most mocskoskodik . Egyetlen nagy, merész fordulatra építettünk. Úgyhogy van a hasonlóságban valami, csak Szappan folyton váltakoztatja a kétféle minőséget, a Farm Bt.-ben meg egy nagy pálfordulás van. Volt közösség - nincs közösség.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- A Farm Bt. szövegét közösen találtátok ki, viszont A jó pálinka itassa magát Transzgén-jelenetében a professzor szövegelését készen kaptátok. Nem lehetett könnyű megtanulni.

- A Farm Bt.-t ebből a szempontból is nagyon élveztem, korábban Mohácsi Jánossal dolgoztam hasonló módszer szerint. Itt aztán maximálisan része lehetsz az alkotói folyamatnak. A Transzgén pedig tényleg nagyon kemény, de ott legalább egységeket mondasz. Nem is megtanulni nehéz, hanem az, hogy ha egyszer már nyomod, akkor nehogy elengedd. A házi főpróbán - szerencsére ott még belefér az ilyesmi - megtörtént velem, hogy egyszerűen elment a szöveg: se kép, se hang. Mégis azt mondom, hogy a második kőműves-dialógus a legkeményebb: azokat az egyszavas benyögéseket nincs mihez kötni. Komolyan mondom, a megtanulás szempontjából eddig a kőműves volt életem legnehezebb szerepe.

- Ma este is lesz Jó pálinka... Előtte mi történik?

- Összemondjuk a szöveget; muszáj, akkor is, ha két napja játszottuk utoljára. De tovább- megyek: én tegnap is ezt játszottam Budaörsön. Csak nem ugyanazokat a szerepeket, mint Szombathelyen. Egy kivétel van: a kőműves itt is, ott is az enyém. Szegény Orosz Robi - aki benne volt a legelső, Junion-csoportos Jó pálinka-előadásban - nagy könyörgésemre elcserélte velem a régi kőműves-szerepét; ha már Budaörsön azt játszom. Márciusban különben Debrecenbe megyünk a szombathelyi Pálinkával, a kortárs DESZKA-fesztiválra.

- Színészként - ha már Kántorról volt szó - lehetsz rendőr is; mint a Tűzvonalban-sorozatban. Mi van Johnny-val? Lesz folytatás?

- Lesz: áprilisban kezdünk, tizenkét új rész biztosan elkészül. Most ott tartunk, hogy kiszabadítottuk az én jó kis meny- asszonyomat a gonoszok fogságából. Az utolsó epizód végén lövöldözés van az őrs előtt, mikor Stohlék kimennek; és most nem tudja senki, hogy mi van velük. Én már tudom - de nem mondom el.

- A Farm Bt. szövegét