Hírek

2007.03.27. 02:27

Nagymegye-tervek

Régiós körkép (edz) - A jelek szerint az egyre inkább zátonyra futó regionalizációs tervek után most, a hírek szerint, nagymegyés közigazgatási rendszer létrehozását fontolgatja a kormányzat.

Erős D. Zoltán

Az ellenzék tavaly nem támogatta a választott regionális önkormányzatok létrehozását, ám a kormány ennek ellenére nem tett le arról, hogy megreformálja a közigazgatási középszintet. Az új terv szerint a tizenkilenc megyéből csak tizenkettő, illetve legfeljebb tizenöt maradna úgy, hogy a legkisebbeket összevonnák. Bár a tervezet nem nevesíti a nagymegyévé alakuló megyéket, ám lakosságszámát, illetve a területnagyságát figyelembe véve Vas Zalával, Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergommal, Veszprém Fejérrel, Baranya pedig Tolnával alkothat nagymegyét . A nagymegye regionális feladatokat látna el, megfelelne az uniós nagyságrendnek, a kicsik pedig megőriznék önállóságukat.

A nagymegyék létrehozásával a jelenlegi hétről tizenkettőre emelkedhetne a régiós székhelyek száma. Ebben a rendszerben a jelenlegi régióközpontok mellett Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Szolnok és Nyíregyháza juthat kiemelt szerepkörhöz. Ezzel együtt megszűnne a megyei jogú városi cím és az ehhez kapcsolódó feladatok is. A regionális központok mellett ezek a települések nagyvárosi besorolást nyernének.

A nagymegyék létrehozásának gondolata nem új a magyar közigazgatásban. Bibó István már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta a tizenöt felsőfokú vonzáskörzet (nagymegye) létrehozásának szükségességét. Aki azonban már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Vas és Zala megye esetlegesen a győri kerülethez való kapcsolása zavaró lehet. Zala ugyanis egészében nem illik egyik megyéhez sem, ám még mindig jobban tartozik Pécshez, mint Győrhöz. Bibó fontosnak tartotta a felsőfokú központként működő nagymegye-székhelyek vonzáskörzeteinek egymás közötti határának meghúzását, az optimális megközelíthetőség elve alapján. Az így kialakult nagymegyéken belül lehet meghúzni a részleges központok vonzáskörzeteinek és a félmegyéknek a határait.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

A nagymegyék létrehozásával a jelenlegi hétről tizenkettőre emelkedhetne a régiós székhelyek száma. Ebben a rendszerben a jelenlegi régióközpontok mellett Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Szolnok és Nyíregyháza juthat kiemelt szerepkörhöz. Ezzel együtt megszűnne a megyei jogú városi cím és az ehhez kapcsolódó feladatok is. A regionális központok mellett ezek a települések nagyvárosi besorolást nyernének.

A nagymegyék létrehozásának gondolata nem új a magyar közigazgatásban. Bibó István már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta a tizenöt felsőfokú vonzáskörzet (nagymegye) létrehozásának szükségességét. Aki azonban már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Vas és Zala megye esetlegesen a győri kerülethez való kapcsolása zavaró lehet. Zala ugyanis egészében nem illik egyik megyéhez sem, ám még mindig jobban tartozik Pécshez, mint Győrhöz. Bibó fontosnak tartotta a felsőfokú központként működő nagymegye-székhelyek vonzáskörzeteinek egymás közötti határának meghúzását, az optimális megközelíthetőség elve alapján. Az így kialakult nagymegyéken belül lehet meghúzni a részleges központok vonzáskörzeteinek és a félmegyéknek a határait.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

A nagymegyék létrehozásával a jelenlegi hétről tizenkettőre emelkedhetne a régiós székhelyek száma. Ebben a rendszerben a jelenlegi régióközpontok mellett Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Szolnok és Nyíregyháza juthat kiemelt szerepkörhöz. Ezzel együtt megszűnne a megyei jogú városi cím és az ehhez kapcsolódó feladatok is. A regionális központok mellett ezek a települések nagyvárosi besorolást nyernének.

A nagymegyék létrehozásának gondolata nem új a magyar közigazgatásban. Bibó István már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta a tizenöt felsőfokú vonzáskörzet (nagymegye) létrehozásának szükségességét. Aki azonban már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Vas és Zala megye esetlegesen a győri kerülethez való kapcsolása zavaró lehet. Zala ugyanis egészében nem illik egyik megyéhez sem, ám még mindig jobban tartozik Pécshez, mint Győrhöz. Bibó fontosnak tartotta a felsőfokú központként működő nagymegye-székhelyek vonzáskörzeteinek egymás közötti határának meghúzását, az optimális megközelíthetőség elve alapján. Az így kialakult nagymegyéken belül lehet meghúzni a részleges központok vonzáskörzeteinek és a félmegyéknek a határait.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

A nagymegyék létrehozásának gondolata nem új a magyar közigazgatásban. Bibó István már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta a tizenöt felsőfokú vonzáskörzet (nagymegye) létrehozásának szükségességét. Aki azonban már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Vas és Zala megye esetlegesen a győri kerülethez való kapcsolása zavaró lehet. Zala ugyanis egészében nem illik egyik megyéhez sem, ám még mindig jobban tartozik Pécshez, mint Győrhöz. Bibó fontosnak tartotta a felsőfokú központként működő nagymegye-székhelyek vonzáskörzeteinek egymás közötti határának meghúzását, az optimális megközelíthetőség elve alapján. Az így kialakult nagymegyéken belül lehet meghúzni a részleges központok vonzáskörzeteinek és a félmegyéknek a határait.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

A nagymegyék létrehozásának gondolata nem új a magyar közigazgatásban. Bibó István már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta a tizenöt felsőfokú vonzáskörzet (nagymegye) létrehozásának szükségességét. Aki azonban már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy Vas és Zala megye esetlegesen a győri kerülethez való kapcsolása zavaró lehet. Zala ugyanis egészében nem illik egyik megyéhez sem, ám még mindig jobban tartozik Pécshez, mint Győrhöz. Bibó fontosnak tartotta a felsőfokú központként működő nagymegye-székhelyek vonzáskörzeteinek egymás közötti határának meghúzását, az optimális megközelíthetőség elve alapján. Az így kialakult nagymegyéken belül lehet meghúzni a részleges központok vonzáskörzeteinek és a félmegyéknek a határait.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

Néhány évvel ezelőtt a vasi származású közigazgatási szakember, dr. Verebélyi Imre egy szombathelyi konferencián is kiállt a nagymegyék létrehozása mellett. Érvelése szerint ez egy olyan modell lenne, amely megyei szinten erős önkormányzatra épít, s lehet rá államigazgatási feladatokat is telepíteni. A nagymegyei rendszerben az önkormányzatiság elemeit jelenítenék meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A nagymegyés rendszer összhangban lenne az uniós gyakorlattal is. A magyar nagymegyék mérete arányos lenne, s az átlagostól való eltérés nem lenne olyan jelentős, mint ami néhány hozzánk hasonló tagállamban tapasztalható.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

Ezek után legfeljebb már csak az a kérdés fogalmazódik meg, hogy vajon mi lesz azokkal az állami szervekkel, amelyek régiós központja egy, a nagymegyén kívüli megyébe települt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!