Őrség: vannak problémák az őslakosok és a betelepülők között

Prof. dr. Konkoly-Gyuró Éva, a Nyugat- magyarországi Egyetem tájkutatója köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a projekt főbb jellemzőit. Elmondta, hogy napjainkban a természeti területek átalakulnak az emberi tevékenységek és számos más pusztító hatás révén. Az elmúlt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld élővilágának sokfélesége és a természeti rendszerek működőképessége nem őrizhető meg kizárólag a védett rezervátumokban.

Éppen ezért szükség van egy térben is összekapcsolódó rendszerre, ökológiai hálózatra, mely lehetővé teszi a növény- és állatvilág számára a természetben történő vándorlást, elősegítve ezzel a fennmaradásukat is.

A Tájak határok nélkül című projekt az országhatárokon átnyúló ökológiai hálózattal foglalkozik. Célja az ökológiai hálózat védelme és helyreállítása, valamint ennek a tervezésével és a kezelésével összefüggő stratégiák kidolgozása. 

- A projekt különösen nagy hangsúlyt fektet az emberek és az őket körülvevő környezet kapcsolatának vizsgálatára, a táj fejlődésének és történetének a kutatására  - folytatta a tájkutató. - Annak érdekében, hogy feltárjuk a választott területeken élők tájról, tájváltozásról alkotott véleményét, egy kérdőíves felmérést készítettünk tavasszal. Összegeztük az eredményeket, s kiderült, hogyan vélekednek az itt élők a környezetükről. Felszínre került az is, hogy vannak problémák a régóta itt élők és a betelepülők között, illetve sokan nem művelik a földjeiket, miközben nagy a munkanélküliség. Mi próbálunk beszélgetni velük a problémákról, s megoldást találni a gondokra. -

A tájkutató kiemelte, azt szeretnék, ha továbbra is megőrizhetnék az őrségi tájat úgy, ahogy eddig is tették. Ehhez azonban a szakembereknek, a döntéshozóknak, s az itt élőknek együtt kell működniük. A csütörtöki beszélgetés volt az első lépése a közös munkának, hamarosan ismét egy asztalhoz ülhetnek a felek.