Hétvége

2012.06.10. 02:03

A 400 éves jubileumra emlékeznek Körmenden

Körmend - Dunántúl reformátussága nem mindennapi hálaadásra sereglik össze június 20-án Körmenden. Ekkor emlékeznek meg a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulójáról. Kivételes ünnep lesz.

Kozma Gábor

- A múltat csak meg kell szólaltatni eseményei, személyei által és beszél, tanít. Ilymódon igen hasznos nemzeti, vallási, szellemi és emberi értékek kerülnek napvilágra. A reformáció nagy lelki reneszánsz volt, feltartóztathatatlanul terjedt el Európa nagy részén. Hazánkba már az 1520-as évek elején eljutott. Nyomában hit fakadt, mely a fásultságból önmagához tért nemzeti lelket cselekvésre buzdította: menteni, építeni a romokon - fogalmaz Szabadi István főszervező, a körmendi református gyülekezet lelkésze, városi képviselő, akinek mostanában igencsak sűrűek a napjai. Utazik, szervez, felújításokban vesz részt, ápolja a lelkeket, tárgyal. Mozgalmassága az egész gyülekezetre átragadt, ami nem is csoda: kivételes ünnep készül június 20-án.

- Pontosan 400 évvel ezelőtt, 1612. június 19-20-án Batthyány Ferenc körmendi várkastélyában tartott zsinaton jött létre az egyházkerület - mondja. - Ekkor választották meg egyhangúlag Pathai István rohonci prédikátort a Vas, Sopron, Zala, Veszprém, Dunán innen való Győr és Somogy megyei gyülekezetek püspökévé. A trianoni békeszerződés következtében az egyházkerület északi része Csehszlovákiához került, hamarosan önálló egyházkerületté alakult. 1939-ben az első bécsi döntéssel ezek ugyan ismét magyar területté váltak és csatlakoztak az egyházkerülethez, de 1945 után visszaállt a korábbi állapot. A mai dunántúli református egyházkerület hat egyházmegyéből áll: a mezőföldi, az őrségi, a pápai, a somogyi, a tatai és a veszprémi egyházmegyékből. A kerület székhelye Pápán van, nevezetes iskolái a pápai és a csurgói hangsúlyozza.

- Nemcsak a körmendiek előtt ismert, hogy a helyi gyülekezet példamutató módon ténykedik a közösségekért. Mi ad ehhez erőt?

- Isten kegyelméből a külső építkezésekkel is láttatni kívánjuk, hogy élünk, hiszen egy települést sokszor a templomáról és a temetőjéről ítélnek meg - emeli ki. Rendszeresen részt veszünk a közéletben, nemzeti múltunk tisztességes és kegyeletes ápolásában. Az első és legfontosabb dolog, hogy a magunk háza táján legyen rend. Legfontosabb küldetésünk Isten igéjének hirdetése és megélése, a közösség ápolása. Hiszen nem jó az embernek egyedül lenni. A gyülekezet a közös hiten lévő emberek közössége, nincs maszek keresztyénség! Szekularizálódó világban élünk, létkérdés a közösség.

- Gyülekeztünk 466 éves. A középkorban protestánssá lett Batthyány Boldizsár és a kálvini irányt képviselő Ferenc fia támogatásával híresek voltak a körmendi zsinatok, ötöt tartottak. Itt avatták református püspökké 1612-ben Pathai Istvánt, majd Kanizsai Pál Jánost, Batthyány Ádám nevelőjét, a 17. század református egyházának kiemelkedő alakját. A körmendi gyülekezet virágzása 1634-ig tartott, majd az ellenreformáció következtében 95 éves árvaság köszöntött ránk, amely közel egy évszázadig elhúzódott. A református családok nagy áldozatot hoztak azért, hogy az Isten igéje magyarul és tisztán hangozzék Körmenden. A kommunista diktatúra idején a reformátusok létszáma 1098-ról 590-re zsugorodott. A megfélemlítés, a vasfüggöny nem kedvezett az itt élő keresztyéneknek - halljuk.

A közelgő, június 20-ai jubileumi megemlékezés gondolata Szakál Péter esperestől indult - tudjuk meg. A fő esemény a Generális Konvent érkezése lesz, a szervezet az idei évi, két napos plenáris ülését Szombathelyen tartja. Ezt követően csatlakoznak a Körmenden ünneplő reformátusokhoz és együtt vesznek részt a sportcsarnokban tartandó hálaadó istentiszteleten. Mindez kiemelkedő egyháztörténeti eseménye lesz a városnak, de a megyének is. Szabadi István bízik abban, hogy ez a találkozó is növeli az ország önbecsülését, erősítve lelkét.

- Ki kell mondani azt, hogy a magyar nép általános létrontásban szenved, történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli át - szögezi le. - Ennek a nyomorúságnak ezeregy oka van, a bajok nem maguktól jöttek. Népünknek egyfajta újratervezésre van szüksége, mert lelki, erkölcsi és szellemi talapzata végzetesen megroppant és folyamatosan tovább romlik. Tönkreszabályozott, agyonpolitizált és manipulált, meggyötört életek kiáltanak segítségért. Felelősek vagyunk embertársainkért és mindent meg kell tennünk azért, hogy az agónia népéből az Isten perspektíva népévé legyünk - jelenti ki.

A nagyszabású program keretében fogadják a 160 tagú Generális Konventet a Batthyány kastélyban. Kiállításokat nyitnak, majd 12 óra 15 perckor emlékmenet indul, élén a Batthyány Lovas Bandériumnal. Őket követik az egyházkerületi intézmények küldöttei, majd a püspökök, fővédnök, politikai meghívottak, főgondnokok, 200 palástos lelkész, gondnokok. A menet a 8-as főútról fordul a Kossuth utcába, ahol a református templom előtt rövid megemlékezés lesz és emléktáblát lepleznek le. Ezután a városi sportcsarnokba vonul a menet, ahol már várja az 1500 fős gyülekezet. Igét hirdet Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke, köszöntőt mond Steinbach József püspök és Kövér László fővédnök. Előad a körmendi zsinatról Huszár Pál a zsinat világi elnöke, egyházkerületi főgondnok. A visszaszámlálás elkezdődött.

Ezek is érdekelhetik