Hírek

2009.07.03. 14:19

1989 júliusa: Kádár János halála, Nagy Imre és társai felmentése - 20 éve történt

Július 6-án elhunyt Kádár János, aki 1956 novemberétől vezette az országot a róla elnevezett korszakban. Ugyanezen a napon mentették fel Nagy Imre miniszterelnököt és társait a vádak alól. Ülésezett az Ellenzéki Kerekasztal és igen biztató jelként értékelhettük, hogy megalakult a Zwack Unicum Kft., de az ország még közel sem volt kinn a vízből - ilyen volt 1989 júliusának első fele.

MTI

1989. július 6. - Budapesten meghalt Kádár János, aki 1956 novemberétől volt az ország első számú vezetője. 1957 és 1985 között az MSZMP KB első titkára, 1985-től 1988-ig főtitkára, 1988-89-ben elnöke volt, két ízben, 1956-1958-ban és 1961-1965-ben a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte.
    
1989. július 6. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa nyilvános ülésen tárgyalta a legfőbb ügyész törvényességi óvását a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben. A testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért azokat hatályon kívül helyezte, s az akkor elítélteket az ellenük emelt vádak alól felmentette. Az 1958. június 15-i ítélet Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst, illetve az április 22-i ítélet dr. Szilágyi Józsefet a népi demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés, ezen felül Nagy Imrét hazaárulás, Maléter Pált és Kopácsi Sándort zendülés bűntettében mondta ki bűnösnek. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált és dr. Szilágyi Józsefet halálra, Kopácsi Sándort életfogytig tartó börtönre, dr. Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, dr. Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélték, és mellékbüntetéseket is alkalmaztak.
    
1989. július 6. - Gyöngyösön megalakult a Magyar Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége, amelyet azzal a szándékkal hoztak létre, hogy a korábbinál hatékonyabban biztosítsa az ágazati és szakmai érdekképviseletet.
    
1989. július 6. - Ausztria budapesti nagykövetsége arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy az osztrák szövetségi kormány egymillió osztrák schillinget szavazott meg a Magyarországon tartózkodó román menekültek megsegítésének céljára.
    
1989. július 6. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette. Az ülésen többek között tárgyalások folytak a köztársasági elnöki intézményről, s megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról.
    
1989. július 6-10. - Az MDF Ifjúsági Bizottságának a Csongrád megyei Mártélyon szervezett táborában mintegy 170 részvevő kimondta, hogy Ifjúsági Demokrata Fórum néven új ifjúsági mozgalmat alakít. Az IDF a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági, kulturális és politikai mozgalma, ugyanakkor szervezetileg autonóm, s vállalja az MDF szellemiségét. A résztvevők elfogadták az IDF ideiglenes alapszabályát és 15 tagú ügyvivő testületet választottak.
    
1989. július 7. - A Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló, a közveszélyes munkakerülésre vonatkozó 1989. évi XXIII. törvény hatályba lépésével kiszabadultak a büntetésvégrehajtási intézetekből azok, akiket korábban közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve szabálysértése miatt elmarasztaltak. A nyilvántartások szerint 273-an töltötték közveszélyes munkakerülés vétsége miatt büntetésüket. Közülük 131 személyt ítélt a bíróság szigorított javító-nevelő munkára, a többieket pedig szabadságvesztéssel büntette. Tizennégy személyt - kmk. szabálysértése miatt - elzárással sújtottak.
    
1989. július 7. - A Belügyminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia képviselőiből Budapesten megalakult az ENSZ Habitat Magyar Nemzeti Bizottsága, dr. Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével.
    
1989. július 7. - A Magyar Posta illetékese bejelentette: befejeződtek a műszaki előkészületek, így szeptember 2-án 0 órától az eddigi hat helyett, hét számjegyűek lesznek a budapesti telefonszámok. A hét számjegyes rendszer lényege: maradnak a régi telefonszámok, de híváskor előttük egy 1-est kell tárcsázni.
    
1989. július 9. - A Nagy Imre és társai javára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség - bűncselekmény hiányában - megszüntette a nyomozást Losonczy Géza ellen. A néhai államminiszter ellen 1957. március 10-én rendelt el nyomozást a Belügyminisztérium, annak bizonyítására, hogy 1955 végétől egészen 1956. november 23-ig - tehát a jugoszláv nagykövetségen is - elkövette a szervezkedés bűntettét.
    
1989. július 10. - Zwack-Unicum Budapest néven korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát írták alá Budapesten. A magyar-amerikai vegyes vállalatot 60 millió forintos alaptőkével, 50 százalékos részarányban a Peter Zwack Consorten Ag, 46 százalékos részvétellel a Budapesti Likőripari Vállalat, 2-2 százalékban pedig a Magyar Hitel Bank Rt és a Monimpex külkereskedelmi vállalat alapította.
    
1989. július 10. - Néhány százan vettek részt a budapest Vörösmarty téren azon a demonstráción, amellyel a Kínában folyó megtorlások ellen tiltakoztak. Az akciót a Fidesz, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Magyar Október Párt, a Népi Ifjúsági Szövetség, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom, valamint az Inconnu Független Művészcsoport szervezte.

Ezek is érdekelhetik