Prosperál az Esterházy- vállalkozás Ausztriában

A huszadik század különösen viszontagságos volt az Esterházy család életében. Trianon kettészakította a nyugat-magyarországi birtokokat. Ezek kétharmad része maradt magyar, és egyharmad része az Ausztriához csatolt burgenlandi területekre került. A következő erőpróbát a második világháború jelentette, amelyet követően Esterházy Pált Mindszenty József bíboros perében tizenöt évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A burgenlandi vagyon jelentős része pedig szovjet fennhatóság alá került. A szovjetek távozása után a Magyar Állam ezt megpróbálta megszerezni, ám sikertelenül. Esterházy Pál herceg 1956-ban szabadult ki a börtönből, s ezt követően Svájcból irányította burgenlandi birtokait. 1989-ben a herceg elhunyt, s miután Ottrubay Melindával való házasságából nem született gyermek, így nem folytatódhatott az a hagyomány, mely szerint a hitbizományi birtokot a legnagyobb fiú örökli. Ez egy olyan kötöttforgalmú családi birtoklási jog volt, amely szerint a vagyon nem osztható fel, és nem idegeníthető el. Esterházy Melinda szerette volna, ha férje halála után is egyben marad a vagyon. Ehhez a törekvéshez teremtett jó lehetőséget az 1992-ben született osztrák magán alapítványi-jogi törvény. Ez ugyanúgy működik, mint a régi hitbizomány. Az alapítványba bevitt vagyont nem lehet kivenni, sem elidegeníteni. Esterházy Melinda három ala-pítványt hozott létre, amelyek vagyonát az Esterházy Betriebe GmbH (Esterházy Vállalkozások Kft.) kezeli.

Az Esterházy család 400 éve meghatározó szerepet tölt be a pannon régió gazdasági és kulturális életében. Napjainkban csakúgy, mint korábban, a legfontosabb feladatok közé tartozik a kultúra támogatása és a gazdaság eredményes irányítása hosszú távon, tudtuk meg dr. Ottrubay Istvántól, az Esterházy Vállalkozások vezérigazgatójától. A vállalkozások fő feladata az Esterházy örökség kezelése, ezekre alapozva eredményes gazdasági tevékenység folytatása. A vállalkozások profitját visszaforgatva valósul meg a kulturális örökség megőrzése, valamint a kultúra támogatása.

Az Esterházy Vállalkozások legfőbb üzletága az Erdészeti és Környezeti Menedzsment, elsősorban az Esterházy területek igazgatását, megmunkálását és ápolását foglalja magában. Jelenleg mintegy 44 ezer hektárt tesznek ki a területek, melyből 22 ezer 350 hektár az erdő, és mintegy 5 ezer 590 hektár a mezőgazdasági terület, a maradék pedig természetvédelmi, víz- és nádterületek, valamint legelők.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

Az Esterházy család 400 éve meghatározó szerepet tölt be a pannon régió gazdasági és kulturális életében. Napjainkban csakúgy, mint korábban, a legfontosabb feladatok közé tartozik a kultúra támogatása és a gazdaság eredményes irányítása hosszú távon, tudtuk meg dr. Ottrubay Istvántól, az Esterházy Vállalkozások vezérigazgatójától. A vállalkozások fő feladata az Esterházy örökség kezelése, ezekre alapozva eredményes gazdasági tevékenység folytatása. A vállalkozások profitját visszaforgatva valósul meg a kulturális örökség megőrzése, valamint a kultúra támogatása.

Az Esterházy Vállalkozások legfőbb üzletága az Erdészeti és Környezeti Menedzsment, elsősorban az Esterházy területek igazgatását, megmunkálását és ápolását foglalja magában. Jelenleg mintegy 44 ezer hektárt tesznek ki a területek, melyből 22 ezer 350 hektár az erdő, és mintegy 5 ezer 590 hektár a mezőgazdasági terület, a maradék pedig természetvédelmi, víz- és nádterületek, valamint legelők.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

Az Esterházy Vállalkozások legfőbb üzletága az Erdészeti és Környezeti Menedzsment, elsősorban az Esterházy területek igazgatását, megmunkálását és ápolását foglalja magában. Jelenleg mintegy 44 ezer hektárt tesznek ki a területek, melyből 22 ezer 350 hektár az erdő, és mintegy 5 ezer 590 hektár a mezőgazdasági terület, a maradék pedig természetvédelmi, víz- és nádterületek, valamint legelők.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

