Mesélő házak

2019.10.19. 07:00

Szocreál Szombathelyen

Alkalmanként beszélgetések, viták témája az, hogy pontosan melyik időszakot tekinthetjük a szocreál időszakának. E cikk keretei között nincs lehetőség valamennyi álláspontot ismertetni. Majdnem mindenki egyetért abban, hogy ez az időszak Magyar­országon 1948-cal, a „fordulat évével” kezdődött.

Orbán Róbert

Abban a kérdésben, hogy mikor fejeződött be, már jobban eltérnek a vélemények. Van, aki úgy látja, a korszak már ’56-ban, a Sztálin-szobor ledöntésével véget ért, mások ’58-at vagy a hatvanas évek elejét tekintik korszakhatárnak. Akad olyan nézet is, amely szerint a magyar szocreál csupán egy fejezetet jelent a 20. századi bal- és jobboldal diktatúrái kultúrtörténetében.

Annak ellenére, hogy totalitárius rendszerről volt szó, akadt ennek a kornak néhány olyan jellegzetessége is, ami Szombathelyen és Vas megyében erősebb motívumként volt jelen. Az osztályharc egyben kultúrharcot is jelentett, amihez szorosan kapcsolódott a „klerikális reakció” elleni fellépés.

Szombathelyen a korszak olyan eseménnyel kezdődött, amelyet az utókor szeretne elfelejteni. 1949 január­jában a város közéleti vezetői – tanárok, főorvosok, jogászok, kultúrmunkások, vállalatvezetők – állásfoglalást tettek közzé, amelyben a „hazaáruló Mindszentyre” a legsúlyosabb büntetést kérték. (Bár nem szerepel a szövegben, de ez gyakorlatilag a halálbüntetést jelentette.)

A Király utca elején lévő Palace Szálló a háborúban elpusztult. A tér északi oldalát egy jellegzetes szocreál lakóházzal zárták le, így alakult ki a belváros egyik legszebb tere, a Savaria tér
Fotók: Orbán Róbert

A felhívás alatt nagyon sok név szerepel, akkor is nyomasztóan sok, ha azt feltételezzük, hogy az aláírók fele, kétharmada kényszerűségből csatlakozott. Ekkor már nem számított sem a „hatalmi ágak szétválasztása”, sem az „ártatlanság vélelme”. Az ötventagú szervezőbizottságban ott szerepel a szombathelyi helyettes tiszti főügyész neve is.

1951–52-ben kísérlet történt az újságírás társadalmasítására, ami a „kommunista sajtó tömegjellegének” megteremtését jelentette. Ekkor indult el az úgynevezett levelezőmozgalom. A cél az volt, hogy a helyi lapnak minden településen, minden munkahelyen, minden iskolában legyenek tudósítói.

„Tárjátok fel a hibát, a lazaságot, s írjátok meg az eredményeket!”, szólt a felhívás. A „munkás-paraszt levelezőknek” előbb megyei, majd országos konferenciát is szerveztek. A pártirányítás minden kulturális intézményre és szervezetre kiterjedt. Az egyik beszámoló szerint például a múzeumot a „dolgozók múzeumává alakították át, gyűjteményét szocialista szellemben és szocialista munkával rendezték.”

Szocreál épület a belvárosban

Az osztályharc egy idő után már lanyhábbá vált, de az egyházak elleni küzdelem, mint téma, az időszak végéig fennmaradt. A Szombathely műemlékeit bemutató Kádár–Horváth–Géfin-féle Szombathely-könyv terjesztését 1961-ben azzal az indoklással tiltották le, hogy a szerzők „állami pénzen hamisították meg a történelmet”. A város fejlődésében túl nagy szerepet tulajdonítottak a püspökség megalapításának és Szily Jánosnak.

Jó hat évtized telt el azóta, és egyre kevesebb azoknak a száma, akik személyes emlékeket őriznek arról a korról. Ha a mai ember felteszi a kérdést, hogy mi maradt ebből a hosszú évtizedből, nem válaszolhatjuk azt, hogy semmi. A régi újságok a könyvtárban fellelhetők, a régi filmek közül több az interneten is megnézhető. Vannak a kornak olyan monumentumai, amelyekkel ma is találkozunk: ezek az épületek és néhány köztéri mű. Még ez a kor sem írható le csak negatívumokkal.

Vajon milyen felirat állhatott egykor a szalagon?

Szombathelyen a lebombázottak helyett új házakat kellett építeni. Bár a kitűzött célt – legyen minden családnak önálló otthona – nem sikerült elérni, ezek az épületek ma már a városkép részévé váltak. A korszak középületei közül ebben az időszakban épült fel a határőrlaktanya, a tűzoltóság és a gépipari technikum.

A szocreál időszak szombathelyi épületeit a visszafogottság jellemzi. Itt-ott megfigyelhető a neoklasszicizmus iránti vonzódás is.

Eredetileg Szentmárton felől egy viszonylag szűk utca vezetett be a Fő térre. A Király utca elején lévő Palace Szálló a háborúban elpusztult, nem építették újjá. Az így kialakított tér északi oldalát egy jellegzetes szocreál lakóházzal zárták le. Így alakult ki a belváros egyik legszebb tere, a Savaria tér.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!