Hírek

2009.06.05. 09:23

1989 júniusa: többpártrendszer, politikai tárgyalások - 20 éve történt

Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megálllapodott a politikai tárgyalások megkezdéséről, Grósz Károly gazdasági és politikai válságról beszélt. 1989 júniusának első felében a politikáé volt a főszerep.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

1989. június 8. - Az Európa Tanács a különleges meghívotti státust adott Magyarországnak.
 
1989. június 8. - A Minisztertanács kormánybiztost nevezett ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatainak felfüggesztésével összefüggő tevékenység irányítására és koordinálására.
 
1989. június 10. - Az MSZMP KB székházában aláírták az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását az érdemi, politikai tárgyalások megkezdéséről. A dokumentumot az MSZMP részéről Fejti György KB-titkár, az Ellenzéki Kerekasztal részéről Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Fodor Gábor (Fidesz), Hardi Péter (Független Kisgazdapárt), Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája), Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum), Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt), Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), míg a harmadik oldal részéről Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság), Gyurcsány Ferenc (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés), Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége), Kukorelli István (Hazafias Népfront), Kósáné Kovács Magda (Szakszervezetek Országos Tanácsa), Soósné Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa) írta alá.
 
1989. június 10. - Az Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független, szellemi, politikai mozgalommá vált - jelentették be a már 15 hónapja létező mozgalom alakuló közgyűlésén a Budai Vigadóban. A résztvevők elfogadták a szervezet alapszabályát és megválasztották kollégiumát, illetve választmányát, mindegyiket ideiglenes jelleggel.
 
1989. június 11. - Újjáalakult a Magyar Néppárt. Az MTA kongresszusi termében tartott országos újjáalakuló ülésen a küldöttek közfelkiáltással szavazták meg a párt ismételt zászlóbontását. S. Hegedűs László, a szervező bizottság tagja megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Néppárt utóda a politikailag és jogilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpártnak és az 1956-os Petőfi Pártnak. A küldöttek megválasztották a párt 19 tagú ideiglenes elnökségét.
 
1989. június 12. - A Parlamentben alakuló ülését tartotta a Nemzetiségi Kollégium. Pozsgay Imre államminiszter, a testület elnöke arra emlékeztetett, hogy a Minisztertanács a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolattartás meghatározására döntött a kollégium - mint tanácsadó testület - létrehozásáról.
 
1989. június 13. - Az Országház épületében Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének elnökletével megkezdődtek a nemzeti kerekasztal tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről, a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról.

1989. június 14. - A Minisztertanács Nagy Imre és mártírtársai június 16-i újratemetése előtt nyilatkozatot adott ki. Eszerint a kormány kegyelettel emlékezik Nagy Imrére, sorstársaira, az 1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára. 1956 tanulságainak levonása megkezdődött. A kormányt a nemzeti, történelmi igazságtétel szándéka vezérli, ennek szellemében terjeszt törvényjavaslatot az Országgyűlés elé az államellenes cselekményekért büntetőjogilag felelősségre vont résztvevők ártatlanságának megállapításáról. A kormányzat legfőbb törekvése a nemzeti megbékélés és a társadalmi közmegegyezés elősegítése az ország felemelkedéséért. A dokumentumot a kormány eljuttatta Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához is.
 
1989. június 14. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Salgótarjánban pártaktíva értekezleten elemezte az évek óta húzódó gazdasági, politikai, bizalmi válságot, hangsúlyozva az elavult politikai intézményrendszer működésképtelenségét. Az MSZMP vezetése fokonként eljutott annak felismeréséig - mondta -, hogy a sztálini modellen nincs mit javítgatni, azt el kell vetni, új modellt kell teremteni. Felismerte a pártvezetés azt is, hogy ehhez a társadalmi-politikai pluralizmuson, a többpártrendszeren keresztül vezet az út. Grósz szerint az új társadalmi modell alapjában csakis szocialista társadalom lehet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!