Az Esterházy Vállalkozások legfőbb üzletága az Erdészeti és Környezeti Menedzsment, elsősorban az Esterházy területek igazgatását, megmunkálását és ápolását foglalja magában. Jelenleg mintegy 44 ezer hektárt tesznek ki a területek, melyből 22 ezer 350 hektár az erdő, és mintegy 5 ezer 590 hektár a mezőgazdasági terület, a maradék pedig természetvédelmi, víz- és nádterületek, valamint legelők.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

Az Esterházy Vállalkozások Burgenland legnagyobb erdészete, melyet két gazdaság, az Eisenstadt-Dörfl-i és a lackenbachi erdőgazdaság művel. Évente 100 ezer köbméter fát termelnek ki, helyükre folyamatosan újakat telepítenek. Mezőgazdasági területeiken jórészt haszonbérlők gazdálkodnak. Kivétel ez alól az Ökonomie Seehof területe, ahol saját művelés alatt álló biogazdálkodás folyik. A Fertő Tavi Nemzeti Park ötezer hektár és további háromezer hektár területei természetvédelem alatt állnak, ezek megművelése kíméletesen, a fenntartható fejlődés jegyében történik. Erdő- és természetvédelmi területeiken mintegy háromszáz kilométer túra-, lovagló- és kerékpárút áll a sport- és természetrajongók rendelkezésére.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

A vadászat és halászat mindig is nagy jelentőséggel bírt az Esterházyak életében. Különlegességnek számít az Eisenstadt környékén található vadaskert, melyet 1756-ban alakítottak mintegy 1200 hektáron. Vadászatra fizetős va-dászat, vagy kilövési szerződés formájában van lehetőség. A folyóvizek és halastavak jelenleg mind bérművelés alatt állnak.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyűjteményét, a gazdag levéltárat, az ősöket felvonultató képgalériát, és nem utolsósorban aÁz elefántcsont-különlegességeket.

A fraknói vár épületének és a gyűjtemény darabjainak átfogó restaurálása után, 2005-ben vált lehetővé, hogy Melinda hercegné kívánsága szerint a fraknói Esterházy-kincstár a barokk kor óta először újra megnyílhasson a közönség számára. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések vannak, s a legnevesebb árverező házak szakértői által lefolytatott értékbecslő szolgáltatást is kínálják. A vár minden évben húsvéttól október harmincegyedikéig várja a látogatókat.

A kismartoni Esterházy-kastély nemcsak Eisenstadt, de egész Burgenland egyik legjelentősebb kulturális emlékhelye, turisztikai célpontja. A kastélyt a tizenhatodik század körül építtette a Kanizsai család, majd miután az Esterházy család tulajdonába került a késő gótikus vár, Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk palotává alakíttatta. Ezt követően az 1800-as évek elején II. Esterházy Miklós herceg a francia Charles Moreau tervei alapján átépíttette az épületet, és ki-alakíttatta a hercegi család első számú rezidenciáját. A kastély egyik büszkesége az a koncertterem, melyet a valaha itt munkálkodó Haydn-ról nevezett el az utókor, s melynek akusztikája még napjainkban is elkápráztatja a koncertek hallgatóságát.

A kastélyban új, a hercegi család életét bemutató kiállítás látható, de megtekinthető a tavalyi Haydn évre rendezett nagy sikerű Haydn Explosiv kiállítás újabb változata is. A kastély különlegessége még a bormúzeum is. A család maga is zenekedvelő volt. Ezeknek a hagyományoknak a folytatását jelentik a nagy érdeklődéssel kísért zenei programok. Júniusban Elina Garanca, Barbara Frittoli, Marcelo Álvarez adnak önálló koncertet. Az Esterházy Vonósnégyes Fesztivál fókuszában a cseh zene és kortárs cseh irodalom áll. A nyáron hetenként három délelőtt matinékoncertek is lesznek, szombatonként a gyermekeknek szól a zene. A hagyományos Haydn ünnepi napok szeptemberben lesznek.

A lakompaki kastélyt (Schloss Lackenbach) is múzeumként működtetik. A természet nyomában állandó kiállítás témája a természet, különösen az erdő, a vadászat és a vadgazdálkodás. A látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával, a vadászat történetével a kőkorszaktól napjainkig, s bepillantást kaphatnak az energiagazdálkodás megújításába s a környezetvédelembe is. A különböző életterek, élőlények, biológiai folyamatok bemutatá- sában fontos szerepük van a multimédiás és interaktív eszközöknek.

