Hétvége

2012.07.21. 05:30

Ferencesek mozgásban

Esztergomban már kinézte, várhatóan hol lesz majd a helye a kriptában. Nem számított rá, hogy 37 év után mennie kell. Most, 70 esztendősen, Szombathelyről Budapestre készül Reisz Pál ferences szerzetes.

Némethy Mária

- Mozgás mindig van.

Ezzel a lakonikus tömörségű mondattal reagál Reisz Pál ferences szerzetes, a szombathelyi Assisi Szent Ferenc Kollégium igazgatója kérdésemre, amikor azt firtatom: milyen érzés neki 70 évesen, 13 évi szombathelyi ittlét után, ebből a beágyazottságból hirtelen kiszakadni és szembesülni azzal, hogy Budapestre kerül. Ráadásul a belváros szívébe, a főváros egyik leglátogatottabb és talán legnépszerűbb lelki központjába, az Alkantarai Szent Péter Templomba, közismert nevén a Pesti Ferences Templomba. Kívülről nézve a szombathelyi nyugalomból, jó levegőből  egy zajos és bűzös városba, a Ferenciek terére.

- Jó emlékekkel távozom Szombathelyről, de a távozás nem újdonság számomra - válaszolja a maga nyugodt, összeszedett módján Pál atya. - Esztergomból 37 év után helyeztek el, pedig ott már azt is kiszámoltam, valószínűsíthetően hol lesz majd a helyem a kriptában. Aztán jött a rendszerváltás, hirtelen megváltozott minden, később Nagyszőlősre, Kárpátaljára kerültem két évre. Az nagy kaland volt.

Az imádságokkal, csendekkel, a sokféle szolgálattal, kötelességgel, a jóízű beszélgetésekkel és a befelé figyeléssel eltöltött szerzetesi élet szinte  mindenütt ugyanolyan, legalábbis nagyon hasonló. Reisz Pál szavaiból ezt veszem ki.

Hogyan lett szerzetes? 

- Vonzott a közösség légköre, a ferencesek derűje, önzetlensége - ez az első, rövid válasza kérdésemre. A második válasznak, a bővebbnek, már történelmi levegője van.

- Hatan voltunk testvérek, s a hatból csak egy volt, a húgom, akit simán felvettek gimnáziumba az 50-es évek vége felé. Nekünk, nagyobbaknak nem volt ilyen sima az út. Az édesapám német ajkú volt, kántortanító. Trianon után minden nélkül átjött Bácskából Magyarországra, ahol később polgári iskolai igazgató lett. Vallásos ember. Emiatt 1950-ben a nagyobbik bátyámat, majd 1952-ben a kisebbiket nem vették fel állami gimnáziumba. Esztergomba kerültek ferences gimnáziumba, akárcsak később én is. A nagyobbik bátyám 56-ban Svédországba ment, a második bátyámnak, akit papnak szánt az apám, de nem lett az, később öt gyermeke született. Én 1960-ban döntöttem el, hogy szerzetes leszek. Tudtam, ez nem jelent nagy karriert. Az esztergomi ferences rendházban 11 szerzetes volt, többségük börtönöket megjárt, megkínzott, tépett, megviselt ember. Számomra hitelesek, Szent Ferenc igaz utódai mind. Sokféle egyéniség volt, de nagyon jó légkör uralkodott. Köztük lettem kispap, utána velük együtt tanár. Az ELTE-n matematika és fizika szakon végeztem, majd levelezőn - apám kedvéért, az ő nyomdokain járva - történelmi diplomát is szereztem. Gimnazistaként, majd végül tanárként összesen 37 éven át éltem Esztergomban.

Amióta csak lehetett - tehát 1989 óta -, Reisz Pál Kárpátaljára járt. A karácsonyt, a húsvétot ott töltötte, ott szolgált a nagy szegénységben élő magyarok között.

- Iszonyú szegénység volt ott akkor. Rongyos szegénység, a boltokban üres polcokkal. Később, 1997-ben négyen kerültünk ki hozzájuk a ferences rendből - jegyzi meg  Pál atya, aki akkor esett ki a tanításból. Később, már itt Szombathelyen éveken át óraadó volt a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban, de az már nem volt ugyanaz, mint Esztergomban, ahol magiszter, tanár, rektor, prefektus és tartományfőnök-helyettes is volt.

Reisz Pál készülődik. Most egyelőre egy kis családi ünnepségre, keresztelőre. A szűk családi körben hatvanan gyűlnek majd össze, ő kereszteli meg testvére  kisunokáját. Ugyanakkor lélekben készülődik  Magyarország legforgalmasabb templomába, búcsúzik hamarosan Szombathelytől, a sok ismerőstől, a barátoktól,  a rendtársaktól.

Augusztus 1-vel a Szent Erzsébet templomban a 40 éves Rácz Piusz - aki korábban zalaegerszegi plébános is volt -  lesz Márk atya utódaként házfőnök és plébános, Reisz Pál utódaként az Assisi Szent Ferenc Kollégium igazgatója. Helyettese Fejes Antal. Itt marad Szombathelyen dr. Sill Aba Ferenc és Horváth Albin szerzetes.

Miért a változás? Pál atya elmondja: az idén véget ért egy három éves ciklus, összeült a káptalan, s úgy döntött, változás kell. Ez Szombathelyt érinti leginkább. A hivatalos közlemény ennyi: "A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány definitóriumának jóváhagyásával P. Magyar Gergely provinciális a szombathelyi közösség életében a következő változásokat rendelte el 2012. augusztus 1-től: P. Orbán Márk OFM házfőnök, plébános Esztergomba kerül templom-igazgatónak, P. Reisz Pál OFM, az Assisi Szent Ferenc Kollégium igazgatója Budapest-Ferenciek terén lesz gvardian (házfőnök) és templomigazgató. A szombathelyi kolostor és plébánia elöljárója P. Rácz Piusz OFM, jelenlegi káplán lesz. P. Fejes Antal OFM pedig az új káplán."

 

800 éve szolgálnak

A ferencesek ma országosan mintegy 50 helyszínen tevékenykednek. A munkát félezer állandó munkatárs segíti, az aktív önkéntesek száma ennek többszöröse.

A rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. Elsődleges feladata az evangelizáció, ami különböző  felelősségvállalásokon keresztül valósul meg: a ferencesek jelentős részt vállalnak a felnövekvő nemzedékek nevelésében-oktatásában, a kulturális örökség megőrzésében és megismertetésében, szegényeket, betegeket, időseket, fogyatékkal élőket, rászoruló családokat, munkanélkülieket, hajléktalanokat segítenek.

Ezek is érdekelhetik