Mesélő házak

2021.07.25. 07:00

A veleméri templom felfedezője

Kicsit meseszerűnek hangzik, de Vas megye ma már Európa-hírű műemlékének felfedezése Gózon Imrének, Szentgyörgyvölgy kulturális értékekre nyitott református tanítójának köszönhető.

Feiszt György

1863-ban ugyanis ő figyelt fel a falujával szomszédos Velemér határában a bozóttal benőtt dombon álló, 1808 óta használaton kívüli, erősen omladozó templomra. A tető nélkül árválkodó épület reformáció idején bemázolt belső falairól az esővíz lemosta a mészréteget, és fokozatosan kezdtek előtűnni a középkori freskók.

A Zala megyei Szentgyörgyvölgy református egyházának históriájában 1854-ben feljegyezték: „Az elöljáróság jónak látta a tanítói conventió levelet a pápai főiskolára beküldeni. Annak elfogadására azonnal ajánlkozott is Gózon Imre neveléstant hallgató ifjú. Költöztetésével egy az egyház által fogadott kocsin Soós Ferenc jegyző úr megbízatván, és ő július 12-én nevezett Gózon Imre új tanítónkkal csakugyan szerencsésen megérkezett.” A kultúrtörténeti enciklopédiák részletesen ismertetik az 1826-ban Ógyallán született fiatalember életútját, akinek édesanyja Jókai Mór unkatestvére volt, ő pedig, akárcsak Petőfi, 18 évesen vándorszínésznek állt.

Az épület legutóbbi műemléki felújítása 2003-ban fejeződött be
Fotó: Cseh Gábor

1848-ban azután Kaposváron három színésztársával együtt honvédnek jelentkezett, és a 8. honvédzászlóalj gyalogosaként 1849 májusában a zsigmondfalvi csatában súlyosan megsebesült. Ez talán az életét mentette meg, mert Világos után mint alkalmatlant nem sorozták be a császári hadseregbe. Gózon Imre bejárva a környéket, a veleméri templom értékeit felismerve levelet írt Rómer Flórisnak, a „magyar műemlékvédelem atyjának”, aki nemsokára a helyszínre érkezett. Szerencsére nem elégedett meg a szemle során felfedezett freskók részletes leírásával, hanem Szenczy Ferenc szombathelyi püspökhöz fordult, akivel gyűjtést szerveztek a templom megmentésére. Az épület új tetőt kapott, de a radkersburgi Johann Aquila festő által a 14. század végén alkotott freskók restaurálására csak 1941-ben került sor.

A templom első műemléki felújítása 1966-ban, a legutóbbi 2003-ban fejeződött be. Az őrségi táj szépsége évente látogatók tízezreit vonzza, akik nem mulasztják el Velemér megtekintését sem. A csodás műemlék erősen megindította néhány misztikumok iránt fogékony ember fantáziáját. Velemérről egyre-másra jelennek meg tudományosnak tűnő értekezések, amelyek a Szentháromság tiszteletére szentelt falusi templomban a Szent Korona, sőt az univerzum leképeződését látják. A legújabb, interneten olvasható

eszmefuttatások pedig Velemérről már úgy elmélkednek, mint a „fények temploma”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!