Béla, a falu sámánja áldozatot mutatott be

- Törvény védi a népi műemlékeket, de egy törvény akkor hat, ha azt betartják és betartatják - fogalmazott Sisa Béla. - Szalafő pozitív példa lehet, hiszen itt számos építmény védett és jó állapotú. A legtöbben a kerített ház és a kástu miatt érkeznek ide, pedig az egész településszerkezet érdekes lehet. Ha összeszámolom, akkor Magyarországon 1700-ra tehető a népi műemlékek száma. Ebből mintegy félezret állítottak helyre, jelentős költséggel. A legtöbb ilyen jellegű építmény, úgy 2-300 száz, közösségi célokat szolgál. Múzeum, vagy bemutatóterem, kiállítási hely. Egy biztos, a népi műemlékek egyben a hagyományok őrzésére is bíztatnak minket. Hazánk szép emlékeiből senki sincs kirekesztve, bárki segíthet - mondta Sisa Béla építész.

Aki szerint nem egy helyen sürget az idő, mert a régi házak tulajdonosai idősek és nem kapnak támogatást. Márpedig ha egy-egy boronafalu ház eltűnik, vagy betemetnek ősi tókákat, lerombolnak szép oromzatú pincéket, akkor az egész nemzet károsodik.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

- Törvény védi a népi műemlékeket, de egy törvény akkor hat, ha azt betartják és betartatják - fogalmazott Sisa Béla. - Szalafő pozitív példa lehet, hiszen itt számos építmény védett és jó állapotú. A legtöbben a kerített ház és a kástu miatt érkeznek ide, pedig az egész településszerkezet érdekes lehet. Ha összeszámolom, akkor Magyarországon 1700-ra tehető a népi műemlékek száma. Ebből mintegy félezret állítottak helyre, jelentős költséggel. A legtöbb ilyen jellegű építmény, úgy 2-300 száz, közösségi célokat szolgál. Múzeum, vagy bemutatóterem, kiállítási hely. Egy biztos, a népi műemlékek egyben a hagyományok őrzésére is bíztatnak minket. Hazánk szép emlékeiből senki sincs kirekesztve, bárki segíthet - mondta Sisa Béla építész.

Aki szerint nem egy helyen sürget az idő, mert a régi házak tulajdonosai idősek és nem kapnak támogatást. Márpedig ha egy-egy boronafalu ház eltűnik, vagy betemetnek ősi tókákat, lerombolnak szép oromzatú pincéket, akkor az egész nemzet károsodik.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

Aki szerint nem egy helyen sürget az idő, mert a régi házak tulajdonosai idősek és nem kapnak támogatást. Márpedig ha egy-egy boronafalu ház eltűnik, vagy betemetnek ősi tókákat, lerombolnak szép oromzatú pincéket, akkor az egész nemzet károsodik.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

Aki szerint nem egy helyen sürget az idő, mert a régi házak tulajdonosai idősek és nem kapnak támogatást. Márpedig ha egy-egy boronafalu ház eltűnik, vagy betemetnek ősi tókákat, lerombolnak szép oromzatú pincéket, akkor az egész nemzet károsodik.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

- Fontos tehát a nemzeti jelképek ápolása és mentése. Ezért is van szükség a gyors segítségre, támogatásra. A szalafői konferencia is a figyelem felkeltését szolgálja közösségi céljaink iránt. Azt is mondhatnám, hogy mi vagyunk azok az őrök, akikre a nemzet kincseit bízták. A ősi építészeti emlékek pedig nemzetünk koronagyémántjai - fogalmazott a népi építész.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

Akinek fia, ifj. Sisa Béla jókora meglepetést szerzett a falusiaknak. Sámánnak öltözött, majd a falu jelképének számító ősfához ment, ahol tulkot vett elő és belefújt. Ez volt a jel a meditációra. Ezt követően a szépszámú érdeklődő előtt (imitált) áldozatot mutatott be az égieknek, majd megkinálta a szertartás résztvevőit pálinkával, kenyérrel és sóval. Végül földet morzsolt szét kezeiben. Ifj. Sisa Béla sámánságáról a következőket mondta el a szertartást nagy figyelemmel kísérőknek: - Ez az ősi emlékezet visszahozza azt a hagyományt, amely egyben tartott népet és közösséget, hazát. A sámán pozitív alakja a magyar történelemnek, hiszen ő a lélek és a test orvosa, gyógyítója. Amikor felelevenítjük ezt a szokást, akkor őseinkre, az ő életvitelükre is emlékezünk. Az italra, amely élvezetet adott, a sóra, a kenyérre, amely az életet jelentette és a kürt szavára, amely messzehangzóan hírdette a hitet. A népi építészek jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek: ha az egyik elem kiesik, akkor már a másik is gyengül. Itt tehát a sámánság éppen hogy erősíti nemzeti kötődésünket, ismereteinket- hallottuk.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.

A konferencia során kirándultak a résztvevők és megígérték: visszajönnek.