Hétvége

2011.05.28. 07:29

A megígért 100 millióból csak ötmillió érkezik meg?

Csak ötmillió forint érkezik meg idén abból a százmillióból a szentgotthárdi barokk templom belsejének felújítására, amelyről tavaly szavazott az Országgyűlés, állítja Bana Tibor (Jobbik). Kiderült: ez nem fedi a valóságot.

Szenkovits Péter

Gotthárdi siker az Országgyűlésben címmel küldött elektronikus levelet lapunknak 2010. december 7-én Bana Tibor országgyűlési képviselő, a Jobbik Vas megyei elnöke: Az országgyűlés 287 igen, 68 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosított indítványomat, amely 100 millió forintos támogatást nyújt a szentgotthárdi barokk templom belső restaurációjára. Ezt komoly sikerként könyvelem el.

A szentgotthárdi templom az ország harmadik legnagyobb barokk temploma, Szentgotthárd város egyik jelképe. A templom belső restaurációja - melyhez a pontos tervek is rendelkezésre állnak - szükséges és sürgős feladat. Ezért nyújtottam be két költségvetési módosító javaslatot is ezzel kapcsolatban, bízva abban, hogy ha a 250 milliós esetleg nem is, de a 100 milliós javaslat elnyeri a Parlament többségének támogatását. Szentgotthárdi országgyűlési képviselőként különösen nagy örömmel tölt el, hogy az országgyűlési képviselők döntő többsége egyetértett e cél fontosságával és elfogadta javaslatomat.

Idézet lapunk másnapi, 2010. december 8-i számából: Újszerű dolog, hogy költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító indítványt fogadjon el a parlament. Tegnap mégis ezt történt... Információink szerint - s ez egyáltalán nem csökkenti a beterjesztő érdemét - az indítvány elfogadása mellett tett erőfeszítéseket (még jóval a szavazást megelőzően) V. Németh Zsolt államtitkár, Rogán Antal és Bebes István (Fidesz-KDNP). Amiként azt sportnyelven nevezik: csapatmunka hozott eredményt.

Tőlünk értesült a jó hírről Rimfel Ferenc gotthárdi plébános. ";Örömből dobban a szívünk! Így már jövőre elkezdődhet a belső felújítás, s talán majd megint kapunk pénzt, mi is gyűjtögetünk, s a templom külseje után a teljes belső is megújulhat .


2011. május 11. Bana Tibor ekkor kiadott közleményében ez áll: Nem érkezik meg a szentgotthárdi barokk templom belső felújítására megszavazott támogatás. A nemzeti együttműködés kormánya ismét bebizonyította, hogy mennyit is ér számára a nemzeti együttműködés.

A költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról való szavazás során a Fidesz-KDNP-többség hatalmas gesztusgyakorlásként fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy tizenhét jobbikos módosító javaslatot is befogadtak a költségvetésbe. Az elmúlt hónapok során azonban folyamatosan aggasztó hírek jutottak el hozzám a városunk katolikus barokk templomának belső restaurációjára megszavazott 100 milliós támogatás ügyében, néhány héttel ezelőtt pedig egyértelmű jelzést kaptam. Az illetékesekkel folytatott megbeszélés során kiderült, hogy az idei évben legfeljebb 5 millió forint érkezik meg erre a célra, ráadásul erről is csak júniusban születik kormányzati szintű döntés.

Teljes mértékben hiteltelennek tartom azt, hogy a kormány nem hajtja végre ezt a döntést. Szomorú, hogy ezzel a cinikus magatartással a ´nemzeti  ügyek kormánya´ éppen egy ilyen jelentőségű és súlyú döntés végrehajtását halasztja el. Számomra ez semmiképpen nem elfogadható, mindent elkövetek annak érdekében, hogy minél előbb megérkezzen a támogatás városunk jelképének belső felújítására”.

V. Németh Zsolt a következőkről tájékoztatta a Vas Népét: „Rogán Antal, Bebes István és jómagam a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához fordultunk, a kultúráért felelős államtitkárhoz, Szőcs Géza úrhoz írtunk levelet, melyben kértük azt, hogy a parlament által megszavazott összeget a munkálatokra – abban az ütemezésben ahogy szükségeltetik – biztosítsa. Tehát az anyagi támogatás hiánya ne hátráltassa a munkavégzést.

Mindenki által látható az, hogy a barokk templom belső felújítását az a kézenfekvő probléma teszi fontossá, súlyossá és halaszthatatlanná, hogy szerkezeti problémái vannak az épületnek. Látszik az, hogy a boltozat megnyílt.

