Százhúsz milliárddal csökkentenék az önkormányzatok állami támogatását

Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium önkormányzatokkal foglalkozó kutatóintézet ügyvezetője az MTI-nek elmondta: az önkormányzatok költségvetése meglehetősen feszített és bonyolult rendszer, amelyben nagyon sokféle forrás és kiadás szerepel. Álláspontja szerint az önkormányzati rendszer éppen olyan időszakát éli, amikor nem ártana, ha áttekintenék, melyek az önkormányzatok feladatai: "tényleg azt és úgy kell-e egy önkormányzatnak elvégeznie, amit most, (...)illetve mennyiben kell például az államnak támogatnia, mennyiben pedig saját bevételeire támaszkodnia".
    
A önkormányzati szakértő kifejtette: az önkormányzatok költségvetése kétféle forrásból áll, a saját és a központi bevételekből, amelyek országos átlagban körülbelül 45-55 százalékos arányban oszlanak meg. Mint mondta, 2007-ben először fordult elő, hogy az önkormányzatok bevételei csökkentek. Hosszú évekig inkább többletet gazdálkodtak ki az önkormányzatok, azonban két évvel ezelőtt ez a tendencia megszakadt.
    
Arra a kérdésre, hogy ha elvonnak a központi támogatásukból, mit léphetnek az önkormányzatok, Kovács Róbert közölte: ha kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, akkor két dolgot tehetnek, vagy pótolják, kiegészítik, vagy ha ez nem megy, akkor kevesebb szolgáltatást kell nyújtaniuk, kevesebb feladatot kell ellátniuk.
    
"Ahol a 120 milliárd forintos forráselvonásról szóló hír megjelenik, ott megjelenik az is, hogy végig kell tekinteni az önkormányzatok feladatait, hogy mit és hol lehet csökkenteni" - mondta. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy egy működő szervezet feladatainak csökkentésével nem biztos, hogy azonnal felszabadul az a forrás.
    
Abban nincs igazi konszenzus, hogy mit tehetnek az önkormányzatok, ugyanakkor abban sok szakértő egyetért, hogy az önkormányzati rendszert, a rájuk háruló feladatokat, a feladatellátás módját át kell tekinteni. Ebben lehetnek olyan elemek, amelyekkel felszabadíthatók bizonyos források, amelyek fedezetei lehetnek egy forráscsökkentésnek, "de ezek nagyon ritkán jelentenek azonnali forrásfelszabadítást" - jegyezte meg. Példaként említette, ha egy településnek van iskolája, és az épületben lévő hét tanteremből már csak hatra van szükség, akkor azt az egyet önállóan nem lehet eladni. Ugyanígy a pedagóguslétszámot sem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni - fűzte hozzá.
    
Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP július 4-i, zárt ajtók mögött zajló kongresszusán kijelentette: három számot kőbe lehet vésni, amelyekből nem enged. A kormányfő ragaszkodik a 3,8 százalékos hiányhoz, valamint ahhoz, hogy 120 milliárd forintos megtakarítás legyen az önkormányzatoknál, 40 milliárdos pedig a MÁV-nál.
   
Az önkormányzatokat érintő elvonás ellen több szakmai szervezet, a Fidesz és Gyenesei István volt önkormányzati miniszter is felemelte a szavát.
    
Június 16-án hét önkormányzati szövetség közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben rögzítették: elfogadhatatlan a jövő évi költségvetésben tervezett, az önkormányzatokat érintő 120 milliárd forintos elvonás.
    
Július 3-án Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere a párt önkormányzati tagozatának ülésén kijelentette: a kabinet "eladta" az önkormányzatokat a Nemzetközi Valutaalapnak. Az MSZP-kormány 120 milliárd forintért feláldozza a magyar falvakat és városokat - közölte a tagozat elnöke.
    
Múlt vasárnap Gyenesei István volt önkormányzati miniszter is kifejtette álláspontját az ügyben. Szerinte kompenzáció nélkül az önkormányzatok működésének megbénulását és ez által az ország működőképességét kockáztatja a 2010-ben tervezett 120 milliárd forint támogatás kivonása az önkormányzatok költségvetéséből.
    
Legutóbb csütörtökön Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, Debrecen polgármestere közölte: végrehajthatatlan az a terv, hogy 120 milliárd forintot vonjanak el az önkormányzatoktól, de az intézkedésnek drámai lenne az önkormányzatokra gyakorolt hatása.