2019.06.01. 07:00
A költészet kis háza Vasalján
Országos hírű tudósokról, népszerű művészekről, színészekről sokak számára talán váratlanul, de gyakran kiderül, hogy őseik révén vasi származásúak. Például vasaljaiak.
A ház, amelyet Keresztury Dezső beemelt az irodalomba Fotó: Szendi Péter
Gyimesi Endrének a közelmúltban megjelent tanulmánya részletesen feltárta, hogy Keresztury Dezső művelődéspolitikus, költő, irodalomtudós gyökerei is Vas megyébe vezetnek.
„Én még láttam a házacskát; az örökzöld lombja takarta sebes falait; bár vénen, a fák még nyíltak, s elhanyagoltan is élt körülötte a kert” – írta a költő a Dunántúli hexameterekben, és sorai bízvást szólhatnak Vasalja községről, ahol még áll az a kis ház, amelynek alapjait a Kereszturyak valamikor a XVIII. század elején rakták le.
A falu népesség- és birtokösszeírásaiban 1744-től szerepelnek a Keresztury família családfői. Keresztury József és Zimits Etelka házasságából 1837-ben Vasalján született az a Keresztury György, aki azután a kiegyezés évtizedében költözött Zala megyébe, és családjának az akkor még önálló Ola községben teremtett egzisztenciát.
Elsőszülött fiát, Józsefet a szombathelyi premontrei gimnáziumba íratta. A fiú azután ügyvédi irodát vezetett Zalaegerszegen, és 1915-ben megválasztották a város polgármesterévé. Dezső fia a budapesti Eötvös-kollégium kiválóságaként a Bécsi Tudományegyetemre ment, ahol 1928-ban doktorált. Még ebben az évben meghívták a Berlini Egyetemre magyar lektornak, ahol nemcsak tanított, hanem a Magyar Intézet könyvtárát is vezette. Rendszeres szerzője volt az Ungarische Jahrbücher címmel a magyar kultúrát bemutató folyóiratnak. 1936-ban hazatért.
A Pester Lloyd rovatvezetőjeként bekapcsolódott az irodalmi és művészeti életbe, tanulmányai, kritikái jelentek meg. A második világháborút követően ő szervezte újjá az Eötvös-kollégiumot. Tildy Zoltán kormányában 1945-től 1947-ig a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát vezette. Nagy érdemeket szerzett a háború után végveszélybe került főúri és egyházi könyvtárak megmentésében, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirat-, Zenemű- és Színháztörténeti Tárának kialakításában.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott tudós lírikusként is maradandót alkotott, és ars poeticáját a szülőfölddel kapcsolatban fogalmazta meg: „Ápold őseid emlékét, mert ember vagy, aki megváltoztatja a világot, alkot, teremt, épít, de ezt csak akkor tudja hitelesen, jól és szépen csinálni, ha sose felejti, hogy örökölt valamit, amit meg kell őriznie.”
Ha Vasalján járunk, a Kossuth utca 61-ben láthatjuk meg a Keresztury Dezső által az irodalomba – a költészetbe – is beemelt házikót.
