Hétvége

2010.08.28. 09:09

Zimmer Feri újratöltve

Hatalmas kastélyszálló a Dunaparton, a bejáratnál tábla jelzi: filmforgatás miatt zárva. Biztonsági őrök és statiszták hada, osonás – a kultikussá vált Zimmer Feri második részének felvételére érkeztünk Ráckevére.

Szabados Judit

A balatoni vendéglátózás feltehetőleg ma már nem hozza a kívánt hasznot, Fikászék újabban a kastélyszálló-bizniszben látják a kitörési lehetőséget. Potom pénzért hozzá is jutnak egy kastélyhoz, innen pedig csőstül jönnek a bonyodalmak. Épp a kocsmában koccintanak a zseniális üzletre, mikor meghallják, hogy a kastély el van átkozva. Ez persze nemhogy elriasztaná a családot, de erre a hiedelemre építik legújabb vállalkozásukat is. Felújítják a romos kastélyt kölcsönökből, kezdetben viszont nem tolonganak a vendégek – ahogy ez lenni szokott –, így muszáj cselhez folyamodni: elkezdik híresztelni, hogy a kastélyszállóban szellem jár.

– Feri tehát lepedőt ölt és kísérteni kezd éjszakánként, mígnem találkozik egy igazi szellemmel, de nem akarom lelőni a sztorit – teszi hozzá Tímár Péter, a rendező.

 – Van ebben valami szakrális és profán – mint minden szellemhistóriában. Az ember el is hiszi, meg nem is hiszi el. Ugyanakkor a csalás és a hiszékenység nagyszerű játéklehetőség.

Adják-veszik a szellemi kisugárzásokat: jóslás, kuruzslás, még a televíziós csatornákon is ömlenek – a film ezt (viccesen) kigúnyolja, megértően kifigurázza a szellemvárókat.

– A rendezőnek érzékenynek kell lenni a társadalmi igényre. Úgy érzem, valami olyat szolgálok most, ami a megrendelés tárgya – mondja. 

– Szinte csak új karakterek vannak, egyedül a Fikász családot hoztam át az első részből – ez is az ő nyomorúságukról és boldogulásukról szól. Az előző rész óta eltelt több mint tíz év persze a történetbe is beépült, Rozi (Kovács Vanda) és Pista (Szarvas József) összeházasodtak, Feri (Reviczky Gábor) és Vilma (Pogány Judit) pedig nagy-szülők lettek. Így már a tétje is nagyobb az egésznek, morálisan is más a szituáció – mondja Tímár Péter.

Ami a szereposztást illeti, Schell Juditot, Kálloy Molnár Pétert, Szabó Győzőt, Hajdú Steve-et, Crespo Rodrigót és Szerednyey Bélát is felfedezhetjük a filmben.

Megtudtuk, hogy Schell Judit egy furcsa ezoterikus nőt alakít, aki szellemet idézni jön a kastélyszállóba. Szabó Győző pedig amolyan szellemlesőt, aki a paranormális jelenségeket kutatja, míg Kálloy Molnár Péter egy éjjeliőr karakterét formálja meg, aki rettenetesen fél a kísértetektől.

 

A kulisszák mögé belesve elcsíphettünk egy jelenetet: Feri gügyög és gagyog kisunokájával, láthatóan teljesen átszellemül, mikor vele beszél, hangfekvése is magasabbra vált – nem tudjuk eldönteni, hogy ez még az előző rész elmegyógyintézeti kezelésének hatása vagy szimplán a túlféltő nagyszülő szerep kifigurázása. Ellenben a legizgalmasabb dolog rögtön szemet szúr: a filmet egy kétségkívül speciális – úgynevezett playback – technikával rögzítik, ez adja az első részben, illetve a Csinibabában is megszokott furcsa, groteszk mozgást. Mindezt úgy érik el, hogy először a hangot rögzítik, majd a jelenetek felvételénél feles sebességben visszajátsszák, ez diktálja a tempót a szereplők mozgásához, mimikájához, játékához, ami szintén a normál gyorsaság fele. Végül pedig visszagyorsítják a tipikus, huszonnégy képkocka/másodpercre – így kialakítva egy különleges mozgásformanyelvet, amit a színész nem tudna előállítani. Gyors mozgások, furcsa grimaszok, érdekes járás – tulajdonképpen Tímár Péter védjegye.

– Néha visszafelé fûzzük be a kamerát is. Nagyon szeretek beavatkozni a valóságba – mondja. – Szeretem megváltoztatni a beidegződéseket. Ha csinálnék egy egyszerû játékfilmet, az olyan lenne, mintha lefényképeznék egy színpadot, persze több kameraállásból. Valami speciálisat szeretnék kihozni ebből a matériából, amit mással nem lehet elérni. Nem véletlen az sem, hogy filmre dolgozok, mert ezt nem lehetne elkészíteni másképp.

