A hivatásának él

A közjegyzők számára Magyarországon kötelező a kamarai tagság, öt területi (Győr, Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs) kamarát állított fel a közjegyzői törvény, ezek képviselői alkotják az országos szervezetet. A győri kamarához négy megye, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala tartozik, ennek elnöke a szombathelyi dr. Molnár Balázs. Az 1992 óta szabadfoglalkozású tevékenységként működő közjegyzőség története során a Győri Közjegyzői Kamarában ő az első nem Győrben élő elnök.

- Nem volt egyszerű döntés elvállalnom ezt a megbízatást, ugyanis a közlekedés köztudottan katasztrofális a 86-os számú főúton. A technikai vívmányok segítségével könnyebb a győri kamara irodájával a kommunikáció, mint gondoltam. Nem kell feltétlenül Győrbe utaznom, hogy haladjon a munka, e-mailek segítségével gyorsan megoldhatók a feladatok. A győri elnökhelyettessel, dr. Gabnai Máriával megosztjuk a napi feladatokat. Az elnöki feladatok ellátása keretében részt veszek az országos elnökségi és választmányi üléseken - mesélt munkájáról a kamara elnöke.

Dr. Molnár Balázs az országos kamarában a kezdetektől felelős tisztségeket töltött be, az 1990-es évek elején a jogszabályalkotásban is részt vett. Úgy látja, köszönetet nem várhat a kamarai munkájáért. Ha alaptalanul nem kritizálják, az már a tagság elégedettségét jelzi.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

- Nem volt egyszerű döntés elvállalnom ezt a megbízatást, ugyanis a közlekedés köztudottan katasztrofális a 86-os számú főúton. A technikai vívmányok segítségével könnyebb a győri kamara irodájával a kommunikáció, mint gondoltam. Nem kell feltétlenül Győrbe utaznom, hogy haladjon a munka, e-mailek segítségével gyorsan megoldhatók a feladatok. A győri elnökhelyettessel, dr. Gabnai Máriával megosztjuk a napi feladatokat. Az elnöki feladatok ellátása keretében részt veszek az országos elnökségi és választmányi üléseken - mesélt munkájáról a kamara elnöke.

Dr. Molnár Balázs az országos kamarában a kezdetektől felelős tisztségeket töltött be, az 1990-es évek elején a jogszabályalkotásban is részt vett. Úgy látja, köszönetet nem várhat a kamarai munkájáért. Ha alaptalanul nem kritizálják, az már a tagság elégedettségét jelzi.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

- Nem volt egyszerű döntés elvállalnom ezt a megbízatást, ugyanis a közlekedés köztudottan katasztrofális a 86-os számú főúton. A technikai vívmányok segítségével könnyebb a győri kamara irodájával a kommunikáció, mint gondoltam. Nem kell feltétlenül Győrbe utaznom, hogy haladjon a munka, e-mailek segítségével gyorsan megoldhatók a feladatok. A győri elnökhelyettessel, dr. Gabnai Máriával megosztjuk a napi feladatokat. Az elnöki feladatok ellátása keretében részt veszek az országos elnökségi és választmányi üléseken - mesélt munkájáról a kamara elnöke.

Dr. Molnár Balázs az országos kamarában a kezdetektől felelős tisztségeket töltött be, az 1990-es évek elején a jogszabályalkotásban is részt vett. Úgy látja, köszönetet nem várhat a kamarai munkájáért. Ha alaptalanul nem kritizálják, az már a tagság elégedettségét jelzi.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

Dr. Molnár Balázs az országos kamarában a kezdetektől felelős tisztségeket töltött be, az 1990-es évek elején a jogszabályalkotásban is részt vett. Úgy látja, köszönetet nem várhat a kamarai munkájáért. Ha alaptalanul nem kritizálják, az már a tagság elégedettségét jelzi.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

Dr. Molnár Balázs az országos kamarában a kezdetektől felelős tisztségeket töltött be, az 1990-es évek elején a jogszabályalkotásban is részt vett. Úgy látja, köszönetet nem várhat a kamarai munkájáért. Ha alaptalanul nem kritizálják, az már a tagság elégedettségét jelzi.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

A magyar-osztrák monarchiában 1875-ben vezették be a közjegyzőség intézményét. A II. világháború után a szabadfoglalkozású tevékenység a szocialista elvekkel nem fért össze, ezért a bírósági szervezet keretén belül állami közjegyzőséget hoztak létre. A rendszerváltás után megreformálták az intézményt, és 1992 óta a közjegyzők szabadfoglalkozásúak. A közjegyzőkkel az emberek általában a hagyatéki eljárás során találkoznak, de a feladatuk ennél sokrétűbb. Munkájuk nagy részét a közokiratok, szerződések szerkesztése teszi ki. Ezek közhitelesen tanúsítják a bennük levő adatok hitelességét, bizonyító erejük felér egy jogerős ítélettel, közvetlenül végrehajthatók. Így pereskedés nélkül, rövidebb idő alatt oldódhat meg az ügyfelek sok problémája. A közjegyzők már digitalizálják az általuk készített okiratokat, amelyek elektronikus aláírással ellátva közhitelesek maradnak. Ez egyrészt azért szükséges, mert a jövő az elektronikus ügyintézésé, másrészt létre akarnak hozni egy központi levéltárat, ahol a papír alapú okiratokat őrizni fogják, illetve az oda beküldött elektronikus okiratról hiteles másolatot tudnak kiállítani. Elektronikus úton vezetik a közjegyzők a végrendeletek központi nyilvántartását is.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

Az igazságügyi tárca szándéka szerint 2008 januárjától a fizetési meghagyásos eljárásokat a bíróság helyett a közjegyzők intézik, de a hagyományos formát az elektronikus eljárás váltja fel. A lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében dolgozták ki azt a jogszabályt, mely alapján 2008. január elsejétől a közjegyzők az okiratok készítésekor az ügyfelek személyazonosító okiratait (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) a nyilvántartó hatóságok számítógépes megkeresésével kötelesek leellenőrizni. Így a szerződést kötő fél nem tudja megtéveszteni a másik felet hamis igazolvány, vagy hamis adatok felhasználásával.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.

- 1981 óta vagyok a pályán, ügyészségi, majd bírósági fogalmazóként kezdtem, 1988 áprilisában neveztek ki állami közjegyzőnek. A munkámban azt szeretem leginkább, hogy az eljárás a jogszabályban pontosan meghatározott, mint egy táncrend. A munkavégzés során mind a közjegyzői irodában, mind a kamarában az a filozófiám, hogy kell egy jó csapat, amelyet az irányító közjegyző fog össze. Hatékonyan és hiba nélkül csak úgy lehet dolgozni, ha megosztjuk a munkát.