2010.09.25. 06:48
Netkomédiások
Máris lehet ötletelni: megkezdődtek a jövő évi szombathelyi karneválszínházi előadás előkészületei. Újdonság, hogy a közönség az első pillanattól részese és alakítója az eseményeknek. Nélküle az előadás tényleg nem jöhet létre.
Színház a világ hálójában
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Színház a világ hálójában
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Színház a világ hálójában
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Színház a világ hálójában
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Jordán Tamás bevezetésképpen elmondta: a januárban várható Akacs Mihály utcai színházavató után végre mód nyílik arra, hogy tettekkel is bizonyítsa : a még mindig hatalmas, kiaknázatlan potenciállal bíró színház valóban több, mint előadások összessége - vagyis a város, a közönség, a közösség életét mélyen átható fórum, találkozóhely, agora. Ő pedig igazgatóként mindent megtesz annak érdekében, hogy a Weöres Sándor Színház ebben a szellemben működjön, akár modellként szolgáljon más vidéki színházak számára.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Ezért fogadta örömmel a szombathelyi színházhoz frissen elszerződött Schlanger András ötletét, amely a tízes kör közepe táján találta el a céltáblát , hiszen a közönség bevonására apellál. A projekt megvalósításához persze nemcsak internetes közreműködőkre lesz szükség, hanem szponzorokra is.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az internet mára megkerülhetetlenné vált az életünkben; a színház sem mehet el mellette reflexió nélkül , mondta Schlanger András (aki éppen az idei karneválszínházi előadásban debütált Szombathelyen).
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
Mi van a színfalak mögött?
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusában pedig: a vadonatúj netkomédia bemutatója a karneválra készülő Szombathelyen. Az internetes közvetítés a világ bármely pontjáról követhető lesz: színház - a világ hálójában.
Önfeledt és szerzetesi
Lator László Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt, a netkomédiások fővédnökét a munka fegyelméről és szentségéről, a játék szabadságáról - és az internethez való viszonyáról kérdeztük. Az internet számomra információforrás, egyébként a régi, jól bevált írógépemen írok. Örülök, hogy beszélhetek erről: az írás egyfelől kemény munka, szerzetesi fegyelmet kíván, másfelől meg állandó kísérője a játék; gondoljon csak a nyugatosok legendás játékos kedvére. Mindenféle játék érdekel: a netkomédia is. Kíváncsian várom, mi lesz belőle.
A családjában is azt tapasztalja, hogy a gyerekek számára az internet a kultúra első számú forrása. És mivel ő maga a saját gyerekkorából emlékszik rá, mennyire izgatta, hogy mi történik a színházban a színfalak mögött, megpróbálta a kettőt - az internetet és a színházi érdeklődést - összekapcsolni. Így pattant ki az ötlet: legyen netkomédia!
Ráadásul általános (és sajnálatos) tapasztalat, hogy a magyar kortárs szerzők ritkán néznek körül a való világban ; főleg ritkán írnak vígjátékot. Pedig azok a színpadi szerzők, akiket ma a legnagyobbak között tartunk számon - Shakespeare-től Moliére-n át Csehovig -, a maguk idejében ízig-vérig színházi emberek voltak, nyakig elmerülve az aktuális valóságban.
Megkezdődött
A netkomédiás ötletbörze máris megkezdődött: bárki elmondhatja (megírhatja), megvitathatja, hogy milyen konfliktusokat, milyen tematiktát, milyen figurákat szeretne vígjáték formájában viszontlátni: jövő augusztusban, a szombathelyi Karneválszínházban. Plusz az interneten: a tervek szerint nemcsak a bemutató, hanem maga a próbafolyamat is internetes nyilvánosságot kap. Schlanger András megjegyezte: Giorgo Strehler minden egyes próbájára szabad a bejárás - de persze ez érzékeny és intim terület; szokás, színészhabitus (és megbeszélés) kérdése. Ne is szaladjunk ennyire előre. Az ötletelés előreláthatólag október közepéig tart, a zsűri akkor értékeli (jutalmazza) a legjobb témákat, aztán pályázatot ír ki maximum 12 szereplős, két felvonásos vígjáték megírására.
Interaktív szereposztás
A zsűriben Jordán Tamás és Schlanger András mellett Bognár Róbert műfordító, dramaturg, Várady Szabolcs költő, író, műfordító és Rudolf Péter színész-rendező foglal helyet. Az októberben startoló netkomédia-pályázat határideje 2011. január 31-e. Bárki indulhat. A beérkezett pályaműveket a határidő lejártával azonnal közzéteszik a világhálón: lehet véleményezni, vitatni, rangsorolni. Február végén lezárul a szavazás, március közepén kiderül, melyik netkomédia nyerte a versenyt. Egyúttal indul a szereplők kiválasztása: listáról, szavazással. Július közepén indul a próbafolyamat; a tervek szerint szintén a nyilvánosság bevonásával. 2011. augusztusáb