Minden műemléken, különösen egy ilyen országos jelentőségű műemléken végzett munkához természetesen a szakhatóság hozzájárulása szükséges. Tehát egy erre vonatkozó felújítási tervet kell benyújtani először a Vas Megyei Kormányhivatalnak. Ehhez a kormányhivatalhoz jelenleg a faliképekre, a festményekre és a farestaurálásra vonatkozó engedélykérelem érkezett meg, amely elbírálása során hiánypótlásra szólították föl a benyújtót. A szerkezeti problémával kapcsolatban még semmiféle engedélyezési dokumentáció benyújtására nem került sor. Nyilvánvalóan ezt a dokumentumot el kell készíteni, benyújtani, azt követően – hiszen közpénzről van szó – gondosan kiválasztják a kivitelezőt. Tehát itt azért van néhány olyan feladat, a mielőtt még a forrás biztosítása megtörténne.

Mi képviselők mindent megmozgatunk ahhoz, hogy ez a forrás a szükséges mértékben, ütemben és időben biztosítva legyen. Alaposan utánajártam ennek: vajon nincs meg az a terv akkorról, amikor a külső felújítás történt? Azt felelte erre a hatóságnál a hölgy, hogy nincs jelenleg.

Tehát ha a műszakilag is indokolható, ésszerű sorrendiséget valaki nem akarná betartani, akkor se lehetne kezdeni a munkát. Először a szerkezeti problémát kell megoldani.”

Rimfel Ferenc atya – az engedélyeztetési kérelmet benyújtó plébánia vezetője – ekképpen látja: „Még elődöm idején a tetőszerkezet javíttatásakor beton koszorúgerendát kapott a templom, azt átkötötték vasszerkezettel. Repedés azért van, mert akkor picit távolodtak a falak, de a repedés nem fog tovább nyílni. A szerkezetet öt éve megerősítették. Tehát ezzel kapcsolatos hiánypótlásra – elismert szakemberek véleménye szerint – nincs szükség. A festmények esetében restaurátorcsapat jön, június 30-ig kell a hiánypótlási kötelezettségnek eleget tenni, erről értesített levelében a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája”. Rimfel atya nem győzi hangsúlyozni: „Biztosan mindenki a legjobb tudása szerint végzi mindenhol a munkáját, de mégis az lenne a kívánatos, ha egy minisztériumi illetékessel – aki talán még soha nem is járt ebben a templomban – le tudnánk ülni, tárgyalni a továbbiakról, vele kellene áttekinteni az összes dokumentációt.

Talán még a rutin is hiányzik, kinek-kinek sok munka szakadt a nyakába. De folyton nem futkoshatunk az országgyűlési képviselőinkhez, akik egyébként szintén kiteszik szívüket- lelküket. Rangot szerzett, kitüntetett restaurátoraink lépésről-lépésre készítették el a hatvanhárom oldalas tervdokumentációt, amit beadtunk. A hiánypótlás időszakában is többször, nem kevés időt töltenek itt.

Reméljük, hogy a felügyeleti szervek bíznak ezekben a művészekben. Sok okos ember tudására kellett és kell odafigyelni, hiszen én elsősorban pap vagyok. S ha garanciát kapunk, el lehet kezdeni a munkát. Belevághatunk, ha van biztosíték arra is, hogy azt a pénzt megkapjuk a finanszírozásra.”

Bebes István honatya – Körmend polgármestere – is kifejtette az ügy kapcsán személyes mondandóját: „Mindent megteszek én is annak érdekében, hogy a Parlament döntésének megfelelően korrektül és szakmailag is helyes módon folytatódjon a barokk templom felújítása”.



Századokon átívelő üzenet (jegyzet)
A XVIII. században indult a ma is meglévő templom építése. Még a befejezése előtt, 1764-ben áldották meg. Az ünnepélyes felszentelést kétszázharminckettő esztendővel ezelőtt – 1779-ben – Szily János, Szombathely első püspöke végezte. Úgy hírlik, régi feljegyzések szerint legalábbis, hogy „Szilyt minden bizonnyal arra inspirálta a pompás, új barokk templom, hogy hasonló, dinamikus, festői látványt nyújtó dómként álmodja meg székesegyházát”. Dr. Horváth Lajos – aki egykor Szentgotthárdon teljesített papi szolgálatot – így fogalmazott a gyönyörű istenháza kapcsán: „Templomunk, amely hazánk egyik legszebb barokk szentélye, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítményeiben is a hit diadalát hirdeti. Freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmet ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Dorfmeister István (1725-1797). Ciszterci hagyományként a főoltár festménye a boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694- 1772)”. Talán nem mindenki tudja, hogy a templom tornyában „lakik” Nyugat- Magyarország legnagyobb harangja, amely mintegy negyven mázsás. A mostani belső felújításhoz a százmillión túl még további mintegy százötven millió forint szükségeltetik a restaurátorok becslése szerint. Rimfel Ferenc atya bízik abban, hogy minden rendben lesz. Most egy lépés, utóbb még egy, majd ismét egy... Tegyük hozzá: ez a projekt az ükonokáink utódjait is szolgálja majd.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!