Mesélő házak

2020.01.05. 07:00

A nagykölkedi Petőfi-azonosító

A Nagykölkeden 1832-ben született Péchy Imrét a tudománytörténeti almanachok kartográfusként ismerik.

Feiszt György

Fotós: © Szendi Péter

A tudós szakmai pályája az 1853-ban megkezdődött országos kataszteri földmérés idején indult. Az Országos Kataszteri Térképtár vezetőjeként kezdte meg a gazdagon színezett közigazgatási és földmívelési térképek kiadását.

Hazánkban elsőként ő készített domborművű térképeket az ország tájegységeiről, a Tátráról, a Balaton medréről, a Krassó-Szörény vármegyében található Mehádiai-hegységről. Munkáit az 1896. évi millenniumi kiállításon, Bécsben, majd a párizsi és velencei földrajzi kiállításokon kitüntetésekkel jutalmazták.

Jelentős, de kevésbé ismert Péchy Imre irodalomtörténeti munkássága.

A Figyelő című irodalmi folyóiratban 1871-ben Kiadatlan költemény Petőfitől címmel ezeket írta: „Midőn a nagy költőnek sok aprósága kerül napfényre, bizonyára mind a kritika, mind az olvasó-közönség szívesen veszi az alább olvasható kis költeménynek közlését, mely nem látott napvilágot sem Petőfi költeményeinek négy kötetében, sem Gyulai Pál által kiadott vegyes művei között. E kis verset apám kéziratai közt találtam, ki mint hittanhallgató 1843–44-ben Debrecenben ismeretségben állt Petőfivel, s annak kéziratáról több költeményt lemásolt, így az Ivás-közben című bordalt is, mely a debreceni diákok közt született, amint azt Somogyi József úr, apám tanulótársa és barátja, leírta a Magyar Újság ez évi I. számában.” (Majd megjegyzi azt is: „Petőfi a költeményt aligha Debrecenben írta, mivel abban a pesti Tóth Gáspárt is említi.”)

A jeles kartográfus és irodalmár Nagykölkeden született
Fotó: Szendi Péter

A Péchy által elsőként közölt kis vers mindenesetre Sorshúzás előtt címmel valamennyi 1871 utáni „Petőfi-összesben” benne van.

Az irodalomtörténet Petőfi számos más versének azonosítását is Péchy Imrének köszönheti, aki a felvilágosodás irodalmát is intenzíven kutatta. Több publikációt közölt Csokonai és Kazinczy levelezéséről, ismertette Orczy Lőrinc munkásságát. Hosszasan értekezett Szacsvay Lászlóról, az első magyar hírlapíróról, akinek Magyar Kurír című szabadelvű lapját a cenzúra 1792-ben betiltotta, és menekülnie kellett Bécsből.

A „péchujfalusi” nemesi előnevet és miniszteri tanácsos címet elnyerő térképész elsőként értekezett szakmájának nyugati kapcsolatairól, Jászberényi Pál londoni tanárról és az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában keleti kéziratokat rendező Uri Jánosról.

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a 65 évesen Budapesten elhunyt tudós szülőfalujában megérdemelne egy emléktáblát. Ez az a ház: Nagykölked, Fő utca 84.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!