pont, mint egy krimiben

2020.06.06. 15:30

A vasszécsenyi Ebergényi Juli balladája

Vannak olyan bűnesetek, amelyeket a kultúrtörténet is számon tart. Gyilkosságok és más tragikus események emléke balladában élhet tovább, a betyárok viselt dolgait regények és novellák örökítik meg.

Orbán Róbert

A krimiket pedig kifejezetten azért találták ki, hogy leírják, feldolgozzák ezeket a történeteket. Nehéz megmondani, hogy az utókor miért találja érdekesnek és tanulságosnak az egyik históriát, és felejti el a másikat.

Ebergényi Juli esetét ma kevesen ismerik, pedig 1867–68 táján tele voltak vele az újságok.

Ebergényi Viktor vasszécsenyi földbirtokos 24 éves lányát gyilkossággal gyanúsították meg. A vád szerint Münchenben megmérgezte szeretőjének, ifjabb Chorinsky grófnak különváltan élő feleségét. A rendkívül szövevényes történet szerint 1867 őszén Münchenben megjelent egy fiatal hölgy, aki Vay Mária bárónő néven bejelentkezett az egyik panzióba. Bizalmába férkőzött a szintén Münchenben, de egy másik panzióban lakó Chorinskynének. Az utóbbi asszonyt az egyik nap halva találták, megállapították, hogy a halálát a teájába kevert ciánkáli okozta.

Elkezdték keresni azt a nőt, akivel az előző napokban együtt látták, megtudták, hogy váratlanul elutazott.

Rövidesen megjelent az ifjabb Chorinsky is, tárcájából pedig előkerültek az Ebergényi Julit ábrázoló fotók. A képeken szereplő személyt a panziók személyzete egyértelműen azzal a nővel azonosította, akit ők Vay Mária néven ismertek. Julit másnap Bécsben tartóztatták le, abban a lakásban, amit pár hónappal korábban az apja vásárolt neki.

Az új Ebergényi-kastély Vasszécsenyben

A kihallgatások során, majd később a bírósági tárgyaláson is a legfontosabb kérdés az volt, hol töltötte azokat a napokat, amikor a gyilkosság történt. Kezdetben azt állította, hogy Vasszécsenyben, illetve Szombathelyen járt, tűzifa ügyében intézkedett. A vizsgálati fogság idején – eléggé meggondolatlanul – levelet próbált küldeni István nevű fivérének, kérve, hogy igazolja számára az alibit.

Az üzenet soha nem érkezett meg a címzettnek, de jó érv volt a vádhatóság számára.

Végül bevallotta, hogy a megadott időben tényleg Münchenben járt, de a gyilkosság elkövetését mindvégig tagadta. Közben letartóztatták ifjabb Chorinskyt is, mert kiderült, hogy tudott a dologról.

A bírósági eljárásról a bécsi sajtó nagyon részletesen az első oldalakon számolt be, gyakorlatilag a tárgyalás jegyzőkönyvét közölték. Ebergényi Juli büntetése húsz év fegyház lett, plusz a nemesi rangjának elvesztése. A halálos ítélettől azért tekintettek el, mert nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy valóban ő volt az elkövető. Gustav Chorinskyt húsz év várfogsággal sújtották.

Juli a büntetés letöltését a Wiener Neudorf-i női fegyintézetben kezdte el.

Kétségbeesésében rokonaitól és volt barátaitól próbált segítséget kérni. Levelei közül kevés hagyta el az áristomot, többségük a börtönfelügyelő asztalán landolt. Három év után a fegyházból átkerült az egyik bécsi tébolydába. 1873-ban – 30 évesen – ott halt meg. Hasonló sorsa jutott Chorinsky is, 1871-ben a Rosenberg bei Kronach-i elmegyógyintézetben fejezte be az életét.

A gyilkossági ügynek azért volt ilyen nagy visszhangja, mert az az arisztokrácia felső köreit is érintette. Chorinsky apja Alsó-Ausztria helytartója volt. Aki végigböngészi a több száz oldalnyi tudósítást, alig talál pozitív szereplőt. Julit, akit a szeretője Julcsi, Julcsa, Juci, Weibi néven becézgetett, a lapok „demimonde” („félvilági”) hölgyként írják le, akinek több párhuzamos kapcsolata is volt.

Ebergényi Juli és Chorinsky gróf Vasszécsenyben is találkozgattak
Fotó: Orbán Róbert

Bár remekmű nem készült, a történet „átszivárgott” az irodalomba is. Friedrich Wilhelm Hagen mint pszichiáter vizsgálta az ügyet. A Chorinskyről írt, 1872-ben megjelent művében Juli több levelét is közölte. Az igazi szépirodalmi művek közül érdemes megemlíteni névrokonának, Robert von Hagennek Élethossziglan címmel 1886-ban megjelent kisregényét. A fiktív történet főszereplője Ebergényiék kertészének fia, Fehér Vilmos, aki gyermekkora óta szerelmes Juliba. Híres festő lesz, legszebb műve egy Madonna-kép, amely az ő arcvonásait örökíti meg.

„Telekesi és ebergényi Ebergényi Julianna Malvina Gabriella” 1843-ban Vasszécsenyben született. Nyolcéves volt, amikor édesanyja, a Tápiószeléről származó Blaskovich Julianna meghalt. Ha Juli sorsát nézzük, akkor fura paradoxonnak tűnik, hogy az anya legjobb barátnője az a Karacs Teréz, akit a magyar nőnevelés úttörőjeként tartanak számon. (Karacs 1837 és 1839 között volt gyakori vendég náluk.)

Az Ebergényi család 1780 körül jutott hozzá a szécsenyi birtokhoz. Az első bő félévszázadban még úgy tűnt, hogy a família itt újabb sarjakat ereszt, a kastélyokat pedig a család egy-egy különváló ága használja majd tovább. Nem ez történt, az egyik ág kihalt, az 1800-as évek közepén a két kastélyt a család közösen használta. A Julit érintő események így az egyikhez is, másikhoz is kapcsolódhatnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!