Gesztenyefák: Miklós bácsi és Fifi néni

Gyarmati Fanni - Fifi néni - az idén szeptember 8-án ünnepelte 100. születésnapját. Tizennégy éves kamaszlány volt (mint Shakespeare örökké fiatal Júliája), amikor megismerte a nála három  évvel idősebb Radnóti Miklóst; 1935-ben házasodtak össze, miután a költő befejezte egyetemi tanulmányait. Különös, megfejtésre méltó, de megfejteni lehetetlen játéka a sorsnak, hogy Radnóti tragikusan fiatalon, 1944-ben munkaszolgálatban  meghalt, felesége pedig - mint valami mitológiai Baucis a híres történet apokrif változatából - százévesen is őrzi, melengeti, adja tovább az emléket és a varázslatot. Ráadásul abban a budapesti lakásban, ahol Radnótival élt; és ahol a bejárati ajtón, a névtáblán ma is dr. Radnóti Miklós neve olvasható. (Mint egy másik mitikus irodalmi helyszínen, a budai Júlia utcában, ahol Szabó Magda őrizte hosszú-hosszú éveken át Szobotka Tibor emlékezetét: az előszoba-fogason az író kabátja, mintha otthon volna. És otthon is volt.)  

A   legfiatalabb Radnóti-díjas, Lutter Imre előadóművész, médiaszakember és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, ugyancsak Radnóti-díjas rendező Pozsonyi úti lakásában adta át Radnótiné Gyarmati Fanninak a Radnóti-díjat.  A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság kétévente odaítélt díját az idén Kántor Péter és Acsai Roland költők mellett  vehette át Lutter Imre. A kuratórium még novemberben döntött arról, hogy a rangos elismerést az idén százéves Gyarmati Fanni is megkapja.  
A költő özvegye visszavonultan él, ritkán fogad látogatót. De   Lutter Imrének és Kiss Lászlónak hosszan mesélt. Elmondta például, hogy a hiedelemmel ellentétben nem ő adta a Járkálj csak, halálraítélt című vers címét. A mai kultúrpolitikáról éles kritikát fogalmazott meg:  meglátása szerint a társadalmi életből egyre inkább hiányzik a művészet iránti igény és fogékonyság, és ez pesszimizmussal tölti el. A franciául és oroszul tökéletesen  beszélő Gyarmati Fanni számára a világirodalom legkedvesebb szerzői oroszok és franciák. Dosztojevszkijt, Puskint, Szolzsenyicint eredetiben olvassa, és gyakran beszél kortárs francia költőkkel telefonon.

Fifi néni kérésére Lutter Imre Puskin egyik versét mondta el oroszul, aztán  Nyáry Krisztián frissen megjelent Így szerettek ők című könyvébe lapoztak bele: a kötet Radnóti és Fanni kapcsolatának megidézésével kezdődik. Fifi néni fotókat és Radnóti-köteteket dedikált vendégeinek, miközben beszélt arról is, hogy férje, "Miklós bácsi" milyen habitusú ember volt, hogyan írt és olvasta fel  a verseket feleségének. Ez is milyen szép és különös. Az időközben Fifi nénivé változó Gyarmati Fanni   mintha máig  együtt élne Radnótival (és persze együtt is él): a mai fiataloknak-idősebbeknek Miklós bácsiként emlegeti, miközben nekünk Radnóti mindig az az ártatlan-fiatal, megindítóan szomorú szemű, sebezhető fiatalember marad - az áldozati bárány tisztaságával -, akinek a fotókról megismertük.   

A mitológiai házaspárt, Philemont és Baucist jutalomból eleven fává (egyiket hárssá, másikat tölggyé) változtatták az istenek. Radnótiékat virágzó, fénylő  vadgesztenyefának kell elképzelnünk.