Az ugyancsak az alapítvány tulajdonában levő szentmargitbányai (St.Margare-then) és fertőmeggyesi (Mörbisch) kőfejtőkben minden évben operajátékokat, illetve operett-bemutatókat szerveznek, ezek üzemeltetését külsős cégek végzik. A Szent Margit bányai kőfejtőben idén július 14-étől augusztus 23-áig Mozart A varázsfuvola című operáját mutatják be, míg a gyerekeket a Jancsi és Juliska gyermekopera szórakoztatja majd június 22-étől július 4-éig. Július elsején egy igazi világsztár, Norah Jones koncertezik ott.

Az Esterházy Magánalapítvány gazdag gyűjteménye az Esterházy hercegek több mint 400 éves gyűjtői szenvedélyén alapszik, és egyben bizonyítéka a család mecénási tevékenységének. Ezt a hagyományt folytatva a kortárs művészetek felé fordultak. Jelenleg fiatal, ambiciózus művészek pályafutását támogatják, nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is. Magyarországi kulturális tevé- kenységük egyik legjelentősebb eleme a 2009 óta kétévenként kiosztott Esterházy Művészeti Díj. Kezdeményezésük támogatója az egyik biztosítótársaság. Az egyenként ötezer euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 35 év alatti magyar művésznek ítéli oda a független szakmai zsűri. A díj megalapításával és odaítélésével a céljuk: fiatal, tehetséges művészek felkarolása és pályafutásukon való elindítása. Az alapítvány a nyerte-seknek saját művészeti sorozatában egy monográfiát jelentet meg, valamint támogatást nyújt egy önálló interne- tes oldal létrehozásához. Az első díjazottak alkotásaiból januárban nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricum galériájában.

Az alapítványnak szoros a kapcsolata Magyarországgal és magyarországi kulturális intézményekkel. Így például az Országos Széchényi Könyvtárral a zenetörténeti anyagok kapcsán, a Szépművészeti Múzeummal az Esterházy festménygyűjtemény okán, csakúgy az Országos Levéltárral. Együttműködnek még a Nemzeti Műemlékvédelmi Igazgatósággal, a Zenetudományi Intézettel és Múzeummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, s a Pannonhalmi Főapátsággal. Az Iparművészeti Múzeummal nagyon régi a kapcsolat. Még 1919-ben kerültek Magyarországra az addig Fraknóban őrzött kincsek. A családi hitbizomány akkori tulajdonosa, Miklós herceg, és az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1920-ban letéti szerződést kötöttek, amelyet az örökös Esterházy Pál 1923-ban megújított. Gesztusként, 1924-ben mutatták be először itt a gyűjteményt. 1944-ben Esterházy Pál herceg a kincseket, hogy megóvja őket, a család Tárnok utcai villájába szállíttatta. Az épületet azonban 1945-ben bombatámadás érte. 1950 óta zajlanak a felújítási, restaurálási munkák, melyek még napjainkban sem értek véget. Az eddigi eredményeket mutatták be a 2006 novemberében megnyílt és 2008 végéig látható Esterházy-kincsek kiállításon. Tervezik a budapesti és a fraknói gyűjtemény együttes nemzetközi bemutatását, s az egész gyűjteményt bemutató publikáció megjelentetését is.

A borászat területén is nagy hagyományokkal rendelkezik a család. Az Esterházyak több mint kétszázötven éve foglalkoznak a Fertő tó közelében található dűlőkben, a Lajta-hegység déli lejtőin és Ruszt környékén elterülő kitűnő fekvésű termőhelyeken bortermeléssel. Napjainkban a szőlőtermő-terület nagysága eléri a hatvanöt hektárt.

A kulturális örökség részeként a Fraknói vár (Burg Forchtenstein), a kismartoni Esterházy-kastély (Schloss Esterházy, Eisenstadt), a lakompaki kastély (Schloss Lackenbach), valamint a szentmargitbányai (Steinbruch St.Margarethen) kőfejtő üzemeltetése is feladatuk. A kismartoni kastélyt negyven évig a tartomány használta, ám most már az Esterházy Vállalkozások működteti.

Fraknó vára Burgenland jelképe, a tizenharmadik században határvárként épült a Rozália-hegység nyúlványaira. A törökellenes háborúk idején védelmi funkciókat töltött be. A tizenhetedik század elején került az Esterházy család tulajdonába, és kincstára napjainkig őrzi a család műgyűjteményét, benne a hatalmas fegyvergyűjteményt, Európa egyik legjelentősebb ezüstgyű