Persze mint mindennek, ennek is megvan a hátulütője, hisz, ahogy a családfőt alakító Reviczky Gábor mondta: nehezebb, mint „normál” filmet készíteni. – A lényeg az lenne, hogy az ember a lehető legtermészetesebb legyen, de természetesnek lenni úgy, hogy feles technikával dolgozunk, kizárt dolog. Ez egy jópofa vígjátéki elemnek tekinthető, sok lehetőséget ad a képi dramaturgiára, a poénokat is fokozni lehet vele, de megterhelő, mert nincs feles érzelem és gondolkodni sem gondolkodik ilyen baromi lassan az ember – teszi hozzá. Augusztus első napjaiban kezdték forgatni, előreláthatólag huszonnyolc napot vesz igénybe a jelenetek rögzítése, az utómunkálatoktól függően pedig november végén vagy december elején kerül a mozikba. A forgatás fő helyszíne a ráckevei kastélyszálló, de vesznek fel jeleneteket egy wellnesshotelben, Hatvanban és a budavári kastélyban is.

– A magyar átlagnak megfelelő kétszáz-kétszázhúszmillió forintból készül a film – meséli Kálomista Gábor, a film producere. Bár az első rész a nézőszámot hozta: körülbelül kétszáz-kétszázötvenezren látták, de az akkori – százhúsz forintos – mozijegyárak mellett nem lett kasszasiker.

– Azóta viszont komoly karriert futott be, közel százszor vetítették a magyar tévécsatornák, a letöltések száma millió felett van – meséli a producer. Alig akad olyan ember, akiben nem hagyott volna nyomot a Zimmer Feri groteszk, balatoni vendéglátásnak görbe tükröt mutató világa. Idéznek belőle, és mindenki megtanulta, hogyan kell a vendégekre vadászni és gazdaságosan kávét főzni vagy koktélt keverni. Ez a film volt Tímár Péter és Kálomista Gábor első közös produkciója.

 Azóta jött a 6:3, a Vakvagányok és a Herceg haladéka, a Zimmer Feri 2. pedig már az ötödik filmjük.

Régóta tervezték a folytatást, de ahogy mondják, mindig akadt valami, ami aktuálisabbnak tûnt. Most viszont úgy néz ki, szerencsés csillagzat alá került a film, mindent sikerült megszervezni, bukkanók nélkül haladnak. – Ha valahol megakadunk, az a jel, hogy nem szabad csinálni. A mostani életet tükrözi ez a film, egy eltúlzott portré, de ez a szatíra lényege – mondja Kálomista Gábor.  

 

Szoba kiadó, kastély kiadó (Halmágyi Miklós jegyzete) A sikerfilmeket folytatni kell. Addig, amíg van bennük elég pénz. A recept természetesen Amerikából származik, ahol a filmeket már eleve annak alapján rangsorolják, hogy mekkora ráfordítással, meghatározott idő alatt, mennyi bevételt hoznak. Bukni nagyjából egyszer lehet, mert ha másodszor is bekövetkezik, a rendező óhatatlanul kezd lefelé sodródni a B kategóriás filmek irányába, majd még tovább, ami Hollywood esetében maga a halál. A magyar film világában nem ilyen egyértelmûek a viszonyok, erős a szerzői film uralma, amit viszont nem mozijegyekből finanszíroznak általában, hanem állami támogatásból és szponzori bevételekből. A Zimmer Feri nyilván más kategória. Mint ahogy más a Valami Amerika, az Üvegtigris és még sorolhatnánk. Közönségfilmek egy, sőt két folytatással. Népszerûek, már a moziban is tisztes nézőszámot produkáltak, majd a DVD forgalmazás, illetve a tévés sugárzások is nyilván meghozták a hasznukat. Ezért született meg a folytatásuk is, illetve készül jelenleg is. A mûfajra szükség van, ez aligha vitás, jó magyar vígjátékok mindig is születtek, már filmgyártásunk kezdetén is, a harmincas évek magyar vígjátékai pedig világszinvonalúak. Miként az előző rendszer filmgyártása is nagyszerû filmeket produkált ebben a mûfajban, mégha időnként be is tiltották őket. Zimmer Ferit és társait ez a veszély nem fenyegeti, legfeljebb az a veszély, hogy nem tudják megismételni az előző rész, részek sikerét. Ez időnként a nagy amerikai blockbustereknek sem sikerül, sőt. De ez ne zavarjon senkit, rajta hát, nézzük, hogyan lesz a szoba kiadóból kastély kiadó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!