Hétvége

2014.06.20. 14:00

Pődör György - Akinek kincs a kő

Ezernyi gyereket vitt már ásványgyűjtő túrára Pődör György, akinek 30 ezer darabos gyűjteménye van, és ingyenesen látogatható magánmúzeumot tart fenn Vasszécsenyben mindenféle támogatás nélkül. Azt mondja, élvezi, hogy „ezt a gesztust megteheti már a környezete felé”.

Németh András

Pődör Györgyöt a Savaria Szakközépiskola nyugalmazott igazgatójaként tisztelik sokan, mások költői tevékenységébe is beleláthatnak, olvasván egyre-másra megjelenő köteteit. De azok ismerik őt leginkább, akik a hobbiján, a gyűjtőszenvedélyén keresztül találkoztak vele: a gyerekek, akiknek csapatait évtizedek óta viszi ásványgyűjtő utazásokra. Sokukból felnőve szintén gyűjtő lett, mérnökök, geológusok, akiket boldoggá tesz ez a szabadidős tevékenység, és többször már együtt állítottak ki a mesterrel .

A legutóbbi túra a Koch Sándor Ásványbarát Kör és a Gothard Jenő Általános Iskola közös szervezésében zajlott, több mint ötven 5-6-7. osztályos gyereket vitt el Pődör György a Zemplénbe és a Mátrába négy kísérő tanárral három napra. Megnézték az aggteleki cseppkő barlangot, a zeneteremben elénekelték az előzetesen megtanított bányász indulót. Pásti János, a tavaly elhunyt, idős gyűjtőtárs tiszteletére, aki mindenki Jani bácsija volt, minden utazáson részt vett, és nagyon szerették a gyerekek.

Rudabányán az egykori ezüst, réz, és vaslelőhelyen - megnézték a bányászati múzeumot, felhagyott meddőkön gyűjtöttek vasérc módosulatokat, a bánya olyan részein, ahol már nem bányásznak. Másnap Telkibánya környékén barangoltak, amely a középkori aranybányászatáról híres, és ma is lehet találni ametisztet, kvarckristályt, füstkarcot, citrint. A gyerekek megrakodva jöttek le a hegyről, hátizsákjaikban gyűjtik ilyenkor a köveket, mindegyikük talált víztiszta kvarckristályokat, citrineket. Arany közvetlenül nem látható, de benne van a csillogó ércekben, nem csoda, ha beleszeretnek a szép kövekbe a kincskereső iskolások. Ha kell ásnak, kaparnak az otthonról hozott eszközökkel, mindenkinek van kis lapátja, kis ásója. A harmadik napot a Mátrában töltötték, Gyöngyöstarjánban sikerült szép jáspisokat és opálokat lelni...

Pődör György bármikor szívesen fogad akárhány gyereket előzetes bejelentkezés alapján, mert magánmúzeumában nincs nyitvatartási idő. A ház előtt álló csillékből a gyerekek annyi ásványkövet vihetnek el, amennyit elbírnak. Képünkön: Szalay Márk, Szilvás Levente és Szilvás Bende, akik örömmel töltöttek el egy szünidei délelőttöt a kövek válogatásával (Fotó: Merklin Tímea)

Pődör György elmeséli, hogy ő a 60-as években kapta az első kődarabot Launer Tibortól, egy gyöngyösoroszi pirites, kvarcos telért, ami máig ki van téve a szobájában.

- A lakásunk hátsó része a 30 ezer darabos gyűjteményem raktára. Mikor meguntuk a szombathelyi harmadik emeleti lakást, és kiköltöztünk ide Vasszécsenybe - a nagyobbik fiunk is itt lakik a családjával - , úgy alakítottuk ki a házat, hogy legyen hely a köveimnek. Mióta nyugdíjas vagyok, több időm van őket rendszerezni, dobozolni, címkézni - meséli a gyűjtő.

- Megvettem akkoriban egy romos épületet is a faluban, ez volt korábban a lipárti faluház, majd a tejcsarnok és tűzoltószertár. Lebontásra ítélték, de én felújítottam, saját erőből, és a 60. születésnapomon megnyitottam a magánmúzeumot körülbelül másfél ezer ásvány kiállításával. Majdnem ennyi van kiállítva otthon is, csak az nem nyilvános.

Eredetileg Szombathelyen szerette volna megvalósítani az elképzelését a 11-es Huszár úti laktanyában. Pénzt nem kért, csak lehetőséget, de a terv nem sikerült. Így a magánmúzeumot Vasszécsenyben hozta létre, itt fogadja a gyerekcsapatokat - előzetes időpont egyeztetéssel, mert nyitvatartási idő nincs. Akkor jön megmutatni a kincseit, amikor igény van rá. Ha gyerekcsoport jön, akkor nekik, de ha csak két gyerek szeretné látni a gyűjteményt, akkor kettőnek nyit ki. Belépő nincs. Jönnek a helyi apróságok is csapatostul, de rendszeresen érkeznek gyerekek busszal szombathelyi iskolákból is. Most, hogy kitört a szünidő, hasznos családi program is lehet a múzeumot látogatni.

Pődör György nem jár ásványbörzékre, köveket sosem vesz, és nem is ad el. Az évtizedek során csakis a természetben gyűjtött köveiből szívesen ajándékoz. A múzeum elé kitett két csillét, amelyek mindig meg vannak rakva szép ásványokkal, fosszíliákkal, ezekből annyit vihetnek el a gyerekek, amennyit akarnak, amennyit elbírnak.

Odabent Pődör György történelmi korok megkövült lenyomatairól, letűnt világokról mesél, szájtátva bámulnak a gyerekek. A hatalmas csigák mellett cápafogakat is látunk, méghozzá a Bakonyból valamikor ott még tenger volt. A cápafoggyűjtő túrákat is nagyon szeretik az iskolások, soha senki nem tér haza zsákmány nélkül.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!