Hírek

2009.09.02. 02:23

Szívügye a falu közösségi élete

Telekes (vv) - Generációk sokaságát okította a betűvetésre, szabadidős programok, műsorok fűződnek nevéhez. Hábencius Ferencné, Amál tanító néni munkáját kitüntetésekkel is elismerték.

Vojnovics Viktória

- Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás a világon - kezdi a beszélgetést a nyugdíjas tanítónő. - Az aktív évtizedeim sikereket és bánatot is jócskán hoztak, mégis a legnagyobb örömöt az jelentette számomra, mikor egy rám bízott maroknyi hétesztendős gyermekcsapat néhány hónap alatt megtanult írni és olvasni - s tudtam, eredménye van a munkámnak - folytatja Hábencius Ferencné, aki a hegyháti településen látta meg a napvilágot 1937. április 2-án, egy hétgyermekes család elsőszülöttjeként. Az általános iskolai tanulmányait is Telekesen kezdte, majd ötödik évfolyamon Körmenden, hatodik osztályban Vasváron, hetedikben pedig Egyházashetyén folytatta. Az alapfokú képzést - a kollégium újabb költözése miatt - Telekesen fejezte be, majd a Kőszegi Tanítóképzőben folytatta tanulmányait, ahol 1955-ben érettségizett. Gyakorlóéveit Halastón töltötte, 1956-ban képesítő vizsgát tett. Majd tanított Halastón, Ajkán, Halimbán, végül családjával 1969-ben költözött vissza Telekesre. Időközben megannyi sajátjaként szeretett tanítványa mellett három gyermeke született, akik nyolc unokával ajándékozták meg, s mára büszke dédnagymama is. Telekesen 1992-es nyugdíjazásáig tanított, majd még két évig a napközis csoportot vezette. - Soha nem felejtem el azt a nyarat, mikor úgy döntöttem, hazatérek - emlékszik vissza. - Nyaralni érkeztünk a Hegyhátra, s a szeptembertől induló első osztálynak nem volt tanítója. Megkértek, vállaljam el, így hazajöttünk. Időközben aztán a feladatok is szaporodtak. Amikor az iskolát körzetesítették (Gersekaráttal összevonták), akkor átvettem a kultúrház és a könyvtár vezetését is - teszi hozzá. Több évtizedes munkája alatt a falu közösségi életében is aktívan részt vett. Színdarabokat tanított be, programokat szervezett. - Szívesen gondolok vissza a gyerekekkel töltött nyarakra, hihetetlen élmény volt táboroztatni. E tekintetben a legkülönlegesebbet az 1989-es nyár hozta: akkor ugyanis az egész iskola tíznapos táborozást kapott Zánkára, s mi felkerekedtünk, s mentünk tanítóstul, diákostul. Azok a felejthetetlen napok még ma is sok erőt adnak, de azt gondolom, hogy az egészre jó emlékezni - mosolyodik el Amál tanító néni, aki nyugdíjazása után az elsőáldozások és bérmálások lebonyolításában segédkezett, s az ünnepi műsorokat is neki köszönhették a településen élők. 2002 és 2006 között a képviselő-testület munkájából is kivette a részét, miközben a település kulturális élete továbbra is szívügye maradt. - Két éve alakítottuk meg a Mama Klubot a helyi idős asszonyokkal, hetente összejövünk, s segítjük egymást. Ugyancsak néhány éve hívtuk életre a telekesi daloskört - teszi hozzá, majd kiderül: a község helytörténeti gyűjteményének összeállításában is nagy szerepet vállalt.

- Úgy gondolom, mindennek a kölcsönös tisztelet az alapja, s ebben a mi településünkön sohasem volt hiány. Szeretem a gyerekeket, s bízom benne, hogy ez az érzés kölcsönös, hiszen a mai napig sok volt tanítvány és falubeli keres meg a gondjaival. Míg szükség van rám, teszem a dolgom - mondja a tanítónő, akit a kis településen valóban mindenki szeret és tisztel. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékérmét, valamint a Telekes községben az oktatás és kultúra területén végzett áldozatos társadalmi tevékenysége elismeréseként kapott kitüntetés átvételét követő megannyi gratuláció, köszönet és ölelés. Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás

- Úgy gondolom, mindennek a kölcsönös tisztelet az alapja, s ebben a mi településünkön sohasem volt hiány. Szeretem a gyerekeket, s bízom benne, hogy ez az érzés kölcsönös, hiszen a mai napig sok volt tanítvány és falubeli keres meg a gondjaival. Míg szükség van rám, teszem a dolgom - mondja a tanítónő, akit a kis településen valóban mindenki szeret és tisztel. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékérmét, valamint a Telekes községben az oktatás és kultúra területén végzett áldozatos társadalmi tevékenysége elismeréseként kapott kitüntetés átvételét követő megannyi gratuláció, köszönet és ölelés. Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás

- Úgy gondolom, mindennek a kölcsönös tisztelet az alapja, s ebben a mi településünkön sohasem volt hiány. Szeretem a gyerekeket, s bízom benne, hogy ez az érzés kölcsönös, hiszen a mai napig sok volt tanítvány és falubeli keres meg a gondjaival. Míg szükség van rám, teszem a dolgom - mondja a tanítónő, akit a kis településen valóban mindenki szeret és tisztel. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékérmét, valamint a Telekes községben az oktatás és kultúra területén végzett áldozatos társadalmi tevékenysége elismeréseként kapott kitüntetés átvételét követő megannyi gratuláció, köszönet és ölelés. Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás

Ezek is érdekelhetik