A honismeret Bél Mátyás-díjasa Káldos Gyula

A kezdetek, tehát 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1973 óta alapító tagja és vezetője a Celldömölki Honismereti Munkaközösségnek. Fő kutatási területe Celldömölk és Kemenesalja művelődéstörténete. Több mint száz cikket, tanulmányt közölt a Vasi Szemle, a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, a Vas Népe, az Új Kemenesalja című kiadványokban, valamint a Könyvtáros és a Vas Megyei Könyvtárak Értesítője hasábjain. Alapító tagja a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek, ahol másfél évtizeden át dolgozott a vezetőségben. 2003-ban elsőként érdemelte ki az egyesület Szülőföldért díszoklevelét.

Káldos Gyula dolgos életében nem választható szét a könyvtárosi és helytörténészi munka. Nem véletlen, hogy az általa létrehozott munkaközösség is a könyvtár keretei között kezdte meg működését és az ma is otthont, keretet jelent számukra.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

A kezdetek, tehát 1960 óta vesz részt a honismereti mozgalomban, 1973 óta alapító tagja és vezetője a Celldömölki Honismereti Munkaközösségnek. Fő kutatási területe Celldömölk és Kemenesalja művelődéstörténete. Több mint száz cikket, tanulmányt közölt a Vasi Szemle, a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, a Vas Népe, az Új Kemenesalja című kiadványokban, valamint a Könyvtáros és a Vas Megyei Könyvtárak Értesítője hasábjain. Alapító tagja a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek, ahol másfél évtizeden át dolgozott a vezetőségben. 2003-ban elsőként érdemelte ki az egyesület Szülőföldért díszoklevelét.

Káldos Gyula dolgos életében nem választható szét a könyvtárosi és helytörténészi munka. Nem véletlen, hogy az általa létrehozott munkaközösség is a könyvtár keretei között kezdte meg működését és az ma is otthont, keretet jelent számukra.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

Káldos Gyula dolgos életében nem választható szét a könyvtárosi és helytörténészi munka. Nem véletlen, hogy az általa létrehozott munkaközösség is a könyvtár keretei között kezdte meg működését és az ma is otthont, keretet jelent számukra.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

Káldos Gyula dolgos életében nem választható szét a könyvtárosi és helytörténészi munka. Nem véletlen, hogy az általa létrehozott munkaközösség is a könyvtár keretei között kezdte meg működését és az ma is otthont, keretet jelent számukra.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

1970-ben elkészítette Kemenespálfa krónikáját, majd Celldömölk történetének feltárásához fogott. Kezdeményezője volt jeles kemenesaljai személyek emléktábláinak állításában, s az eseményeket mindig az életművüket feldolgozó tanácskozásokkal kötötte egybe. Munkaközössége többször volt házigazdája a megyei honismereti találkozóknak. Legfontosabb eredményének az általa létrehozott és vezetett közösséget tartja.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.

Tevékenységét a megye és a város is számon tartja, több helyi elismerés birtokosa. Nagy érdeme, hogy városában, a Kemenesalján az 1960-70-es években jelentős mértékben meggyökeresedett és megizmosodott a honismereti mozgalom. Szorgalmazására készült el a celldömölki járás valamennyi községének falukrónikája, s ezek mögött mindig ott találjuk őt, aki lelkes lokálpatriótaként társaival összefogta a munkát.