A megszorítások és a nemzetiségi oktatás

Vas megye önkormányzata kiemelt figyelemmel kíséri a megyében élő kisebbségek helyzetét, erről Kovács Ferenc, a közgyűlés elnöke tájékoztatta Szlovénia Szombathelyre látogató, közelmúltban kinevezett új főkonzulját, Dragi Siftart. Különösen fontosnak tartja, hogy a nemzetiségi oktatás ne szenvedjen csorbát az oktatási rendszerben zajló megszorítások miatt. Az elnök a vendéget tájékoztatta a megyei közgyűlés feladatairól, a megyeháza történetéről, csakúgy a vasi politikai viszonyokról.

A főkonzul szólt arról, hogy tevékenysége során két dologra kíván fókuszálni. Az egyik a kisebbségvédelem. Ehhez jó alapot ad az 1992-ben a magyar és a szlovén kormány között köttetett egyezmény, amely rögzíti, hogy a felek milyen lehetőségeket nyújtanak a területükön élő szlovén, illetve magyar kisebbségeknek. A főkonzul megítélése szerint Szlovénia eleget tesz az ebben foglaltaknak, ám a magyar oldalon vannak hiányosságok. Amíg Lendván jellemzőek a kétnyelvű feliratok, addig a szlovének által is lakott magyar területeken ez nem mindig van így. Fontosnak tartja, hogy a határ két oldalán élők értsék meg egymás nyelvét, s jó lenne, ha ahogy Muravidéken, úgy a Rába-vidéken a többség is megtanulná a kisebbség nyelvét. Ebben személyes példát mutat azzal, hogy magyarul tudó feleségétől igyekszik elsajátítani nyelvünket. Kovács Ferencet országgyűlési képviselőként is arra kérte: tegyen meg mindent a nemzetiségi oktatás jelenlegi színvonalának megőrzéséért. A főkonzul feladatának tekinti a határ menti térségben a gazdasági kapcsola- tok fejlesztését. E téren az első lépéseket már meg is tették.

A főkonzul szólt arról, hogy tevékenysége során két dologra kíván fókuszálni. Az egyik a kisebbségvédelem. Ehhez jó alapot ad az 1992-ben a magyar és a szlovén kormány között köttetett egyezmény, amely rögzíti, hogy a felek milyen lehetőségeket nyújtanak a területükön élő szlovén, illetve magyar kisebbségeknek. A főkonzul megítélése szerint Szlovénia eleget tesz az ebben foglaltaknak, ám a magyar oldalon vannak hiányosságok. Amíg Lendván jellemzőek a kétnyelvű feliratok, addig a szlovének által is lakott magyar területeken ez nem mindig van így. Fontosnak tartja, hogy a határ két oldalán élők értsék meg egymás nyelvét, s jó lenne, ha ahogy Muravidéken, úgy a Rába-vidéken a többség is megtanulná a kisebbség nyelvét. Ebben személyes példát mutat azzal, hogy magyarul tudó feleségétől igyekszik elsajátítani nyelvünket. Kovács Ferencet országgyűlési képviselőként is arra kérte: tegyen meg mindent a nemzetiségi oktatás jelenlegi színvonalának megőrzéséért. A főkonzul feladatának tekinti a határ menti térségben a gazdasági kapcsola- tok fejlesztését. E téren az első lépéseket már meg is tették.

A főkonzul szólt arról, hogy tevékenysége során két dologra kíván fókuszálni. Az egyik a kisebbségvédelem. Ehhez jó alapot ad az 1992-ben a magyar és a szlovén kormány között köttetett egyezmény, amely rögzíti, hogy a felek milyen lehetőségeket nyújtanak a területükön élő szlovén, illetve magyar kisebbségeknek. A főkonzul megítélése szerint Szlovénia eleget tesz az ebben foglaltaknak, ám a magyar oldalon vannak hiányosságok. Amíg Lendván jellemzőek a kétnyelvű feliratok, addig a szlovének által is lakott magyar területeken ez nem mindig van így. Fontosnak tartja, hogy a határ két oldalán élők értsék meg egymás nyelvét, s jó lenne, ha ahogy Muravidéken, úgy a Rába-vidéken a többség is megtanulná a kisebbség nyelvét. Ebben személyes példát mutat azzal, hogy magyarul tudó feleségétől igyekszik elsajátítani nyelvünket. Kovács Ferencet országgyűlési képviselőként is arra kérte: tegyen meg mindent a nemzetiségi oktatás jelenlegi színvonalának megőrzéséért. A főkonzul feladatának tekinti a határ menti térségben a gazdasági kapcsola- tok fejlesztését. E téren az első lépéseket már meg is tették.