Királyi emlékek nyomában

2019.09.08. 15:30

Különleges látnivalókat tartogat a Dunakanyar legfelső települése

Esztergomról első hallásra mindenkinek a bazilika jut eszébe, nem véletlenül: a város több mint ezer éve a magyar római katolikus egyház központja, Szent István király születési és koronázási helye, püspöki székhely. A Dunakanyar legfelső településére már csak ezért is érdemes kirándulni, de a város még számos különleges látnivalót kínál.

Osváth Sarolta

Esztergomba érkezve bárhol is állunk meg, a szemünket vonzza a Vár-hegyen magasodó látvány, a bazilika hatalmas kupolája. A lenyűgöző épület klasszicista stílusban készült, építését Packh János és Hild József tervei alapján 1822- ben kezdte el Rudnay Sándor prímás. Az ország első székesegyházának helyén – amelyet Szent István király építtetett, nevelője, Szent Adalbert tiszteltére – felépített új templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel, Liszt Ferenc erre az alkalomra írta a híres Esztergomi Miséjét (Missa Solemnis).

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház jelenleg a magyar katolikus egyház főszékesegyháza az Esztergom–Budapest Főegyházmegyében. Méreteit tekintve ez a templom a legnagyobb az országban, Európában pedig a harmadik helyen áll. Bejáratához széles lépcsősoron juthatunk fel, a klasszicista oszlopok mögött a főhajóba lépve minimum földbe gyökerezik a lábunk, olyan monumentális és lenyűgöző kép tárul elénk. A bazilika magassága a kriptától a keresztig 100 méter, hossza 118 méter, szélessége pedig 49 méter. A kupola átmérője 33,5 méter, az altemplom falai 17 méter vastagok.

Lenyűgöző látványt nyújt a Vár-hegyen magasodó bazilika
Fotók: Pixabay

Ne csodálkozzunk, ha ezek között a méretek között hirtelen porszemnek érezzük magunkat, amit csak kissé enyhít a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: Michelangelo Grigoletti Mária mennybemenetele című műve. Az 1846-ban készült főoltárkép Tiziano Assunta című művének másolata. A művésznek az esztergomi bazilikában még két jelentős képe látható. Ha ezeket is sikerült megtalálni, lépjünk be a templom bal oldali kápolnájába, amely eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben.

Csodával határos módon túlélte a török hódítást, de legalább ilyen csodálatos az is, hogy az új székesegyház építésekor fontosnak tartották, és egy különleges technikának köszönhetően sikerült is megmenteni: 1600 darabra szétszedték, majd beépítették az új főtemplomba. Érdemes az altemplomban is körülnézni, ahol a bazilika építői és főpapjai is nyugszanak.

Érdemes időt szánni az esztergomi vár és a királyi palota megtekintésére is

Itt találjuk Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és a Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek, valamint Mindszenty József hercegprímásnak a hamvait is. Nézzünk körül a csaknem 80 méter magas kupolakilátóból, ahonnan kis szerencsével a Tátra csúcsait is felfedezhetjük. A bazilika déli tornyában az ország harmadik legsúlyosabb harangját, az 5800 kilogrammos Nagyboldogasszony-harangot láthatjuk. Érdemes időt szánni az esztergomi vár és a királyi palota megtekintésére is, amely Magyarország középkori történelmének fontos helyszíne.

Ezek is érdekelhetik