Falugondnoki szolgálat és roma integráció

Az andrásfai önkormányzat 1997. óta működtet falugondnoki szolgálatot. Nekik szerencséjük volt, még az utolsó jó évben korszerűbbre tudták cserélni a buszukat.  

Korán Tibor polgármester el sem tudja már képzelni a falu életét a szolgáltatás nélkül.

- Akkor hogy működne egy ilyen település? Nálunk a falugondnok egész nap úton van. Reggel és délután két fordulóban viszi az óvodásokat, hozza az ebédet Győrvárról, viszi a betegeket kezelésre, megy kiváltani a gyógyszereket. Nagyon nagy szükségük van rá az időseknek, a hátrányos helyzetűeknek egyaránt. A normatívának dupláját teszik ki a költségek, de az önkormányzatban meg se fordult, hogy ezt ne vállalja, hiszen nagyon jól bevált nálunk ez a szolgáltatás.

Nem elég az éves normatíva Telekesen sem. Miután az önkormányzatnak közel egymillió forinttal ki kellett pótolni a normatívát, Ferencz Csabáné, Márti falugondnok ott spórol az üzemanyagon, ahol tud. Folyamatos koordinációt folytat a körmendi és szombathelyi szakrendelőkkel, hogy lehetőleg minden telekesi beteg a hét azonos napjára kapjon időpontot, így csak egyszer kell útrakelni az autóval. Persze a takarékosságnak határt szab, hogy a kötelező feladatokat el kell látni. Márti hallott róla és jó ötletnek tartja, hogy a falugondnoki szolgálat kapcsolódjon a kormány roma integrációs programjához, azt azonban még nem tudja, hogyan is lehetne ezzel elindulni.

Pankaszon eddig nem figyeltek oda eléggé a szolgálat létrehozásának lehetőségére, de most már keresik a megoldást, hiszen falugondnokra nagy szükség lenne az elöregedő településen. A szociális étkeztetéshez kapcsolódó feladatokat  most a hivatalsegéddel oldják meg, a szociális gondozást pedig a Támasz Alapszolgáltató Intézmény látja el. Ellátatlan feladat tehát tulajdonképpen nincs, de a plusz lehetőségek sokat jelentenének a falu mindennapjaiban.

- Ha megkapjuk a lehetőséget, biztosan partnerek leszünk a roma integrációs programban is, hiszen nálunk kisebbségi önkormányzat is működik - mondja Sebők Péter polgármester.  - A legnagyobb probléma nálunk az, hogy a kilencvenes években egytől egyig megszűntek a helyi munkalehetőségek. A  kereset hiánya sok embert hozott hátrányos helyzetbe.
Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének társelnöke szívén viseli az aprófalvak hátrányos helyzetének javítását. A két megyében az elsők között indult meg a falugondnoki hálózat szervezése, s a tapasztalatokat már Erdélybe is elvitték. Lépéseket tettek a kistelepülési közigazgatás könnyítésére, az internethasználat népszerűsítésére. Tavaly óta, akkreditált felnőttképző intézményként megkezdték a falugondnokok képzését is Szombathelyen.

- Ez a  hálózat az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb szociális ellátási forma - magyarázza a társelnök. - Ennek ellenére folyamatosan csökken az egy településre jutó éves normatíva. Idén a roma integrációra szeretnénk egy kicsit nagyobb hangsúlyt helyezni. Felmérjük az érintett településeket, leülünk szemtől-szembe beszélgetni. Megpróbáljuk eloszlatni az előítéleteket, amelyek mindkét oldalról jelentkeznek. A romáknak is, a falugondnokoknak is lépniük kell egymás felé. A módszereket magunknak kell kidolgoznunk, mert nincsenek példák előttünk.