Ő találta ki Csillebércet

Az evangélikus lelkész gyermeke a Pápai Református Kollégiumban, majd a Soproni Evangélikus Líceumban tanult. 1806 májusában a Wittenbergi Egyetemre utazva Bécsben felkereste Batsányi Jánost. Németországból visszatérve Pesten Virág Benedekkel és Révai Miklóssal együtt kapcsolódott be az irodalmi életbe. Kazinczy ajánlásával ment Erdélybe, ahol Gyulay Lajos gyermekeinek nevelője lett. Marosvásárhelyen kötött barátságot Aranka Györggyel, Gyarmathy Sámuellel, Bolyai Farkassal. A Jogi Akadémiát elvégezve Hunyad megye táblabírájává választották. Barátjával, Wesselényi Miklóssal 1814-ben itáliai körutat tettek. Hazatérőben meglátogatták Berzsenyit Niklán, Kisfaludyt Sümegen, Dukai Takács Juditot Dukán, Kis Jánost Sopronban. Döbrentei Kolozsváron négy évig szerkesztette az Erdélyi Múzeum folyóiratot, miközben kidolgozta az Erdélyi Magyar Tudós Társaság tervezetét. 1820-tól Pesten élt. Széchenyi István mellett a Nemzeti Kaszinó- és a Lóversenytársaság jegyzője lett. 1828-ban az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság tagja, majd az MTA első titkára volt.

Kazinczy köréhez tartozva, nyelvújítóként ő is mindenekelőtt az irodalom – a nemzeti nyelv – fellendülésétől várta a nemzet újjászületését. Szóleleményei közül sok helynevet – például: Pasarét, Gazdagrét, Csillebérc – máig használunk. Kisfaludy Károllyal és az Auróra-körrel megromlott a kapcsolata, az akadémiai titkárságától meg kellett válnia. Mindemellett tevékenyen részt vett a színi kultúra hazai megteremtésében: folytatta Kármán József eredetiségprogramját és hozzájárult a magyar dramaturgia kibontakozásához. Lefordította Molière A fösvény és Shakespeare Macbeth című drámáját. Mindehhez egyike volt a magyar ifjúsági irodalom megteremtőinek. Írt ábécéskönyvet és elbeszéléseket is gyermekek számára. 1838 és 1846 között nyelvemlékeket gyűjtött. Ő találta meg és ismertette a 16. századi, máig egyik leghíresebb, legalapvetőbb összefüggő magyar nyelvemléket, a róla elnevezett Döbrentei-kódexet. 1842-ben három kötetben megjelentette Berzsenyi Dániel összes művét. A 65 évesen elhunyt tudós emlékét Bobán 1992-ben emléktáblával örökítették meg. A táblát a József Attila utca 24. szám alatt kereshetjük, ha Bobán járunk. Döbrentei Gábor megérdemli, hogy gondoljunk rá, ébren tartsuk az emlékét. Persze akkor is velünk van, ha nem gondolunk rá. De bobai – az irodalomban gazdag kemenesaljai – kötődése okán érdemes megjegyeznünk, hogy tőle kaptuk ezeket a szavakat: Csillebérc, Pasarét, Gazdagrét. Gondoltuk volna? Szellemének kibontakozásához biztos hozzájárult Kemenesalja derűs légköre.